Szükség van a hadseregre

Ugyanakkor a hadsereg igyekezett a megmaradt potenciálját a legjobb hatékonysággal kihasználni, és ez a napjainkban is így történik. Példaként említette a fiát, aki jelenleg a Magyar Honvédségben dolgozik, „nagyon képzett, évekig tanult az Egyesült Államokban, és úgy szocializálódott, hogy a rábízott erőforrásokat a leglogikusabban és a leggazdaságosabban használja fel."

„Úgy gondolom, hogy bár a hadsereg ma nagyon kicsi, de mégis rendelkezik azokkal az alapokkal, amelyekre egy válsághelyzetben építkezni lehet" – vélte, hozzátéve, hogy ez biztosítékot jelent az ország védelmére is. A vezérezredes szerint akár a közelmúlt eseményei is – mint az Arab Tavasz, az ukrajnai zavargások, vagy a bosznia-hercegovinai helyzet – arra világítanak rá, hogy a hadsereg szükségességéről nem lehet vitatkozni, legfeljebb a méretéről a gazdasági vonzata miatt.

A mostani katonák az elhivatottságban, a kulturális értékekben természetesen nem különböznek elődeiktől, viszont azoknál sokkal jobban támaszkodnak a technikai újdonságokra, a számítógépekre, az okostelefonokra, ami egyrészt nagyon hasznos, másrészt viszont ezek a rendszerek rendkívül sérülékenyek és függővé teszik a használóikat.

„A katonatiszt soha nem veszítheti el a józan ítélőképességét, és nem bízhatja rá magát teljes mértékben egyetlen technológiai eszközre sem" – hangsúlyozta. Fontos tulajdonsága kell, hogy legyen a mostani korosztálynak – ahogy az előzőeknek is – az „adaptáció", hiszen a külföldön megszerzett tudást Magyarországon kamatoztatják, és a helyi viszonyok között használják majd. A magyar hadseregben egyébként a szakembergárda mindig nagyon elkötelezett volt, tudásában pedig kiemelkedő a nemzetközi összehasonlításban – mutatott rá Lőrincz Kálmán

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária