„Tökölre kell mennem, még az életem árán is”

A kopjafa több mint két évtizede, 1989 óta áll a tököli repülőtér, az 1956-os szovjet katonai főhadiszállás előtt. Célja: hirdetni Maléter Pál vezérezredes, az 1956-os forradalom és szabadságharc honvédelmi miniszterének emlékét.

Dr. Horváth Csaba ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese megemlékező beszédében ismertette Maléter Pál katonai útját. „Maléter Pál katona volt méghozzá elhivatott katona. Nem katonacsaládból származott, de a Ludovika Akadémia megtanította és megszerettette vele a katonai szolgálat, a tiszti hivatás szépségét" – mondta, hozzátéve: Maléter Pál katonai elhivatottságának, felkészültségének köszönhetően, megindult felfelé a katonai ranglétrán,  az 1956-os forradalomig ezredesi rendfokozatot ért el. 1956. október 25-én a Kilián laktanyához küldték a rend helyreállítására, miután az előző napon összecsapások robbantak ki a felkelők és a szovjetek között.

November 3-án Nagy Imre honvédelmi miniszterré nevezte ki. „Honvédelmi miniszterként aztán azt a feladatot kapta, hogy egyezzen meg a szovjetekkel a Vörös Hadsereg kivonásáról, valamint – a Nagy Imre-kormány terveinek megfelelően – ismertesse el hazánk semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből" – fogalmazott Horváth Csaba, majd elmondta, hogy november 3-án Malétert és a magyar vezérkart a szovjetek Tökölre hívták, ahol foglyul ejtették a forradalom teljes katonai vezetését. A HM HIM parancsnokhelyettese hangsúlyozta: „a honvédelmi miniszter tisztában volt a találkozó kockázatával, azonban inkább vállalta a veszélyt, mintsem azt, hogy a Szovjetunió később Magyarországot vádolja a tárgyalások megszakításával."

Hoffmann Pál, Tököl város polgármestere ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Maléter Pál élete, mártír halála szinte felhívás a saját életünkben meghozandó, a haza sorsát is befolyásoló döntésekre.

A rendezvényen Maléter Pál vezérezredes özvegye, Gyenes Judith elmondta, hogy huszonhat évvel ezelőtt ő leplezte le a kopjafát, majd felidézte férjének azt a mondatát, amit november 3-án este fél kilenc körül mondott. „Ekkor mondta el nekem, hogy jön Tökölre tárgyalni a szovjetekkel a kivonulásról. Én sírva könyörögtem neki, hogy ne menjen el, amire ő azt mondta kicsit idegesen és fegyelmezően: itt most nem számít semmi, se feleség, se család. Nekem ki kell oda mennem az életem árán is, mert az ország várja a segítséget."

Az ünnepi köszöntők után a Tököli Sváb Hagyományőrző Énekegyüttes, a Szárny-nyitogató Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a Weöres Sándor Általános Iskola növendékei adták elő zenés emlékműsorukat, majd Pelsőczy László színművész idézte fel verseivel és énekével a forradalom emlékét.

Ezután a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit az egykori honvédelmi miniszter nevét viselő emlék kopjafa tövénél és Maléter Pál 2006-ban készült szobránál. A Honvédelmi Minisztérium nevében koszorút helyezett el dr. Papp Ferenc ezredes, a HM TKHKF főosztályvezető-helyettese és dr. Horváth Csaba ezredes.

Fotó: Szikits Péter