Új igazgatóságok, új feladatok

Az új szervezeti egységek a HM HIM már meglévő három igazgatósága – a múzeum, a levéltár és az intézet – mellett kezdték meg működésüket. A Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság munkatársainak feladata a hadisírgondozás tudományos kutatással és háttérbiztosítással kapcsolatos tevékenységének, tervezése, szervezése és koordinálása – tudtuk meg a parancsnoktól. Dr. Kovács Vilmos ezredes hozzátette: az igazgatóság nevének megválasztásakor sokáig tanakodtak, hogy a „háborús kegyeleti" kifejezést milyen fogalommal váltsák fel. Azért esett a választás a „katonai emlékezet" szóösszetételre, mert „ez tartalmilag jobban lefedi az elvégzendő a tevékenységet".

A párhuzamosságok megszüntetése

„A korábban egy irányítás alá tartozó hadisírgondozást ezzel az átalakítással három részre osztották. Az általunk felügyelt tudományos tevékenység mellett az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság felelős a Magyarország területén, a hadkiegészítési közretekben található hadisírok regisztrálásáért, megóvásáért és karbantartásáért. Ugyanis az a cél, hogy minden hadkiegészítési körzetben legyen egy adatbázis, amelyek országos összesítése már a HIM feladata lesz. Lehetnek még párhuzamok a HIM és a parancsnokság munkája között, de arra törekszünk, hogy ezeket minél hamarabb megszüntessük, s minden részletre kiterjedően tisztázzuk a két szervezet pontos feladatrendszerét. A szakterület harmadik lába pedig a minisztérium parlamenti államtitkárának titkársága: itt foglalkoznak a külföldi hadisír-felújítások koordinálásával" – mondta Kovács Vilmos ezredes.

A parancsok szerint az átalakítással egy jobban átlátható és kezelhetőbb rendszert hoztak létre egy olyan szakterületen, amely a rendszerváltás óta ismét kiemelt jelentőségű.

„A hadisírgondozás minden haderőnek nagyon fontos feladata kell, hogy legyen. Ez így volt Magyarországon is a két háború között, aztán keletkezett egy törés. Valahogy abban az időszakban el akarták felejteni, hogy volt két nagy háború, hogy ezeknek voltak hősi halottai, rokkantjai, áldozatai, sebesültjei. Nyilvánvaló, hogy mindezt nem lehet elfelejteni, ezért az 1990-es évek elején szinte azonnal újraindult ez a tevékenység. Nem mondom azt, hogy az elődeinknek a nulláról kellett indulniuk, de kiesett 35-40 év és nagyon sok információ elveszett. Így nagyon sokat kellett dolgozni ahhoz, hogy elérjünk a mostani szintre. Ami még mindig csak egy lépcsőfok a második világháború előtti időszak eredményeihez viszonyítva, ám reményeim szerint hamarosan be tudjuk hozni ezt a hátrányt" – vélekedett a HM HIM parancsnoka.

Kétmilliárd forint hadisír-, és emlékmű-felújításra

Kovács ezredestől megtudtuk: az őszi szervezeti átalakítással létrejött másik új elem, a Centenáriumi Pályázati Igazgatóság legfontosabb feladata a kormány döntése értelmében a HM HIM által kiírt, első világháborús hadisírok és emlékhelyek felújítására szóló pályázat lebonyolítása. Az erre a célra elkülönített kétmilliárd forintból minden olyan magyarországi település kaphat, amelyek területén lévő temetőben található első világháborús hősi hadisír, vagy pedig a temető kerítésén belül van első világháborús emlékhely. A lehetőségre az önkormányzatok, illetve az egyházi temetők esetében a fenntartó egyházak pályázhatnak.

„Felvetődhet a kérdés, hogy miként kerülnek első világháborús hősi halottak Magyarországra, amikor a harcok az ország mai területén kívül estek? Rengeteg tábori kórház volt a hátországban, ahol a harcokban megsebesült katonákat ápolták. Az itt elhunytak ugyanúgy hősi halottaknak minősülnek – hiszen a harcokban szerzett sérüléseikbe haltak bele -, mint azok, akik a frontokon estek el" – mondta a parancsnok.

A pályázat – amelynek részletei a HM HIM weboldala mellett a honvedelem.hu-n, illetve a kormany.hu-n is elolvashatóak – beadása folyamatos, jelenleg már több mint száz meg is érkezett az intézménybe. Viszont az önkormányzatoknak és az egyházaknak tudniuk kell, hogy nincsen túl sok idejük, mivel a HM HIM-nek 2017. december 31-ig el kell számolnia a kiíró felé, ami azt jelenti, hogy pályázóknak legkésőbb novemberig le kell adniuk az elszámolásaikat. Fontos információ az is, hogy ez a mostani pályázat nem vonatkozik a településeken található köztéri emlékművekre. Az ilyen felújításra az első világháborús kormánybizottságnak voltak korábban kiírt pályázatai – tudtuk meg a parancsnoktól.

„Számos helyen úgynevezett vegyes temetőkkel találkozunk, ami azt jelenti, hogy egy adott parcellában nemcsak magyar, hanem más nemzetiségű hősi halottak is fekszenek. Ide az egykori hadifogolytáborokban elhunyt szerb, orosz, román katonákat temették. Az ilyen temetők kezelői is pályázhatnak felújításra. Úgy gondolom, ez egy nagyon szép gesztus, másrészt pedig jó üzenet más országok irányába: mi ugyanúgy megbecsüljük az ő hősi halottaikat, mint a
sajátjainkat" – húzta alá az ezredes.

Új adatbázisokat készítenek

Mint megtudtuk: a pályázat egyben egy tudományos alapkutatás is, amelyből kiderülhet, hogy egészen pontosan hány első világháborús hadisír található Magyarországon; a szakemberek pillanatnyilag úgy gondolják, hogy 40-45 ezer körül, de ez a szám – a beadott pályázatok értékelését követően – akár jelentősen változhat. Mindez egyébként szorosan illeszkedik a HM HIM által már 2012-ben megkezdett, az első világháború centenáriumához köthető komplex programhoz. Ennek legfontosabb célja egy teljes veszteség-adatbázis létrehozása. A projekt jelenleg ott tart, hogy hamarosan mintegy 830 ezer egykori magyar katona adatai lesznek kutathatók az interneten. Különböző forrásokból – például a bécsi és a pozsonyi levéltárakban fellelhető és a HM HIM szakemberei által digitalizált dokumentumokból – eddig ennyi első világháborús baka személyi és veszteségadatait sikerült adathordozókra rögzíteni, és 12 szempont szerint kereshetővé tenni. Mindez a magyarezredek.hu weboldalon jelenik meg majd hamarosan.

„Az oldal kész, miniszter úr start-jelzésére várunk az indulással. Véleményem szerint egy nagyon érdekes anyag kerül fel a világhálóra, ami nemcsak a hősi halottak, hanem a sebesültek, az eltűntek és hadifogságba esettek adatbázisa is lesz. Sőt, még az indulás után is folyamatosan bővülni fog, s terveink szerint mintegy másfélmillió katonáról tudunk különböző adatokat megjeleníteni majd" – árulta el Kovács Vilmos ezredes, hozzátéve: az oldalon az első világháborús hadszíntereken szolgált magyar ezredek emlékkönyveit is elérhetik majd az érdeklődők. A Hadtörténelmi Könyvtár birtokában lévő emlékkönyveket folyamatosan digitalizálják, összesen mintegy ötvenezer oldalnyi anyagot töltenek fel a világhálóra.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban természetesen nemcsak az első világháborúval foglalkoznak, nem felejtik el a második világégés hőseit sem. A már évek óta működő hadisir.hu oldal már meglévő és kereshető adatbázisait a jövőben szeretnék kibővíteni. Például a Gulág-pályázat lehetőségeit kihasználva szeretnének létrehozni egy olyan adatbázist, ami a fogolytáborokban meghalt körülbelül 66 ezer magyar katona adatait tartalmazza.

„Ezeket az adatokat mi, még a ’90-es évek elején megkaptuk az oroszoktól, természetesen orosz nyelven, úgy leírva, ahogy azt egykoron az orosz írnok, magyar bediktálás alapján papírra vetette. Gondoljunk csak bele, például Hajdúszoboszló neve miként néz ki leírva cirill betűkkel, a magyar bediktálás alapján… Vagyis nem egyszerű értelmezni a kapott adatokat – és nem csak a településneveket, hanem például az alakulatok rövidítéseit -, vissza kell fejtenünk őket magyarra, ami hatalmas munka. Szerencsére azonban hamarosan végzünk vele és terveink szerint jövő februártól már ez az adatbázis is bárki rendelkezésre áll az interneten" – mondta az ezredes, hozzátéve: emellett, a Honvédelmi Minisztérium által biztosított forrásokból, tovább folytatják a második világháborús temetők felújítását is.

„Tizenkét pokol"

Természetesen a hadisírgondozás mellett más kiemelt feladatai is voltak idén a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. Ahogy a parancsnok fogalmazott, a „legnagyobb falat" az első világháborús állandó kiállítás létrehozása és májusi megnyitása volt. Négy éves munka lezárásaként sikerült megalkotniuk egy olyan tárlatot, amely rövid idő alatt egész Európában híres lett, látogatottsága kiemelkedő és nagyon jó visszajelzéseket kapnak róla. Emellett külföldön több helyen is folytatták a hadszíntér-kutatást az intézmény szakemberei. Ennek egyik kézzel fogható eredménye az lesz, hogy tavasszal – a Katonai Filmstúdió szakembereivel közösen – elkészítik a „Tizenkét pokol" című dokumentumfilmet, ami a tizenkét isonzói csatát mutatja be. A film megvalósításához már nemcsak az akarat, hanem a forrás is rendelkezésre áll – emelte ki Kovács Vilmos ezredes.

A parancsnoktól megtudtuk azt is, hogy 2017-ben – az első világháborús pályázat koordinálása mellett – az 1956-os kiállítás megújítása lesz az egyik legfontosabb feladatuk, emellett pedig a Magyar Néphadsereg történetét bemutató tárlatot is szeretnék egy kicsit frissíteni. „Ha ez megtörténik, akkor elmondhatjuk, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharctól egészen az 1980-as évekig egy helyen, a múzeumban megtekinthető a magyar haderő története" – árulta el az ezredes.

Fotó: Tóth László és archív