Új parancsnok – régi szemlélet – bővülő kihívások
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2017. február 28. 9:25Ha valakire, hát Könczöl Ferenc alezredesre, az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, nyáron kinevezett parancsnokára biztosan nem mondhatjuk, hogy a semmiből került az alakulat élére. Alábbi interjúnkból viszont az is kiderül: hiába szolgál több mint huszonöt éve ennél a fegyvernemnél, a parancsnoki teendők átadás-átvételét követően még őt is érték meglepetések…
Friss parancsnoki szemmel milyennek látta a 2016-os évet?
Nem nevezném éppenséggel könnyűnek! Kezdeném ott, hogy alakulatunk is kivette a részét a Közös Akarat feladatból, olyannyira, hogy a Dunántúli Ideiglenes Alkalmi Kötelék (DIAK) létrehozását is mi fejeztük be, és mi működtettük először teljes létszámban. A szervezeti létszámarányokat tekintve a rakétaezred a haderő olyan alakulatainak egyike, amelyek a legnagyobb arányban veszik ki részüket a határvédelmi feladatokból. Nyilván ez azt jelenti, hogy a saját szakmai feladatainkat át kellett szervezni, mert ez a prioritás, és az visszajelzéseket hallva, elmondhatom: a tartósan magas leterheltség ellenére is helytállunk, katonáink motiváltak és magas szinten látjuk el ezt a profilunkba nem éppen illő feladatot is. Emellett 2016-ban végrehajtottuk úgymond az összes saját, betervezett feladatunkat is – ez pedig azért volt lehetséges, mert a korábbi évek szakszerű kiképzéseinek megfelelően elértük az ehhez szükséges képzettségi szintet. Sehol nem vallottunk szégyent. Ezredünk adta például az EUFOR 19. váltásának zömét. Kiemelt feladat volt továbbá a Szlovákiában levezetett Tobruq Legacy 2016 többnemzeti légvédelmi rakéta harcászati és interoperabilitási gyakorlaton történő részvétel, amellyel kapcsolatosan az elöljáróinknak is azt jelentettem: az állomány szakmai felkészültsége, szaktudása terén az ezred katonái a partnerországok között bizony az élmezőnybe tartoznak. Természetesen ahhoz, hogy megfelelő módon helytálljunk a NATO integrált lég- és rakétavédelmi rendszerében ránk háruló feladatokban, technikai fejlesztésekre van szükség.
Ezzel a kijelentésével mintha nyitott kapukat döngetne…
Szerencsére igen, mert már tavaly elindult a MISTRAL légvédelmi rakétaszakaszok vezetési pontja lokátor-állomásának (angol rövidítéssel az MCP SHORAR-ok) modernizációja, és ha sikerül megvalósítani azokat a célkitűzéseket, amiket a hadműveleti követelményekben lefektettünk, olyan lokátorállomást és vezetési pontot kapunk vissza, amely megfelel a 21. század követelményeinek. Ezzel párhuzamosan korszerű adat-és hangkommunikációs rendszer is beépítésre kerül, ami lehetővé teszi a hálózat alapú vezetési rendszerekhez történő csatlakozást, tehát magasabb szinten leszünk képesek NATO-partnereinkkel közösen végzett feladatok ellátására. Az éppen beinduló honvédelmi és haderő-fejlesztési program első lépéseit már mi is érezzük: MISTRAL rakétáink egy része helyett új, nagyobb hatótávolsággal és találati valószínűséggel rendelkező, modern MISTRAL M3 típusú rakétákat kaptunk, a fennmaradó készletet pedig felújítják. Mindez, különösen a korábban már említett radarmodernizációval és az új rakéták alkalmazását elősegítő új hőkamerákkal együtt, jelentős képességnövekedést jelent, nemcsak az ezred, de a teljes haderő számára is. A KUB légvédelmi rakétarendszerrel kapcsolatosan olybá tűnt, hogy a rakéták üzemidejének végére értünk, de a hosszú évek folyamatos gondoskodása, a megfelelő körülmények közötti (fűtött hangárban) történő tárolása miatt a vizsgálatok azt mutatják: lehetőség nyílik még az üzemidő meghosszabbítására. Ezt a legutóbb 2013-ban végrehajtott lengyelországi éleslövészet is bizonyította, ahol egyetlen rakétával sem akadt problémánk. A tavalyi év őszén pedig a fegyverrendszert kezelő állomány is sikeresen vizsgázott a szövetséges légierő szabványaival és műveleti kritériumaival összhangban lévő nemzeti ellenőrzésen. Egyébként információim szerint az ország, illetve a honvédség légvédelmi képességeinek növelése érdekében napirenden van a KUB fegyverrendszer kiváltásának vizsgálata is, amellyel kapcsolatos döntésre természetesen nagy izgalommal vár a katonai szervezet állománya.
2017-ben milyen fő feladatok várnak az ezredre?
Az idei év feladatai közül mindenképpen ki kell emelnem, hogy az egyértelmű prioritással bíró Közös Akarat feladatban történő folyamatos helytállás mellett ezredünk alakítja meg, készíti fel és telepíti az MH EUFOR Kontingens 21. váltását. Az idén több kisebb méretű hazai gyakorlaton is részt vesznek az ezred katonái, azonban a legnagyobb méretű szakmai feladatunk a Csehországban megrendezendő Tobruq Legacy többnemzeti légvédelmi rakéta harcászati és interoperabilitási gyakorlat lesz, amelyhez kapcsolódóan végrehajtásra kerül a szintén többnemzeti Tobruq Arrows légvédelmi rakéta éleslövészet is, melynek magyar MISTRAL komponense NATO-ellenőrzés keretében teljesíti a feladatát. Természetesen a fegyvernem hagyományainak megfelelően a nemzeti feladatrendszer teljesítése mellett itt is szeretnénk a legmagasabb szinten helytállni.
Fotó: archív