Védőernyő

Hazánk és Szlovénia légterének védelme mellett szeptember elsejétől a három balti ország légtérbiztonságáért is a Magyar Honvédség légiereje felel majd. Észtország, Lettország és Litvánia ugyanis nem rendelkeznek a feladat végrehajtására alkalmas harci repülőgépekkel, ezért az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történt 2004. áprilisi csatlakozásuk óta légterük védelmét rotációs alapon a NATO-tagországok látják el. Elsőként a belga légierő gépei települtek a Baltikumba, jelenleg olasz vadászpilóták járőröznek a térségben, őket nyáron a norvégok váltják – tőlük veszik át a feladatot az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Gripenjei. A négy vadászgép és a mintegy nyolcvan katona a tervek szerint augusztus végén települ át Zoknia támaszpontra.

„Figyelve az ukrán helyzetet, valószínűleg nagyon feszesen telnek majd napjaink. Ezt támasztják alá egyébként a tavaly decemberi reptérbejárásunk alkalmával történtek is: másfél nap alatt öt Alfa (éles) riasztást adtak ki a Baltikumra, ezek közül háromra fel is szálltak a készenléti szolgálatot ellátó gépek" – idézi fel a litvániai bázison tapasztaltakat Ugrik Csaba dandártábornok, a kecskeméti repülőbázis parancsnoka. „A balti államok önállóvá válása előtt ez a reptér szovjet légibázis volt, amit a NATO anyagi támogatásával folyamatosan korszerűsítenek. Mivel a felújítás még mindig tart, ezért a bázis felemás képet mutat: vannak modern, a munkavégzéshez ideálisan kialakított belső térrel rendelkező épületei, a reptér egy másik felében pedig olyan látvány fogadott, mintha időutazóként visszamentünk volna az 1970-es évekbe."

„Azért kell ilyen sok anyagot magunkkal vinnünk, mert a készenléti szolgálat ellátásához nélkülözhetetlen berendezéseknek és eszközöknek csak egy részét tudják számunkra biztosítani a balti országok. Szükségünk van például egy, az ottani vezetési ponttal összekapcsolható hadműveleti központra, lesz saját mozgó laboratóriumunk az üzemanyag bevizsgálásához, viszünk egy speciális, váltóáramot és hidraulikanyomást biztosító konténert, valamint a biztonság kedvéért egy tartálykocsit is. Nagy mennyiségű tartalék alkatrész viszont nem lesz nálunk, mert a Gripent használó országok ilyen irányú logisztikai támogatása az úgynevezett pooling and sharing elv alapján történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetlen országnak sincs szüksége nagy raktárkészletre, a cserealkatrészeket a gyártól vagy a típust alkalmazó országok valamelyikétől azonnal megkapjuk. Így történik ez a baltikumi szolgálatunk ideje alatt is, a megkötés csak annyi lesz, hogy a „csomagokat" alkalmanként nekünk kell Kecskemétről An–26-ossal Litvániába szállítanunk. Egyébként a svéd tanácsadók sem jönnek velünk; ők már itthon sem szólnak bele a munkánkba, csak figyelik a tevékenységünket. Tulajdonképpen csak összekötő szerepet töltenek be a SAAB gyár és köztünk, a Gripenek használói közt."

A balti országok légtérvédelmére történő felkészülést a kecskeméti pilóták, műszakiak és a művelettámogató zászlóalj tagjai már 2014 tavaszán megkezdték, a hajózók és a vadászirányítók pedig február elején, Stockholmban szimulátoros képzésen vettek részt.

„Egy hétig a svéd Védelmi Kutatási Ügynökség által üzemeltetett Bevetés Gyakorló és Repülő Harcászati Szimulációs Központban készültünk. Több mint kétszáz „felszállást" hajtottunk végre, aminek a költségei valós körülmények közt több milliárd forinttal terhelnék meg a honvédelmi tárca büdzséjét" – folytatja a bázisparancsnok.

„Tavasztól aztán felpörögnek az események: március közepén Svédország sarkkörön túli területén hajtunk majd végre rakétával és Mauser BK–27-es gépágyúval levegő-levegő éleslövészetet, valamint gyakoroljuk a kis magasságú, száz méter alatti repülést, a hónap végétől pedig egy tíznapos levegő-föld éles gépágyúlövészetünk lesz a várpalotai lőtéren. Ezt követi három nap „pihenő", hogy azután a bázison Kub ütegekkel megkezdjük az elektronikai harc gyakorlását. Ezután – a nemzeti felkészültség ellenőrzésének keretében – a Litvániába áttelepülő állomány a kinti helyzetet szimulálva két napig teljesen elkülönítve dolgozik majd, az ellenőrök pedig valószínűleg mindent meg fognak tenni azért, hogy kihozzanak bennünket a sodrunkból. Olyan trükkökre számítunk például, hogy a szolgálatba induló parancsnokkal közlik: ő most gyomorrontással a kórházban fekszik. Egy ilyen helyzetben természetesen arra kíváncsi az elöljáró, hogy a „megbetegedett" parancsnok helyettese képes-e önállóan ellátni a feladatát. Számítunk még például áramszünetre, a számítógépes rendszer teljes összeomlására, tűzre a harcállásponton, és orvlövészeket is el tudok képzelni a készenléti szolgálatot ellátó gépek közelében. Szóval kemény két nap lesz, komoly nyomás alatt kell majd bizonyítanunk, hogy felkészültünk a feladat végrehajtására" – sorolja a dandártábornok.

Májusban a Gripenek ott lesznek a JAS–39-eseket használó országok Lion Effort gyakorlatán Csehországban, nyáron kecskeméti felszállással egy szlovén lőtéren – előretolt repülésirányítók alkalmazásával – szimulált csapásmérést hajtanak végre, részt vesznek egy, az elektronikai harc körülményeit szimuláló NATO-gyakorlaton, és megkezdődik a pilóták kiképzése a légi utántöltés végrehajtására. A tervek szerint a magyarok augusztus 28-án repülnek ki Litvániába. A készenléti szolgálatot december 31-én 24.00-kor adják le, másnap pedig fél évre átveszik a visegrádi együttműködésben részt vevő államok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) által létrehozott szárazföldi harccsoport közvetlen légi támogatásának biztosítását.

„Szeptemberig erre a feladatra is fel kell készülnünk, ez pedig csak párhuzamos munkával valósítható meg" – foglalja össze a következő hónapok kiképzési feladatait Ugrik dandártábornok. „Tavaly óta, a különböző gyakorlások alkalmával nagy hangsúlyt fektetünk a levegő-föld gépágyúlövészetre, aminek a folytatása lesz a márciusi éleslövészetünk, továbbá a Várpalotán és a szlovéniai lőtéren végrehajtandó szimulált csapásmérés is. Április közepén aztán amerikai oktatók részvételével egy külön, kimondottan a földi csapásmérő képesség alkalmazására történő felkészítést is rendezünk Kecskeméten. Először elméleti foglalkozásokon veszünk részt, utána pedig a levegőben is alkalmazni fogjuk azt, amit a tanteremben tanultunk. Értelemszerűen a Lion Effort szervezőitől is azt kértük, hogy elsősorban olyan feladatok végrehajtásába vonják be a magyar Gripeneket, amelyek alkalmasak a légtérvédelem és a szárazföldi csapatok légi támogatásának a gyakorlására."

Az erről szóló megállapodást 2014. január 17-én írta alá Hende Csaba honvédelmi miniszter és Roman Jakic szlovén védelmi miniszter az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison. A légtérrendészeti feladatok során, 2015 januárjában került sor az első Tango (gyakorló) riasztásra.

Fotó: Dévényi Veronika, Rácz Tünde, dr. Toperczer István, Tóth László és archív

Forrás: Magyar Honvéd 2015. március