Hazánk büszke, megbecsült és elismert tagja a NATO-nak
Szöveg: Antal Ferenc | Fotó: Nagy Gábor |  2022. július 4. 22:30„Kiemelt célunk Magyarország biztonságának garantálása” - hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter „Új kihívások, új megoldások” címmel tartott előadásában július 4-én, hétfőn, a Mathias Corvinus Collegium budapesti képzési központjában. A rendezvényen - mások mellett - részt vett dr. Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára.
A tehetséggondozó intézmény által szervezett szimpóziumon – amelynek keretében a májusban hivatalba lépett kormány frissen kinevezett miniszterei ismertetik céljaikat – a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: „évszázadok óta most vagyunk először abban a helyzetben, hogy szuverén, nemzeti és erős politikát tudunk folytatni, és ennek az egyik tartópillére immár kimondottan és egyértelműen a haderő kell, hogy legyen. Ez egy elképesztő történelmi adomány”.
Előadásának első részében a honvédelmi tárca vezetője az orosz-ukrán háború jelenlegi állását ismertette. Emlékeztetett arra, a második világháború óta nem fordult elő, hogy egy szuverén állam ellen egy szuverén állam agressziót indítson. „Ez pedig egyértelműen ki is jelöli a magyar pozíciót, hiszen látjuk, hogy ki az agresszor, és ki a támadott, ki a kisebb fél, akinek az oldalán kell állnunk.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte: a háború elején elszenvedett súlyos orosz veszteségek egy másfajta haditaktika kigondolására kényszerítették az orosz vezérkart, amelynek eredményeként az ukrán erők elképesztő veszteségeket szenvednek, Luhanszk megye már orosz kontroll alá került és feltételezhető, hogy Donyeck megye is hamarosan orosz kézre kerül.
A honvédelmi tárcavezető számszerűsítve összegezte: az orosz haderő létszáma mintegy 660 ezerre tehető, ebből 100-120 ezer vonult fel és eddig 15 ezer elesett katonával kell számolni, ami nagyon komoly veszteség. A rendezvényen elhangzott, hogy az ukránok hadra fogható ereje ennek töredéke, csupán 80 ezer fő, eddig 35 ezer halottal lehet számolni, miközben embertartalékaik egyre fogynak. Ukrajna elvesztette területének körülbelül 20 százalékát, csaknem 7 millióan elhagyták az országot. Ennek következtében 45 százalékos gazdasági összeeséssel lehet számolni, míg ez orosz oldalon 8-9 százalék körül lehet.
A honvédelmi miniszter ezt követően kitért a közelmúltban lezajlott madridi NATO-csúcsra, valamint németországi látogatásának tapasztalataira. Kiemelte: „hazánk büszke, megbecsült és elismert tagja a NATO-nak, és minden befolyásunkkal, erőnkkel azon vagyunk, hogy ez egy védelmi szövetség maradjon a jövőben.” A honvédelmi miniszter elmondta azt is, hogy a NATO a nemzeti erőkre támaszkodik, hiszen a nemzeti erőkből történő felajánlások képezik a NATO erejét. „Ezt nagyon fontos tudni, hiszen a NATO nem fog tudni senkit megvédeni, ha magának nincs ereje hozzá.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: közös álláspont, hogy a legnagyobb veszély Oroszország részéről fenyegeti a szövetséget, ezen kívül a migrációval és a menekültekkel kapcsolatos kihívásokra, valamint a terrorizmusra is választ kell adni. Kínával kapcsolatban a tárcavezető elmondta, hogy a nyugati hatalmak Kínát is veszélyforrásként jelölték meg, a magyar álláspont szerint viszont nem szabad Oroszországot és Kínát egybemosni.
A miniszter ezen felül történelmi döntésnek nevezte a finnek és a svédek NATO-felvételét, de ezt még ratifikálnia kell a tagállamoknak. „Ez 1300 kilométerrel növeli meg a védelmi szövetség és Oroszország katonai határát, ami önmagában Oroszország potenciális katonai erejét olyan értelemben csökkenti, hogy ezt a határszakaszt még jobban kell figyelniük”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal kapcsolatban leszögezte: hazánk szomszédságában egy nagyon agresszív háború zajlik két állam között és ez akár rosszabbra is fordulhat, ezért kell a készenlétünket fokozni. Ezt már felismerte a kormány és felgyorsította a haderőfejlesztési programokat. „Magyarország elkötelezett az önkéntes alapon történő haderőszervezés mellett, de ennek az ütemét növelni szeretnénk az eddigiekhez képest” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: „arra van most szükség, hogy a fiatalok fontosnak tekintsék a haza fegyveres védelmének ügyét. Vegyenek részt a kiképzési munkában, ismerkedjenek meg a régi és új haditechnikai eszközökkel, és váljon ez egyre inkább a mindennapjaink részévé.”
A prezentációt követően Boris Kálnoky újságíró beszélgetett a tárcavezetővel az új kormányzati ciklus kihívásairól, majd a diákok feltehették a kérdéseiket.
Galéria