Hazatért a Szent Korona

A magyar Szent Korona történetét sokan és sokféleképpen feldolgozták már. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy nemzeti ereklyénk az évszázadok során mindig is a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő szent tárgyként élt a nemzet tudatában.

Kalandos kimenekítés

A XX. század különösen kalandos a korona történetében. Legfőképpen a második világháborút követő események miatt. A koronát a koronaőrök viszontagságos úton menekítették ki az országból 1945-ben. A Magyar Királyi Koronaőrség a magyar Szent Korona és a koronázási jelvények őrzésére felállított önálló őr-, és díszcsapat volt. Az 1945-ig létezett testület 1872-től a Magyar Királyi Honvédség része volt.

Amikor 1944 őszén a front gyorsan közeledett a főváros felé, reális veszéllyé vált, hogy a koronát vagy a németek viszik ki az országból, vagy pedig szovjet hadizsákmánnyá válik. Éppen ezért az ereklyét október 10-én Koronaőrség laktanyájának szenes pincéjében rejtették el. Néhány nappal később azonban előhozták, hiszen Szálasi a koronára akarta letenni miniszterelnöki, két héttel később pedig nemzetvezetői esküjét.

Mivel 1944 novemberének első napjaiban a szovjet csapatok elérték Soroksár térségét, november 6-án a koronát, a koronázási kardot, az országalmát és a jogart kiemelték a Budai Vár alatt kialakított páncélteremben lévő acélládából és Veszprémbe a Magyar Nemzeti Bank helyi kirendeltségének páncéltermébe szállították, mégpedig a Szent Jobbal együtt. A koronázási palástot november 16-án menekítették ki Budapestről a pannonhalmi apátságba.

Hamar kiderült, hogy a láda üres. Pajtás ezredes – több kihallgatást követően – végül elárulta, hova rejtették az ereklyét, amelyet az amerikai tisztek július 27-én ástak ki föld alatti rejtekhelyéről, majd Ausburgba, később pedig Heidelbergbe, a 7. hadsereg főhadiszállására szállították. (Forrás: Ravasz István – Udovecz György: Kuruc szívvel labancföldön. Regiment magazin, 2010/3.)

Az ereklye hazakerül

A Szent Korona Heidelbergből az amerikai hadsereg wiesbadeni műkincsgyűjtő központjába került, ahonnan 1949-ben a Deutsche Bank egyik frankfurti páncélszekrényébe. Innen 1951-ben az amerikai haderő európai főparancsnokságára szállították, ahonnan 1953-ban, egy hadihajó fedélzetén került át az amerikai kontinensre. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának aranylerakatában, Fort Knox erődjében ért véget a korona kalandos útja. Itt tárolták csaknem három évtizeden keresztül.

A magyar koronát az akkori amerikai elnök, Jimmy Carter 1977. november 4-i döntése értelmében szállították vissza Magyarországra. Bár e döntés nagy vitát váltott ki, hiszen az amerikai Kongresszus mellett a magyar emigráció nagy része is ellenezte az ereklye visszaszállítását.

Végül a koronát Cyrus Vance amerikai külügyminiszter 1978. január 6-án adta át a magyar népnek. A történelmi eseményről – amerikai kérésre – az MSZMP főtitkára, Kádár János távol maradt. A nagyszabású rendezvényen Apró Antal, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet.

A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el, ahonnan az 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került, a nagyközönség itt is folyamatosan megtekintheti. A koronázási palást a múzeumban maradt.

Újra a katonák őrizhetik…

Az Országgyűlés 2010. december 20-án nagy többséggel szavazta meg a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosítását. A módosítás értelmében ismét a Magyar Honvédség feladatai közé került a Szent Korona, valamint a hozzá tartozó jelvények protokolláris jellegű őrzése.

Fotó: Archív