Hegymenet, keresztszelvény és légiriadó

Kissé bonyolult a mutatvány, amikor az aknamentesítő hadihajón rendszeresített apró, fekete színű gumicsónakba kell beszállni az Ercsi kikötő imbolygó pontonjáról. Szerencsére sikerül szárazon megúszni a manővert, s a motorral felszerelt miniatűr lélekvesztő elindul a folyó közepén ránk váró „katonazöld" fémtest felé.

A vízen eddig szépen, kecsesen ringatózó AM–32-es Dunaföldvár néhány másodperc alatt „életre kell", s egy gyors fordulattal völgymenetben – azaz: folyásirányban – elindul a két kilométerrel „lejjebb" tartózkodó Dunaújváros felé.

Persze közben van idő gyakorolni is a különféle feladatokat. A parancsnok légiriadót rendel el, a személyzet pedig azonnal harckészültségbe helyezi az első fedélzeten található, négycsövű PAV–4-es, és a hátsó fedélzeten lévő két darab, egycsövű, PAV–1-es gépágyúkat. Daruka hadnagy a látottakkal és az „időeredménnyel" is elégedett, így hamar lefújja a riadót.

De nincs is lehetőség többszöri gyakorlásra, hiszen eközben megérkezünk az AM–31-es közelébe, ám azt a „parancsot" kapjuk, hogy ne a másik aknamentesítőre, hanem az értünk küldött, Tass nevet viselő parancsnoki motorosra szálljunk át. A Dunaföldvárnak ugyanis folytatnia kell az előírt feladatokat, vagyis a keresztszelvények készítését. A Dunaújvároson viszont még nem készültek fel a fogadásunkra, mivel még nem fejezték be a kikötést és a part felderítését. 

A Tassról, a Magyar Honvédség „leggyorsabb" jelzővel illethető hadihajójáról jól látszik, hogy mindkét aknamentesítőn nagy a sürgés-forgás. A legénység szakszerűen teszi a dolgát.

Néhány „kört" teszünk az aknamentesítők körül, mire végre megérkezik az engedély, kiköthetünk a Dunaújváros faránál. A fedélzeten pedig Hajdu Gábor mérnök ezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj parancsnoka és hadihajós helyettese, Szilágyi Zsolt őrnagy fogad.

Kettős célja van a mostani kiképzésnek – tudom meg Szilágyi őrnagytól – egyrészt a hadihajós állomány osztályba soroló vizsgáit bonyolítják le, emellett pedig részletesen feltérképezik a Duna 1608-as és 1611-es folyamkilométerek közötti szakaszát.

A gyakorlat egyébként három napos – mondja az alakulat hadihajós parancsnokhelyettese –, az első napon az újpesti hadikikötőből indulva, völgymenetben Bajáig hajóztak. Az útvonalhajózás során pontosították a hajózási térképeket és vonalvázlatokat, illetve a navigációs berendezések kezelését is gyakorolták a katonák.

A kiképzés harmadik napján a Turbina öböl és a hadikikötő közti távolság lehajózását tervezték be. Mégpedig az Ercsi közelében található három kilométeres szakasz felderítésével megszakítva.

– Ezen a helyen az AM–31-es hadihajón rendszeresített 3D-s mélységmérővel térképezzük fel a kijelölt szakaszt a folyó teljes szélességében, ötven méteres sávonként. Az adatok kiértékelése után készítjük el a medervázlatot. Emellett a jobb és a bal parti viszonyokat is felderítjük, illetve térképen jelöljük az esetleges kikötési lehetőségeket is, amelyekről fényképfelvételeket is készítünk – mondja Szilágyi Zsolt őrnagy, hozzátéve: mindeközben az AM–32-es személyzete, a fedélzeten rendszeresített mélységmérővel 300-500 méterenként keresztszelvényeket készít a folyóról.

Hajdu Gábor mérnök ezredestől megtudom: nem véletlen, hogy éppen ezen a szakaszon végzik el a Duna részletes felderítését. A tervek szerint ugyanis a Magyar Honvédség idei legnagyobb, Bevetési Irány 2009 névre keresztelt gyakorlatát ebben a térségben rendeznék majd meg az ősszel. Ezen a gyakorlaton a Magyar Honvédség műszaki képességeit mutatnák be a szakmai és a civil közönségnek. S már e gyakorlatra történő felkészülés részeként kapták feladatul a hadihajósok a terület feltérképezését.

Persze amíg mi beszélgetünk, a hadihajósok tovább végzik feladataikat. A partközelben a folyóakadályok vízi felderítését végzik. Apró gumicsónakjaik a laikus szemével nézve vészesen imbolyognak a hullámokon. Persze ezek a srácok „nem most láttak először vizet", így mindenféle probléma nélkül sikerül ezt a feladatot is teljesíteniük.

Ekkor Danyikó László főhadnagy, a hadihajós alosztály parancsnoka utasítást ad, a parttól való elkötés előkészületeire. Itt az idő, a „potyautasoknak" lassan távozniuk kell. Mielőtt azonban még visszaszállnánk a Tassra – amely hajó az Ercsi kikötőben hagyott autónkig visz minket – Szilágyi őrnagytól megtudom: az elkövetkező hetek-hónapok több feladatot is tartogatnak a Magyar Honvédség hadihajósai számára. Március 30-án kezdődik a rohamcsónak-kezelők kiképzése, amelyet április 14–16-a között éles légvédelmi lőgyakorlat követ. Április 21-től hajtják végre az aknamentesítő hadihajók félévente kötelező mágneses erőtér bemérését a tassi Turbina öbölben. Május harmadik hetében pedig Észak felé indulnak, Budapest és Medve között szeretnének vonalhajózást végrehajtani.

További képek:

Fotó: Dévényi Vera