Hetvenöt éve kezdődött a spanyol polgárháború

Minden az 1936-os februári választással kezdődött: a jobboldal vereséget szenvedett, így márciusban népfrontos kormány alakult Madridban. Nyáron azonban lényegében német-olasz katonai intervenció kezdődött a Spanyol Köztársaság ellen.

Ennek közvetlen következménye volt, hogy 1936. július 17-18-án jobboldali tábornokok Spanyol-Marokkóban kezdődő és az anyaországra átterjedő katonai államcsínye kirobbantotta a spanyol polgárháborút. A felkelők Spanyolország nyugati és déli részén nagy területeket foglaltak el, s július 23-án Burgosban nemzeti ellenkormányt alakítottak, melynek vezetését szeptemberben Francisco Franco y Bahamonde tábornok vette át.

A Német Birodalom már július 22-én kilátásba helyezte Franco tábornok támogatását, s elküldte az első „önkéntes kötelékeket", a Kondor-légiót.

Berlin és Róma a külvilág számára kezdetben még azt bizonygatta, hogy csak a spanyolországi „vörösök" ellen vonultak harcba, semmi más céljuk nincs.

Csapásaik azonban voltaképpen Anglia és Franciaország ellen irányultak, azokat a tengeri útvonalakat kezdték ellenőrzésük alá vonni, amelyek a két nyugati nagyhatalmat óriási ázsiai és afrikai gyarmataikkal kötötték össze.

A Szovjetunióban Sztálin 1936. október 16-án táviratban tudatta a spanyol kommunisták vezetésével, hogy Spanyolország felszabadítása a fasiszta reakciós elnyomás alól „nem a spanyol nép magánügye". Előzőleg Moszkva osztotta a nyugati hatalmak be nem avatkozási álláspontját, de a német-olasz lépések után hozzájárult önkéntesek átdobásához, repülőgépekkel, harckocsikkal, fegyverekkel támogatta a köztársasági erőket. A szovjet „önkéntesek" mellett jelentek meg a politikai biztosok is, akik hamarosan megkezdték a tisztogatást a spanyol baloldali pártok körében.

Közben a véres harcok kiterjedtek az egész országra. A köztársasági csapatok szilárdan tartották magukat Katalóniában, Baszkföldön, az ország déli vidékeinek nagy részén. Szeptember-októberben Madridban republikánusokból, szocialistákból és kommunistákból álló kormány alakult Largo Caballero vezetésével, a nacionalisták Francót választották meg főparancsnoknak és államfőnek.

1937. április 26-án a német Kondor-légió a föld színével tette egyenlővé a baszkföldi Guernicát. Október végére Franco csapatai ellenőrzésük alá vonták Spanyolország észak-nyugati területeit.

A spanyol köztársasági haderők Középső Frontja vívta a lázadó erők és a külföldi intervenciós csapatok ellen az 1936-39-es elhúzódó madridi csatát, amelynek igazi tétje a köztársasági rendszer fennmaradása, avagy a fasiszta diktatúra uralomra jutása volt. A lázadó erők 1936 második felében rohamokkal próbálták bevenni a fővárost, de a népfelkelők erős védelmet építettek ki. Segítségükre nemzetközi brigádok érkeztek, amelyek időt adtak a néphadsereg létrehozásához, a hátország megerősítéséhez, újabb erőgyűjtéshez. A bekerítési tervek lényegében meghiúsultak.

A köztársasági hadsereg kisebb-nagyobb sikereket ért el az 1937-es brunetei, guadalajarai, az 1937-38-as terueli műveletben, 1939. március 5-6-án azonban ellenforradalmi lázadás történt Madridban, ez végzetesnek bizonyult a védők számára. Az ország szívében erős német kötődésű fasiszta katonai rendszer vette át a hatalmat.

1939 januárjában-februárjában Barcelona nacionalista csapatok kezére került, a köztársaságiak feladták Katalóniát. Márciusban tárgyalásokra került sor a békefeltételekről, a hónap végén a nacionalista csapatok behatoltak Madridba, 1939. április 1-jén pedig Franco bejelentette a polgárháború végét. A közel három évig tartó harcokban csaknem egymillió ember vesztette életét.

A spanyol polgárháborút a történészek a második világháború főpróbájának is tartják. Egyebek mellett azért is, mert ekkor próbáltak ki számos olyan fegyvert, amelyet később sikeresen alkalmaztak a világháború során. Spanyolországban létesítették a világ első légihídját, itt mutatkozott be a – később rettegett – Panzkampfwagen, a Junkers-52-es harckocsi; kipróbálták az olasz Savoia-81-est, CV-33-ast. Hernikánál (Guernicánál) a közeli, köztársaságiak által körülvett hidat támadva hajtotta végre a világ első szőnyegbombázását a német Condor-légió.

Természetesen a köztársasági oldal is használt új fegyvereket, ekkor mutatkozott be a szovjet T-26-os harckocsi.

Fotó: Archív