Hogyan változik a Magyar Honvédség?

„Az a szervezet működőképes, hatékony és eredményes, amelyik alkalmazkodni tud az őt ért környezeti hatásokhoz, és képes megfelelni az új követelményeknek, ehhez folyamatosan figyelnie kell a környezetét. A Magyar Honvédség, illetve hazánk számára is létfontosságú az adaptáció” – jelentette ki Kajári Ferenc altábornagy.

Elhangzott, hogy a migrációs válsághelyzet idején szinte egyik napról a másikra át kellett állítani a gondolkodásmódot, és el kellett kezdeni a déli határszakasz védelmét, illetve ki kellett építeni a határvédelmi rendszert, ami biztosította, hogy az Európai Unió és Magyarország területét megvédjük az illegális vagy irreguláris migránsoktól. Azután a pandémia idején a honvédségnek, a honvédelmi szervezeteknek támogatni kellett a belügyi erőket a feladataik ellátásában. Később a 2014-es krími válság tapasztalataiból okulva indult útjára a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amelynek egyik alapvetése, hogy legyen egy olyan ipari bázis, ami képes a honvédség érdekeit kiszolgálni, képes a honvédelem céljait biztosító eszközök egy részének az előállítására. Ennek létjogosultságát a covid időszak alatt világszerte megszakadt ellátási láncok is igazolták.

A technikai eszközök folyamatos beérkezése mellett Kajári altábornagy szerint kiemelten fontos a digitáliskatona-program is. Ennek célja, hogy a katonák egyéni felszerelése, egyenruhája és fegyverzete a lehető legkorszerűbb legyen. Hozzátette: az is világossá vált, hogy egy feladatát végrehajtani képes Magyar Honvédségnek támaszkodnia kell a területvédelmi erőkre, a tartalékos rendszerre, és ezért kezdődött meg utóbbi intenzív fejlesztése.

A hallgatók megtudhatták, hogy 2023-ban hazánk elérte a NATO elvárásoknak megfelelő, a védelmi költségekre fordított 2 százalékos GDP-arányt, és az elkövetkezendő években is biztosított a forrás a Magyar Honvédség fejlesztéséhez és működtetéséhez. A haderő – az adaptáció részeként – folyamatosan gyűjti és elemzi az orosz-ukrán háború tapasztalatait is.

A Magyar Honvédség 2007 óta alkalmaz drónokat, elsősorban a felderítésben, ám az altábornagy szerint csapásmérő drónokra van szükség, és olyan drónokra is, amelyek nagy távolságban képesek felderítési feladatokat végrehajtani, és a felderített célokat el is tudják pusztítani. Kajári altábornagy a fejlesztendő területek közé sorolta még a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő képességet (vagyis a nagy űrméretű tüzérséget), a sorozatvető tüzérség kialakítását, a kiberképességet, a vezetésirányítást, a különleges műveleti és felderítő képességet, illetve a légvédelmi és légtérellenőrző képességet. Hangsúlyozta, hogy a honvédelem nemzeti ügy, amit azt is jelenti, hogy fejleszteni kell a nemzeti ellenállóképességet is.

Az előadásból kiderült, hogy az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül a toborzó- és a kiképzési rendszer is, ami azért fontos, mert a haderő egyik legfontosabb feladata a megfelelően motivált, elszánt és jól kiképzett állomány utánpótlásának biztosítása, valamint a katonák megtartása.

„A NATO szövetségi követelményrendszerével is szinkronban halad a magyar haderőfejlesztés és a toborzórendszerünk fejlesztése is, sikerült megszólítani azt a társadalmi réteget, amelyik fontos a Magyar Honvédség számára. A szervezeti keretek átalakulása folyamatban van, és a jogszabályi környezet kialakítása is folyik annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja a Magyar Honvédség végrehajtani alaprendeltetéséből adódó feladatait” – szögezte le a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese. Lényeges a társadalmi kapcsolatok fejlesztése is, meg kell ismertetni a társadalmat a haderő mindennapjaival. A tartalékos rendszer kialakítása - a hon védelmének megerősítése mellett – a honvédség nagyobb társadalmi beágyazódását is szolgálja.

Idén a nyári egyetemet Euroatlanti közösség: Múlt és jövő címmel rendezte meg a Magyar Honvédség, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet, valamint a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács. A kurzust valamennyi katona és civil résztvevő sikeres vizsgával zárta.