6-8 ezer tartalékos katonára van szükség

Egyetlen hadsereg sem lehet tartalék nélkül, sem anyagi, sem személyi tartalék nélkül – jelentette ki expozéjában a honvédelmi miniszter, aki megjegyezte: az árvizek idején mindössze 18 tartalékos elvi mozgósításának lehetősége áll fenn. Kifejtette: a védelmi tartalékot elsősorban klasszikus területvédelmi feladatokra, katasztrófavédelemre és a honvédségi kritikus infrastruktúra-védelmére készítik majd fel; ezáltal a honvédség újra képes lesz saját objektumainak védelmére.

Az önkéntes műveleti tartalék felállításáról kiemelte: ebben elsődlegesen az eddig szolgált sok ezer és az ezután leszerelő hivatásos és szerződéses honvédeket szólítanák meg. Ők szerződésben vállalhatnának szolgálatot a tartalékos erőben.

A másik pillért a kiképzett tartalékos és potenciális hadköteles állomány jelenti, amely törvényi kötelezettség alapján szerveződik. Behívásuk kizárólag megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban történhet. A javaslat meghatározza a hadkiegészítő parancsnokságok feladatait, a bejelentési rendet, és az adatnyilvántartás módját – fejtette ki a miniszter.

Hende Csaba az ütemezésről elmondta, hogy 2011 végéig vonnák be az első 2000-2500 főt, ezzel kialakítják a fokozott őrzést igénylő létesítmények védelmének képességét. A következő ütemben, 2013 végéig 4-5 ezer fő részvételével a katasztrófavédelemben való közreműködést alakítják ki. 2014 első feléig a befogadó nemzeti támogatás feladataiban közreműködés kialakítása valósulhat meg újabb 1000-1500 tartalékos bevonásával – tette hozzá.

Az önkéntes tartalékos rendszer kiépítését az sorkatonai szolgálat 2004-es megszüntetésekor az akkori kormányzat elmulasztotta megtenni – jegyezte meg. A jövő év elejére több tárcát érintő munkáltatói program készül, amely a kompenzációval, illetve a tartalékosok ösztönző rendszerével foglalkozik. A közszolgálatban állók előnyt fognak élvezni, ha önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalnak – jelezte.

A tárcavezető a tervezett változtatások közül kiemelte még, hogy a jövőben a Szent Korona és a Sándor-palota őrzését ismét honvédek láthatják majd el.

Hende Csaba közlése szerint a javaslat a honvédelmi tárca és a honvéd vezérkar irányítási kérdéseit is rendezi; kezdeményezi, hogy a főosztályok helyett, azokkal azonos jogállásban csoportfőnökségek működjenek a honvéd vezérkarnál, és egyértelműsíti a Honvédelmi Minisztérium hivatalainak szervezeti besorolását. A honvéd vezérkar főnöke szakirányítási jogot gyakorolhatna az általános katonai szakterületek vonatkozásában.

Bővül továbbá a javaslat szerint a kormány hatásköre az ország védelmi felkészültségének érdekében, feladatként állapítják meg a NATO válságreagálási rendszerének alkalmazását, és azzal összhangban a nemzeti intézkedések rendszerének létrehozását és irányítását.

Kiegészítik a honvédelmi miniszter felelősségi körét a válságkezelés katonai feladatainak végrehajtásával, illetve ágazati jogkörét a polgári válságkezelés katonai eszközökkel történő biztosításával.

Az új honvédelmi kormányzat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az elmúlt években a haderőreformoknak nevezett leszerelésekkel szétvert honvédséget ismét minden tekintetben alkalmassá tegye az alkotmányban rögzített legfontosabb feladat ellátására, a haza fegyveres védelmére – fogalmazott a miniszter. Szerinte olyan változtatásokat hoznak a honvédelem egészébe, amelyek lényegesen működőképesebbé teszik azt és megteremtik a további fejlődés lehetőségét.