„A haderő legdrágább része az ember”

Professzor Úr, Önt márciusban nevezték ki rektorrá, bár már több mint 20 éve tanít az egyetemen, illetve annak jogelődjénél. Kemény hónapok állhatnak Ön mögött, hiszen jelentős változásokon megy keresztül a Zrínyi…

A „dolgos" rektori időszak nem márciussal, vagyis a kinevezésemmel kezdődött. Nem a készbe ültem bele, komoly előkészítő munka előzte meg ezt a lépést. Egy olyan stratégi

Gondolom, a változás okozott némi súrlódást.

Az egyetem több mint 760 fős állományát kellett lecsökkentenünk 520 főre. A leszervezés a korábbi létszámstop miatt azonban konkrétan csak 120 főt érintett. A Honvédelmi Minisztériummal is sikerült egyességre jutni a tekintetben, hogy nyithassunk a piac felé, ezért még az elbocsátott munkatársak közül is vissza tudunk foglalkoztatni kb. 70 főt, őket azonban már nem ugyanabban a jogviszonyban. Természetesen mi sem tudunk több embert foglalkoztatni, mint amennyinek munkát tudunk adni.
A kérdésére válaszolva, miszerint voltak-e, vannak-e súrlódások, azt kell mondanom, hogy vannak – ám ez nem feltétlenül negatív. Ez alatt azt értem, hogy kialakult egy bizonyos versenyszellem – ki mennyire tud megfelelni az emelkedő követelményeknek –, és ebben a közegben természetesen lehetnek súrlódások is, de ez egy olyan versengés, amelynek eredményeképpen folyamatosan javul a színvonal.

Egy kívülálló számára miben mutatkoznak meg a változások?

Az alapképzéstől kezdve a kiegészítő képzésekig szinte mindenhol történtek változások. A korábbi képzési struktúrát olyan, az európai felsőoktatási térbe illeszkedő képzéssel váltottuk fel, amelynek a gyakorlati tartalma a munkaerő-piaci igényekhez igazodik.

Mit érezhet meg ebből egy pályakezdő katona? Mi a különbség azok között, akik öt éve fejezték be tanulmányaikat, és akik már ebben a rendszerben végeznek?

A katonák közül aki akkor végezte el az egyetemet, annak több céltanfolyamot kellett végeznie, hogy például egy nemzetközi misszióhoz alkalmas legyen. Ha valaki most a friss diplomájával missziós feladatokat kap, akkor azt rögtön el is tudja látni. Ebből a példából is látszik, hogy nagyon sok új elem épül be a katonai képzésbe. Igyekszünk minél „készebb" szakembereket képezni. Természetesen ettől még a csapatgyakorlatok jelentősége és célja egyáltalán nem csökken.

Korábban szó volt arról, hogy a Rendőrtiszti Főiskola és a Nemzetvédelmi Egyetem egyesül. Ez a téma aztán valahogy lekerült a napirendről… Mi a helyzet ezzel a kérdéssel, ezt az elképzelést végleg elvetették?

A kormányzati kezdeményezés megokoltnak mondható, kivitelezése sem lehetetlen, de a magunk részéről nem tartjuk elengedhetetlennek, s végül is ez fejeződik ki abban is, hogy

Mely országokban valósult meg hasonló fúzió?

Hollandiában már így működik, Belgiumban pedig most van folyamatban. Általában a kisebb országok – ahol komoly érdekek fűződnek a takarékossághoz – hamar és bátrabban nyúlnak hozzá ezekhez a dolgokhoz.

A kiképzett katonatisztek száma jócskán megcsappant az elmúlt évtizedekben. Főleg az idősebb katonák sóhajtanak fel a Tisztavatáskor, hogy „bezzeg az én időmben, mennyivel többen álltunk a téren…"

Ennek oka és következménye is többféle. Az egyik, hogy a hadseregek általános redukciója egész Európában bekövetkezett, ezzel együtt azonban megvalósult a haderők technikai modernizációja is. Ma már jóval hatékonyabb, de ennek megfelelően jóval bonyolultabb fegyverzet-, és eszköztár felett kell a szakembereknek diszponálni. Ahol technikával, vagy szolgáltatással ki lehet váltani az embert, ott kiváltjuk, hiszen kijelenthetjük: az ember a haderő legdrágább része. Régen kiskatonák őrizték a laktanyákat, ők takarítottak, ők főztek. Ma már nem. Ezek a pozíciók ugyanis túl drágák lennének, ha katonákkal oldanánk meg.
A képzés valóban nem olcsó, legyen szó hivatásos, vagy civil emberről. Éppen utóbbiak számára nyitotta szélesebbre a kapuit a ZMNE az elmúlt években.

Kiket és miért vonz ez az irányú képzés?

Amióta a Zrínyi egyetem, azóta tanulnak, sőt mikor még Akadémia volt, már akkor tanultak itt civilek. Gondoljon a közigazgatási tanfolyamokra, amelyen minden köztisztviselőnek kötelező volt részt vennie. A jelenlegi képzés struktúrája viszont most van beállóban. Valóban nagyot nyitottunk, kilépve ezzel a piacra. Számos egyetemmel vannak tárgyalásaink, és néhány egyetemen már be is indítottunk képzéseket. Ózdon például kihelyezett tagozatunk van. Szegeden is folytatunk például tűzoltóképzést. De tárgyalunk Debrecenben és Pécsett is. Ezeken a helyeken elsősorban olyan képzéseket indítanánk, amelyek védelmi, biztonságpolitikai elemeket tartalmaznak.

Van-e arról tudomásuk, hogy az itt végzett szakemberek mennyire könnyen tudnak elhelyezkedni?

Az egyetem 3200 beiratkozott hallgatójának (amely számban természetesen mindenki, még a tanfolyamok résztvevői is benne vannak) mindössze 16 százaléka, akik állami megrendelés

Mekkora a sikere a Zrínyinek? Mekkora például a túljelentkezés?

Az a konkrét szaktól függ. Van ahol tízszeres a túljelentkezés – például a biztonságpolitikai szakon. Természetesen van ahol szerényebb az a szám, de szerencsére minden képzés megtelik, jelentkezőkben nincs hiány. Más kérdés, hogy természetesen mi is érdekeltek vagyunk abban, hogy – már csak az állami finanszírozás miatt is – a lehető legjobbak jelentkezzenek ide. Most még sajnos e tekintetben átmeneti állapotban vagyunk. Különböző adminisztratív akadályok és jogértelmezési viták vannak, ilyen pl. az, hogy a doktoranduszaink a nekik megítélt állami finanszírozást sem kapják meg. Éppen azon vagyunk, hogy ez megváltozzon, remélem békésen sikerül ezt az ügyet megoldanunk.

Milyen a kapcsolat a NATO, illetve az Európai Unió hasonló egyetemeivel?

Minden évben a katonai felsőoktatási intézmények tanácskozásán képviseljük magunkat, ugyanakkor regionális együttműködés is létezik. Örömmel mondhatom, hogy az általunk elkezdett modell nagyon fontossá vált a NATO-ban, hiszen elsőként alakítottuk ki ezt a struktúrát.