Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A Himnusz születésére emlékeztek

Szöveg: Szűcs László |  2009. január 22. 12:26

Immár két évtizede, hogy január 22-e – vagyis az a nap, amikor Kölcsey Ferenc 1823-ban bejezte Hymnusz című költeményét – a Magyar Kultúra Napja. A Honvédelmi Minisztérium ebből az alkalomból csütörtökön délelőtt tartotta központi ünnepségét a Stefánia Palotában.

A rendezvényre – amelyen részt vett dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter, illetve Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke is – meghívták a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek és alakulatainak parancsnokait, népművelőit és könyvtárosait. Emellett ugyancsak meghívást kaptak a katonazenekarok karmesterei és honvédséghez szorosan kötődő társadalmi szervezetek kultúrával foglalkozó képviselői is.

– Kölcsey Ferenc, a magyar költészet és a reformkor meghatározó személye talán maga sem gondolta 1823. január 22-én, szatmárcsekei birtokának önként vállalt magányában, hogy alkotása viharos gyorsasággal népszerű és ismert lesz. Hiszen alig két évtized elteltével ez a vers – és megzenésített változata – egységesítette a vallási, társadalmi és jogi szempontok alapján rétegzett magyarságot – fogalmazott ünnepi beszédében Szekeres Imre, hozzátéve: a Himnusz az egyik legfontosabb nemzeti jelképünk, és születésének napja méltán vált a magyar kultúra ünnepnapjává. S ezen a napon a szokásosnál több figyelem övezi a tudomány, a művelődés és a művészetek – vagyis összességében a kultúra – eseményeit és művelőit.

 

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: ezen a napon főhajtással emlékezhetünk meg legfontosabb közös kincsünkről, amely megkülönböztet minket más népektől. A magyar kultúra nem különb, mint más nemzetek kultúrája, de földrajzi és történelmi helyzete által lett számunkra különös státuszú. És csak a miénk.

– A kultúra és a haza védelmének ügye szorosan összefonódott az elmúlt évszázadok során. A kultúra és a magyar hadsereg hasonló és egymást éltető kapcsolata mindig is jelen volt. A katonáskodás és a literatúra egymással párhuzamosan, egymás értékét fokozva működött. Hol az egyik, hol a másik hódította el ideiglenesen a másik elől művelőjét. De úgy, hogy gazdagodott vele a magyar hadművészet és a magyar irodalom is. Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen, Bessenyei György, Fazekas Mihály, Petőfi Sándor nevének hallatán nehéz eldöntenünk, hogy katonaként, vagy íróként, költőként híresebbek-e? – mondta Szekeres Imre.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta azt is, hogy nekik – vagyis a katonaíróknak és a katonaköltőknek – is köszönhető, hogy a magyar hadtörténelem mindmáig népszerű téma a hazai ifjúság körében és a magyar katona nemzeti önképünk középpontjában áll.

 

– Az elmúlt években a Magyar Honvédség történetének talán legnagyobb változásait éltük meg. Ennek során a kulturális tevékenységen és az intézményhálózatán is változtattunk. Az intézményhálózat modernizációja során figyelmet fordítottunk és fordítunk arra, hogy az érdeklődők továbbra is elérjék azokat a kulturális szolgáltatásokat, amelyek feladataik ellátását és az egyén fejlődését segítik – mondta a honvédelmi tárca vezetője, majd bejelentette, hogy egy nappal korábban megkezdte a tárgyalásokat Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel, mégpedig azzal a céllal, hogy a Honvéd Együttes a továbbiakban a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt folytathassa a munkáját.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából mondott ünnepi beszédében Szekeres Imre szólt arról is, hogy a tárca kommunikációs és toborzó főosztálya az elmúlt év végén kultúra és sport témakörökben végzett felmérést a szerződéses katonák körében. Sikerült feltérképezni az állomány művelődési szokásait, igényeit, valamint az alakulatoknál a laktanyai rekreáció személyi és tárgyi feltételeit.

Zárásként a honvédelmi miniszter kiemelte: a tárca a jövőben is nagy hangsúlyt kíván helyezni a hazai és nemzetközi kulturális rendezvényekre, nemzeti és kulturális életünk kiemelt évfordulóira, pályázatok meghirdetésére, valamint a kapcsolatainak fejlesztésére.

Nagyné Varga Melinda, az Oktatási és Kulturális Minisztérium művészeti főosztályvezetője ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: a mai nap mindenki számára nagyon szép, jelentős és kiforgathatatlan ünnep. Hiszen nincsen szebb és értelmesebb dolog, mint egy költeményre emlékezni, amely nyolcszor nyolc sorban, vagyis nyolc versszakon keresztül a hazaszeretetről ad példát mindannyiunknak. A főosztályvezető szerint a honvédelem és a kultúra évszázadok óta összeforrott hazánkban. S bár jelenleg más a kor, más a feladat, a szervezet és a tartalom, az igényesség soha nem változott.

– A 2009-es esztendő Haydn, Kazinczy és Radnóti emlékév is egyben. S én úgy vélem, hogy ezen a területen még szorosabb együttműködés várható a honvédelmi, valamint az oktatási és kulturális minisztériumok között – mondta Nagyné Varga Melinda.

A Honvédelmi Minisztérium Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett központi ünnepségén ezt követően a miniszter, a vezérkari főnök, valamint a társadalmi szervezetek vezetői elismeréseket és jutalmakat adtak át, majd az MH Központi Kiképző Bázis zenekarának műsora zárta az összejövetelt.

További képek:

 


 

 

Fotó: Galovtsik Gábor