Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A karnagy a Himnuszról

Szöveg: Z. T. |  2011. január 25. 11:41

„Egész életemben vártam arra, mikor hallom ilyen szépen a Himnuszt és a Szózatot. Úgy, ahogyan most, a honvédség Stefánia-palotájában éppen a Himnusz születésének napján hallottam: a magyar kultúra napján. A Honvéd Együttes világhírű férfikarának vezetője és énekesei tudják, miért írta Kölcsey a Himnuszt. Nem halotti éneket írt, bánatos gyászt, hanem egy hatalmas imát, fel az égre!” – ezekkel a szavakkal tért vissza az ünnepségről Gubcsi Lajos, a Zrínyi Média ügyvezetője, mikor felkérte az internetes szerkesztőséget, hogy sorozatban foglalkozzon a Himnusszal és főleg ezzel az életerős új változattal.

Honvéd Férfikar művészeti vezetőjével, vezető karnagyával Strausz
Kálmánnal egy zenekari próba közben elevenítettük fel a tavaly év végi
rádiófelvétel munkás, de felejthetetlen napjait. Azokat a napokat,
amikor a Magyar Rádió 22. stúdiójában megszületett a lemez.

A Honvéd Férfikar első embere 1950-ben született Sarkadon. Innen vezetett útja, a Liszt Ferenc Zeneművészet Főiskola elvégzése után, a világ számos vezető operaházának, hangversenytermének, színpadára. A karnagy napjainkban is mesteriskolákat vezet Németországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban s Japánban. „Sőt, már Magyarországon is" – mondja derűsen, mintegy utalva arra, hogy azért lehet valaki próféta a saját hazájában is.

Röviden említi a tavalyi honvédelmi miniszteri határozatot és vezérkari főnöki parancsot, miszerint a magyar katonáknak énekelniük kell a Himnuszt. „Ehhez készült, mintegy segítségként a Magyar Rádióban a felvétel. Az általunk lemezre vitt változat az úgynevezett népének (azaz nép által énekelt) változat, amely az eredeti műnél mélyebb B-dúrban készült. Az eredeti ugyanis olyan magas hangnemben íródott, hogy azt közönséges halandó igen nehezen tudja elénekelni. Készült csak fúvós, csak férfikaros és fúvós-férfikaros változat, nemcsak is a Himnuszból, de a Szózatból is."

A három napon át tartó felvétel során még lemezre kerültek más Erkel-művek is, tovább növelve a CD művészi értékét. „Ez a lemez tulajdonképpen egy mankó, kivált, hogy amint hallom az iskolák is megkapják majd, ugyanis a gyermekek jóformán alig ismerik a Himnuszt. És talán elérjük, hogy nemcsak a katonák, de a diákok, hallgatók is énekelni fogják ezt a csodálatos művet. Őszintén, bízom benne, hogy az ünnepségeken nem fogják sokáig mondani már, hogy: hölgyeim és uraim, hallgassuk meg a Himnuszt! Meggyőződésem, hogy a Himnuszt minden magyar embernek énekelnie kell!"

A rádiófelvételről szólva Strausz Kálmán elmondta: „Ez a feladat számunkra rutinmunka volt. Ugyanakkor, szeretném leszögezni, hogy olyan munka, amit csak hihetetlen precizitással, igen nagy odaadással és még több szeretettel lehetett elvégezni. Szerencsére ezt ott, és akkor valamennyien átéreztük. Ezért is lett olyan ez a lemez, mint amilyennek megálmodtuk. Büszkék lehetünk rá!"

(A Himnusz B-dúrban felvett változatát ide kattintva tudja meghallgatni!)

Fotó: a szerző felvételei