A megbolygatott területek gyomnövénye

Sajnálatos tény, hogy ma Magyarországon minden harmadik ember allergiás, azaz közel hárommillióan szenvednek a betegségben. Bár létezik étel- és fémallergia is, a betegek többségének tüneteit a növények pollenjei okozzák. Ezek közül is a legveszélyesebb a parlagfű, amely hazánkban a legnagyobb területen megtalálható, allergén gyomnövény.

Az újvilágból Európába

A rendkívüli módon alkalmazkodó növény könnyen hozzászokott az európai éghajlathoz, ami egyébként nem sokban különbözik az észak-amerikai klímától. Így nem lehet csodálkozni azon sem, hogy a parlagfű a 20. század második felére annyira elterjedt az öreg kontinensen, hogy a legveszélyesebb gyomnövénynek kijáró kétes címet is megszerezte magának. E „sikerhez" természetesen az is hozzájárult, hogy a parlagfű rendkívül allergén és ráadásul hosszú időn át, több hónapon keresztül szórja virágporát a levegőbe. Hogy egészen pontosak legyünk: pollenjének szezonja július végén-augusztus elején kezdődik, s általában a késő őszi fagyok beálltáig tart.

A parlagfű a leggyakrabban a megbolygatott talajú, elhanyagolt parlagterületek, például a nagyberuházások, ipartelepek, vasútállomások utak, lakótelepek, kertek gyomnövénye – magyar neve is innen ered. A magról kelő, kétszikű növényt azért is rendkívül nehéz kiirtani, mivel a csírák a földben akár 30-40 éven keresztül is életképesek maradnak, s csak akkor kezdenek el növekedni, ha a talajviszonyok számukra kedvezően alakulnak.

Pollenallergia – civilizációs népbetegség

Ma már egyre több szakértő ért egyet abban, hogy a pollenallergia civilizációs népbetegség, mert a felgyorsult, „városi" világban az emberek immunrendszere a szükségesnél erősebben reagál a testbe került idegen anyagokra. Vagyis az allergia nem más, mint az emberi szervezet „tévedése", hiszen az immunrendszer a környezet ártalmatlan anyagaira úgy reagál, mintha azok veszélyesek lennének, és ellenanyagok termelését indítja be ellenük.

A pollenallergia, vagy más néven a szénanáthának nevezett tünetegyüttes abból adódik, hogy a különféle növények pollenjei megtapadnak a nyálkahártyákon (orrban, szemben, torokban), s az emiatt beinduló ellenanyag termelés okozza a tüsszögést, orrfolyást, orrdugulást, orr-, és szemviszketést, torok-, és szájkaparást, valamint a vörös és könnyező szemeket.

A pollenallergiások számára nyilván jól ismert tünetek ellen többféleképpen lehet védekezni. A leghatásosabb, ha az ember elkerüli az allergén növényekkel fertőzött területeket, illetve, ha rendszeresen irtja a szénanáthát okozó gyomnövényeket. Természetesen vannak olyan növények – például a mogyoró, az éger, a nyír, a tölgy, a juhar, vagy éppen a pázsitfűfélék és a gabonafélék –, amelyek ugyancsak allergének, ám irtásuk nem megoldható. Ezek ellen általában csak gyógyszerek rendszeres szedésével védekezhet az allergiás beteg.

Szinte az egész ország fertőzött

A legfrissebb felmérések szerint Magyarország Európa, egyik parlagfűvel legjobban országa. 2009-ben például több mint 700 ezer hektárnyi, erősen fertőzött területet derítettek fel hazánkban. A Kiskunság területén, Somogyban és az észak-keleti országrészben különösen magas a parlagfű-koncentráció. A mezőgazdasági termelés során parlagon hagyott területeken, a megbolygatott legelőkön és réteken burjánzik a parlagfű és sajnos sok helyen már csak vegyszerrel lehet irtani a gyomnövényt.

Úgynevezett közepes fertőzött területre szinte az ország valamennyi részén bukkanhatunk. Ez alól talán csak a Dunántúli-, és az Északi Középhegység területei kivételek, mivel a gyomnövény a tengerszint felett 400 méteres magasságban már egyáltalán nem, vagy csak nehezen él meg. (Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Franciaországban találtak már parlagfüvet 1000 méteres tengerszint feletti magasságban is.)

A hazai parlagfű-mentesítési program végrehajtásának koordinálását egyébként 2004. februárjától egy tárcaközi bizottság látja el, amely „A parlagfűmentes Magyarországért" Tárcaközi Bizottság névre hallgat. Megalakulásával Magyarországon először emelkedett kormányzati szintre a parlagfű elleni küzdelem irányítása és koordinálása. A bizottság munkájához 2005-ben a Honvédelmi Minisztérium is csatlakozott.

Környezet és egészség

A honvédelmi tárca környezeti és humán-egészségügyi kérdésként foglalkozik a parlagfű-mentesítéssel. Jelenleg a Nemzeti Környezetvédelmi Program harmadik ütemében, a Környezet és Egészség nevet viselő HM-alprogram keretében foglalkoznak a honvédség szakemberei a parlagfű-mentesítéssel, valamint az erősen allergén gyomnövény irtásával. Ez az ütem 2009-ben kezdődött és 2014-ig tart – tudta meg a honvedelem.hu Balogh Rita tanácsostól.

2009-ben összesen hárommillió négyzetméteres honvédségi területen kellett elvégezni a parlagfű irtást, erre a tárca 44 millió forintot költött. Idén eddig 900 ezer négyzetméteres területen kaszáltatták le a gyomnövényt, amely 13 millió forintba került.

Az osztályvezető azonban úgy véli, hogy a parlagfű-szezon végéig el fogják érni a tavalyi területnagyságot. Azonban szerencsére az is valószínűsíthető, hogy a rendszeres irtással az elkövetkező években már jelentősen csökkenni fog a parlagfű mennyisége a Magyar Honvédség kezelésében lévő területeken.

Balogh Ritától megtudtuk azt is, hogy a honvédségi területek nem szennyezettebbek az országos átlagnál. Sőt akadnak olyan részek is a gyakorlótereken, amelyeket évek óta nem használnak, így ott szinte nincs is jelen a parlagfű, amely kifejezetten a megbolygatott területekre jellemző gyomnövény. Emellett a tárca megtesz mindent annak érdekében, hogy már akkor megrendelje a kaszálást az érintett területeken, amikor a gyomnövény még kicsi.

– Nagyon jó a kapcsolatunk a civil hatóságokkal, valamint a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottsággal, illetve a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesülettel is. Emellett igyekszünk együttműködni az érintett területek közelében található települések önkormányzataival is – mondta Balogh Rita, hozzátéve: a tárca az elmúlt években nem kapott bírságot a gyomnövény miatt Sőt, az alakulatok környezetvédelmi tisztjei, valamint a Környezetvédelmi Osztály szakemberei mindaddig figyelemmel kísérik a minisztérium vagyonkezelésében lévő területeken a parlagfű növekedését, amíg az első őszi fagyok beálltával meg nem szűnik a növény pollenkibocsátása.

Fotó: Archív