Névadójukra emlékeztek a Különleges Műveletiek

Gróf Bercsényi László tanulmányait Ungváron és Kassán befejezvén, II. Rákóczi Ferenc udvarába került. Rákóczi hűséges hadnagya volt. 1708-ban a nemesi testőrségben százados és kornétás, majd ugyanebben az évben, augusztus 3-án rettenthetetlen bátorsággal harcolt a trencséni ütközetben. 1710-ben jelen volt Romhánynál és az elkövetkező év elején családi várát, Ungvárt szerelte fel ellenállásra. A szatmári béke után a fejedelemmel együtt emigrált Párizsban, ahol Rákóczi testőrkapitánya lett. 1712-ben a fejedelem ajánlatára XIV. Lajos király testőrgránátosainak századosává nevezte ki. 1719-ben már mint a francia hadsereg ezredese ment Rodostóba és szervezte a magyar menekültekből a Bercsényi-huszárezredet a francia szolgálatban. 1735-ben dandárnok, 1738-ban tábornok,

Napjainkban a Magyar Honvédség is a folyamatos átalakulás időszakát éli. A folyamatos megújulása kapcsán egyre újabb és komolyabb kihívásoknak kell megfelelnünk. Bercsényi László születésének napján idézzük fel életének tanulságait. Vegyünk példát hitéből, elkötelezettségéből, kitartásából, hisz, ezen katonai hagyományok hordozói igyekszünk lenni mi magunk is. A kihívások közepette meríthetünk erőt abból a kitartásból és emberi elszántságból, ami Bercsényi Lászlót Rákóczi testőrkapitányából Franciaország marsalljává emelte. Képes volt helytállni, és a levert szabadságharcot követően nem csak bujdosni, hanem a magyar katonai hagyományokat hordozva – hisz ezredét a Bercsényi huszárokat a rodostói magyar emigránsokból toborozta – Franciaországban egy új korszerű és mozgékony fegyvernemet, a huszárságot meghonosítani. Két nemzetnek adott példát, mint a Rákóczi szabadságharc rettenthetetlen katonája, II. Rákóczi Ferenc hűséges hadnagya, majd testőrkapitánya, és mint Franciaország XIV. Lajos testőrgránátos kapitányából lett marsallja.

Névadója példájához híven a kihívásoknak a Különleges Műveleti Zászlóalj eddig is sikeresen helytállt, emberileg, szakmailag képes megfelelni a legmagasabb követelményeknek. Köszönhető ez azoknak a nyugállományba vonult társainknak, akik a zászlóaljnál szolgálva megalapozták a jó hírnevet, valamint a jelenleg szolgáló társainknak, akik igyekeznek ezt a hírnevet folyamatosan erősíteni. És köszönhető mindez éppúgy a családtagoknak, akik katonáink mellett állva sokszor és sok áldozattal segítik munkájukat.

Viszonozva kitartásukat, az alakulat nagyszabású családi nappal kedveskedett nekik, valamint emlékezett meg a zászlóalj névadójáról, és az alakulat katonáiról. A családi nap programja már kora hajnalban elkezdődött a horgászat kedvelői számára Szolnokon, a Holt-tisza parti Vizisporttelepen. A délelőtti program folytatásaként főzőverseny, majd sárkányhajó verseny következett, melynek nagy sikere volt kicsik és nagyok közt egyaránt. Délután a szolnoki Helyőrségi Klub jóvoltából legkisebbeket bohóc szórakoztatta, majd az ugráló várban tombolhattak estig azok a gyerekek és szüleik, akik még bírták erővel. A rendezvényen számos nyugállományú Bercsényis is tiszteletét tette, sok elfeledett emlék éledt újjá ezen a napon. Sok régi arc talált újra egymásra és estig folyt a sztorizgatás a régmúlt csibészkedéseiről.

Fotó: Kiss Ákos, archív