A sakktól a robotokig és cyberekig

Mi, magyarok írásos formában először a több ezer éves Tárih-i-Üngürüsz (A magyarok története) című történeti munkában kerültünk kapcsolatba a hadtudománnyal, hadtörténettel. A Vámbéry Ármin által az isztambuli egyetemi levéltárban megtalált, alapvető forrásmunka erősen kapcsolódik Hérodotosz és Bölcs Leó hadviselésünkről szóló leírásaihoz. Tehát nem voltunk túl távol azoktól a mongol, kínai, indiai és perzsa kultúráktól, amelyek harcaikból, s azok közvetlen tapasztalataiból, illetve a sakkból kifejlesztették a hadtudományt.

Mivel katonanemzet vagyunk, később is születtek hadtudományi, elsősorban hadtörténeti munkák, de a mai értelemben Zrínyi Miklós művei (Kis tábori tracta, Vitéz hadnagy stb.) tekinthetők a magyar hadtudomány kezdetének. Művelésére pedig máig vezérfonal lehet e Zrínyi-gondolat: „Nem másra használ eleink tündöklése nekünk, hanem hogy égő szövétneknél, égő fáklyánál lássuk a mi életünk pályáját, nem lehetünk sötétben, sem mi, sem az mi cselekedeteink."

Ennek jegyében munkálkodtak egyetemeink, katonai akadémiáink a Bolyaiaktól Korponay Jánoson, Mészáros Lázáron, Tanárky Sándoron, Horvát Mihályon, a Hóman−Szekfű-pároson, a Gyalókayakon, a ludovikásokon át Lőrincz Kálmánig, Szenes Zoltánig vagy napjaink aktív tudományművelőiig, jelesül Nagy László, Padányi József, Négyesi Lajos, Tálas Péter, Harai Dénes munkásságáig. A Magyar Tudományos Akadémia által 1883-ban életre hívott Hadtudományi Bizottságtól a 21 éve, 22 szakosztályban, két (debreceni, dél-dunántúli) területi tagozatban működő Magyar Hadtudományi Társaságig (MHTT).

Az MHTT évente több központi és számos vidéki vitaülést, konferenciát, kiállítást, bemutatót, szakirodalmi tájékoztatót szervez; több száz tanulmányt, cikket jelentet meg; szakértői állományt épít. Saját honlapja van, Hadtudomány című folyóirata figyelemfelkeltően szerteágazó, színes. A társaság Tanárky- és Korponay-díját elnyerni szakmai rang. Kiemelkedő életművek megkoronázását jelenti az MHTT legmagasabb elismerése, az MHTT-aranygyűrű.

A társaság nyitottságát fémjelzi, hogy úgynevezett kívülállók is kapcsolatba kerülhetnek a hadtudományokkal – ezt szolgálja kiválóan a Mindenki hadtudománya elnevezésű szabadegyetem-jellegű előadás-sorozat, amelyet ez év tavaszán indított útjára a hadtudományi társaság. Helyszíne minden második hónap második csütörtök délutánján a Honvéd Kulturális Központ, a Stefánia-palota. Például december 8-án a robothadviselés jelene és jövője tarthat számot élénk érdeklődésre…

Mindezek okán, ahogy a honvédelem mindig nemzeti ügy volt, úgy a hadtudomány is az. Ez teszi alapvetően fontossá, szorossá a honvédség és a társadalom bizonyításra nem szoruló kapcsolatát. Hiszen például számtalan hadi tervezésből, hadiiparból született találmány gazdagította már a nemzetgazdaságot.

A hadtudományok napjainkban is nemritkán korunkat megelőző, de legalábbis időszerű társadalmi és gazdasági kérdésekre keresnek egzakt válaszokat. A zavarba ejtően bőséges témakínálatból mindössze az idei pályázati címekből csemegézve: a biztonság modern értelmezése és aktuális problémái, a haderőfejlesztés időszerű kérdései, a védelmi, illetve stratégiai tervezés, ezen belül a haderőtervezés ma; informatika a védelmi szférában, a haditechnikai és technológiai fejlesztés szükségessége, egyes területeik legégetőbb problémái. De hasonlóan izgalmasak a háborúval kapcsolatos elméletek változásai, az aszimmetrikus háború; a humánerőforrás-gazdálkodás napjainkban és a közeljövőben, az optimális állományarányok paraméterei, valamint a logisztika előtt álló feladatok témái is.

Fotó: Archív