A tömeghadseregtől a befogadó nemzeti támogatásig

A 2010-es esztendő jubileumi év lesz a HM Védelmi Hivatal életében, hiszen előbb Védelmi Koordinációs Irodaként, majd jelenlegi szervezeti formájában végzi feladatát a Honvédelmi Minisztériumban. A hivatal munkája nagyon fontos, mégis csekély nyilvánosság mellett zajlik. A közvélemény számára mindig sokkal érdekesebb, amikor a katonák egy gyakorlaton vesznek részt. Vagy éppen, amikor egy katasztrófahelyzet során a közreműködő szervek – így a Magyar Honvédség állománya is – hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a katasztrófát – mondta dr. Patyi Sándor, hozzátéve: az ilyen feladatok sikeres elvégzéséhez azonban nagyon komoly szervező és előkészítő munka szükséges. És pontosan ez a feladata a védelmi igazgatásnak.

Húsz év – három időszak

– Úgy gondolom, hogy az ebben az időszakban jelentkező feladatokat sikeresen oldottuk meg. Egy nagyon hatékony, a civil közigazgatásba strukturálódó, centrálisan irányított védelmi igazgatási rendszert hoztunk létre, amely a kormány, a minisztériumok és a védelmi bizottságok útján minden magyar állampolgárhoz eljut – mondta dr. Patyi Sándor. Kiemelve, hogy ebben az időszakban született meg a honvédelmi törvény, (az 1993. évi CX törvény), illetve ugyancsak ekkor egészült ki az Alkotmány a minősített időszakok új kategóriájával, a délszláv válság tapasztalatai alapján. Ez a kiegészítés már utalt arra, hogy a honvédelem tartalmában a háború és béke elkülönítése mellett megjelentek az új fenyegetettségekből adódó válságkezelési feladatok.

A NATO csatlakozástól a professzionális haderőig

A főigazgató kiemelte: a védelmi igazgatásnak ebben az időszakban az volt a feladata, hogy a hadkötelezettségen alapuló tömeghadsereg kivonulásával keletkezett űrt civil képességekkel töltse be. A honvédelem rendszerének ugyanis továbbra is egyensúlyban kellett maradnia, ezt pedig csak úgy lehetett megvalósítani, hogy egyre több polgári képességet kellett aktivizálni a rendszerben. Vagyis az ország komplex védelmében a civil képességek aránya és jelentősége megnövekedett.

– Ennek a korszaknak a másik jellegzetessége, hogy a NATO új stratégiájának és az új kihívásokra történő reagálásnak megfelelően a válságkezelés került a kollektív védelem középpontjába. Tehát, amíg korábban a minősített időszakokból adódóan voltak csak feladataink, addig most a már azt megelőző, jóval kisebb küszöbszintet elérő, de már jól látszó fenyegetésekkel és kihívásokkal is fel kell vennünk a harcot. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások, illetve a délszláv térségben bekövetkezett események jelentős hatással bírtak Európa, illetve a világ más térségeire is. Ezek a tragikus események a NATO-t is arra kényszeríttették, hogy saját régióján kívül is fellépjen a tagországok biztonsága érdekében – mondta Patyi Sándor, majd összegzésként kiemelte: a második időszak feladatait is sikeresen oldották meg így, a NATO csatlakozás után a védelmi igazgatási rendszer interoperabilitását biztosítani lehetett.

Alkotmányon alapuló válságkezelés

A Hivatal tevékenységének harmadik időszaka 2004-ben, az új honvédelmi törvény (a 2004. évi CV törvény) elfogadásával kezdődött és jelenleg is tart. Az ország ezzel belépett az alkotmányon alapuló válságkezelés időszakába, ugyanis ekkor jött létre a megelőző védelmi helyzet jogintézménye.

Ennek értelmében ma már nem kell megvárni a legsúlyosabb események bekövetkezését ahhoz, hogy a honvédelmi rendszert aktivizálni lehessen, hiszen az Alkotmány és a Honvédelmi Törvény szabályozásainak megfelelően folyamatos a honvédelmi felkészülés. Ráadásul a helyben megoldható feladatokat nem kell kormányzati szintre vinni, minden szituációra a megfelelő szinten kell megtenni a szükséges lépéseket. Ha lehetséges már a helyi, vagy éppen a megyei védelmi bizottságok szintjén – hangsúlyozta a Védelmi Hivatal főigazgatója – majd arról beszélt, hogy ennek a kereteit a NATO válságreagálási rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer adja, amelyhez jogi alapot viszont a megelőző védelmi helyzetben teendő kormányzati intézkedések biztosítanak. Ezen intézkedések kormányrendeletben történő megfogalmazása folyamatban van, elkészítése a Védelmi Hivatal egyik legfontosabb 2010-es feladata.

– Terveink szerint mindezzel a válságkezelés komplex rendszere Magyarországon is megvalósul, és biztosítja azt, hogy alkotmányos, törvényes keretek között, a NATO szövetségi rendszerrel összhangban, megtegyük a megfelelő nemzeti lépéseket, valamint azt is, hogy szükség esetén, a szövetséges doktrína szerint igénybe vegyük más, NATO tagállamok segítségét – mondta Patyi Sándor.

A HM Védelmi Hivatal 2010-es feladatai közül kiemelkedik még az úgynevezett polgári veszélyhelyzeti tervezés, ami alapvetően a védelemben közreműködő civil szervezetek védelmi felkészítését jelenti. A hivatal vezetője szerint ez alatt érteni kell a kormányzati struktúra, valamint a gazdasági erőforrások felkészítését, mégpedig oly módon, hogy eleget tudjanak tenni az ország védelmi igényeinek. A kérdéskörön belül elsősorban a létfontosságú infrastruktúra védelme a hangsúlyos, hiszen a mai világban nélkülözhetetlen a normális életvitelhez, pedig elengedhetetlen például az informatikai, vagy éppen a közlekedési rendszerek fenntartása – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve: mindez a civil-katonai együttműködést feltételező átfogó megközelítés elve mentén valósítható csak meg, amely mind a Nemzeti Katonai Stratégia, mind pedig a NATO új stratégiai koncepciójának alapelve.

Feladatok 2010-re

Utóbbi már csak azért is lényeges kérdés, mert a pápai repülőtéren üzemelő C–17-es nehéz légiszállító ezred, valamint a NATO Egészségügyi Kiválósági Központ a befogadó nemzeti támogatás (vagyis a szövetséges erők működési feltételeinek nemzeti területen történő biztosítása) rendszerén belül végzi munkáját. A védelmi igazgatás részeként felkészülnek a NATO legmagasabb szintű gyakorlatára, azaz a 2010. márciusában végrehajtandó CMX (Crisis Management Exercise) gyakorlatra, amelynek során az előző évhez hasonlóan kormányzati szinten születnek meg a nemzeti döntések.

– Feladataink közül mindenképpen ki kell emelni még egy, nem túl közismert, ám a védelem működésének alkotmányos feltétele szempontjából nélkülözhetetlen teendőt. Jelenleg is zajlik a honvédelmi törvényben felsorolt azon különleges szabályok aktualizálása, amelyeket a kormány minősített időszakban, vagy válságkezelés idején alkalmazhat. Ezek lényege, hogy a normál békeidős szabályoktól rendeleti úton el lehet térni, s a védelem érdekében különféle szolgáltatásokat igénybe lehet venni. Az aktualizálás nagyon komoly feladat a tárcák számára. A munka koordinációját a Honvédelmi Minisztérium és azon belül a Védelmi Hivatal végzi, s a terveink szerint idén meg is születik a normatív kormányzati döntés a kérdésben – mondta Patyi Sándor.

A beszélgetés végén a HM Védelmi Hivatal főigazgatója kitért arra is, hogy az elmúlt két esztendőben, a kormány döntésének megfelelően előtérbe került a helyi védelmi igazgatási szervek felkészítése. Ennek végrehajtásába az állampolgárokat is bevonták, így a helyi védelmi bizottságoknak és a polgármestereknek arra is lehetőségük volt, hogy gyakorolják és felkészüljenek ilyen irányú feladataikra. Az utóbbi időszak egyik legsikeresebb projektjében részt vett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzvédelmi és Polgári Védelmi Kiképző Központja, valamint a társadalmi szervezetek közül a Polgári Védelmi Szövetség is. Ezen felkészítési feladatok folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak.

Fotó: Archív