Ahol a hagyományokat is ápolják…

Mikusi Zsolt ezredes, a katonai szervezet megbízott parancsnoka elmondta: már az altiszti akadémia megalakulása előtt kezdeményezték, hogy a szentendrei laktanya visszakaphassa 1930-ban felvett nevét. Görgey Artúr – aki névadója volt az egykori M. Kir. Vasútépítő Ezrednek otthont adó laktanyának – olyan alakja ugyanis a magyar hadtörténetnek, aki példát és erkölcsi tartást adhat a kései utódoknak.

A névújrafelvétel mellett az altiszti akadémián – a HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály szakmai és anyagi segítségével –  a hagyományőrzésnek is komoly teret kívánnak szentelni a jövőben. A város Sztaravodai úti köztemetőjében nyugszik Petzelt József, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyisége, aki múlhatatlan érdemeket szerzett az első Magyar Hadi Főtanoda létrehozásában. Síremlékét évekkel ezelőtt a Kossuth Lajos Katonai Főiskola állította helyre és gondozta. A sír napjainkban már ismét felújításra szorul, s mivel az MH Altiszti Akadémia felelősséget érez a katonatudós síremlékének gondozásáért, szűkös anyagi forrásai ellenére részt kíván venni a helyreállítás és a fenntartás feladataiban – tudtuk meg Mikusi ezredestől. 

A megbízott parancsnok hozzátette: a Petzelt-sír mögött található a mára szinte teljesen elfeledett szovjet hősi temető és emlékmű, ahol a második világháború Budapest környéki harcaiban hősi halált halt tizenkét katona sírja található.

Sajnos az elmúlt közel két évtizedben a sírok és az emlékmű gondozására kevés figyelmet fordítottak. A katonai szervezetnél azonban úgy gondolják, hogy a hősi halottakat megilleti a kegyelet, így a hatályos nemzetközi szerződések keretében – együttműködve a budapesti orosz nagykövetséggel, illetve a Honvédelmi Minisztérium szakmai szervezeteivel – a területet a jövőben gondozni kívánják.

Mikusi ezredestől megtudtuk: Szentendre szomszédságában, Pomázon a Hősök terén, az akadémia csobánkai gyakorlótérhez vezető útja mellett áll Jankovits Gyula szobrászművész alkotása, amely a két világháború pomázi áldozatai emlékére készült.

Jankovits Gyula, az Európa-hírű szobrászművész 15 évig élt Pomázon. Legtöbb művét az 1896-os millenniumra, illetve az 1917-es, I. világháborús emlékművek készítéséről szóló törvény alapján alkotta.

A pomázi Hősök tere átépítése a megnövekedett forgalom miatt halaszthatatlanná vált, ám a munkálatok a szobor áthelyezésével járnak együtt. Ehhez az önkormányzat a honvédelmi tárca és a szentendrei katonák segítségét kérte.

Fotó: A szerző felvételei