Államalkotó Szent István jelentősége, augusztus 20-a időszerűségei

Nagy Lajos okleveles mérnök ezredes, vezénylő parancsnok jelentéstétele és üdvözlő szavai után az ünnepi állománygyűlés
résztvevőit, illetve elnökségét, köztük dr. Szarka Gábort, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnökét Földi Miklós ezredes, a HM PRI igazgatója
köszöntötte.

A Himnusz elhangzását követően ünnepi beszédet dr. Molnár István főhadnagy tartott. Méltatásában Szent István, államalapító királyunk
kiemelkedő történelmi szerepére emlékeztetett, amelyet az is fémjelez, hogy mialatt az országot nyomorúságok sora sújtotta, a köznép
emlékezetében megőrizte első királya alakját és tetteit.

Augusztus 20-a sajátos társadalomtörténelmének áttekintésében Molnár István az 1849 utáni időszakot idézte fel, mikor is 1867-ig nem
tartották meg a nemzeti ünnepet, hiszen a körmenet maga a nemzeti ellenállás jelképévé vált.

A kiegyezés után azonban ismét visszanyerte
méltóságát augusztus 20-a, I. Ferenc József még munkaszüneti nappá is nyilvánította. A két világháború között a magyarság egyetemes
ünnepévé vált.

A Rákosi-diktatúra idején az új kenyér ünnepévé, majd az új – szovjet mintájú – alkotmány ünnepévé tették. Ugyanezen tartalommal maradt
meg az ünnep a Kádár-rendszerben.
Ezután az ünnepi szónok a rendszerváltozás utáni változásokat ismertette, amelyek során első parlamentünk a három nemzeti ünnepünk közül augusztus
20-át tette hivatalos állami ünneppé.

Azóta évről évre felidézzük István nagy tettét, a Magyar Királyság megalapítását, amellyel a magyaroknak biztos helyet készített Európában, felidézzük ezzel azt is, hogy ennek köszönhetjük megmaradásunkat. Külső ellenségek gyűrűjében, belső ellenállás mellett egyszerre kellett
államot szervezni, törvényt alkotni és rendet teremteni.

Az ünnepi beszéd egyik fő üzeneteként dr. Molnár István kiemelte: Szent István igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta
meg hazánk helyét az akkori világban. Lássuk meg, tekintsük példának azt az öntudatot, ahogy fellépett Európában… olyan függetlenséget
biztosított Magyarországnak, amelyre abban a korban csak kevés ország volt képes, és s közben bekapcsolta hazánkat Európa teljes
gazdasági és kulturális vérkeringésébe – mutatott rá Molnár István.

A Szózat elhangzása után, az ünnepi állománygyűlés zárásaképpen Szarka Gábor mondott pohárköszöntőt,
melyben hangsúlyozta a mai megpróbáltatásokkal teli élethelyzetekben való emberséges, katonás helytállás jelentőségét.

 Fotó: Galovtsik Gábor