Az elesett honvédekre és Görgeyre emlékeztek

Szöveg: Szűcs László | 2009. május 21. 14:41

Május 21-e, a Magyar Honvédelem Napja alkalmából a Honvédelmi Minisztérium a város négy pontján rendezett koszorúzást. A rendezvényeken a 160 évvel ezelőtti ostromban elesett honvédekre és vezérükre, Görgey Artúrra emlékeztek.

„Itt nyugosznak az 1849-ik évi május 21-én, a Budavár bevételénél elesett honvédek porai. Áldás emlékükre!" – olvasható a főváros 12. kerületében, a Gesztenyéskertben található honvéd emlékműre írva. Ezen a helyszínen helyezték el először a koszorúkat a 160 évvel ezelőtti eseményre emlékezők csütörtökön délután. A rendezvényen részt vettek a budavári ostromot irányító Görgey Artúr honvéd tábornok leszármazottjai is.

Dr. Holló József Ferenc nyugállományú altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Főigazgatója (HIM) ünnepi beszédében elmondta: a honvéd a legszebb szó a világon, a legszentebb kötelesség pedig a hon védelme. A szó megalkotása Kiss Károly, a 37. Máriássy magyar sorgyalogezred jeles műveltségű főhadnagyának nevéhez fűződik.

– Személyes tapasztalataim és történelmi ismereteim alapján meggyőződéssel jelenthetem ki, hogy a magyar katona mindenkor esküjéhez híven, tudásának legjavát adva teljesítette feladatait minden történelmi korban. Békében és háborúban közülük sokan váltak hőssé, példaképpé, olyan cselekedeteket hajtottak végre, amely soha nem mehet a feledés homályába. Azon nemzetek közé tartozunk, amelyek több mint ezer éven át állandó harcot folytattak létükért, megmaradásukért. A Kárpát-medence elérése és megtartása, az államalapítás, a küzdelem a tatár, az oszmán-török és más hódító hatalmak seregei ellen, mind-mind kitűnő példái a katonai erényeknek, a magyar katonai virtusnak – mondta Holló tábornok, majd arról beszélt, hogy május 21-e Buda 1849-es visszavívásának évfordulója méltó arra, hogy a magyar honvédelem jeles ünnepévé magasztosuljon. Mindenekelőtt azért, mert 1848-49 Magyarországán a kor színvonalán álló nemzeti hadsereg született.

A HIM főigazgatója elmondta azt is, hogy a mai ünnepen kimondhatjuk: a magyar katona napjainkban is megérdemel minden tiszteletet. Legyen a haza fegyveres védelmét önként vállaló tiszt, tiszthelyettes, vagy tisztes, szolgáljon bárhol az országban- vagy éppen ENSZ zászló alatt, illetve ISAF kötelékben, Afganisztánban, Irakban – nehéz dolga van, ha szolgálatát becsülettel, legjobb tudása szerint kívánja ellátni – sok esetben mostoha körülmények között.

A Magyar Honvédelem Napja alkalmából rendezett koszorúzások a Fiumei úti temetőben, Görgey Artúr sírjánál folytatódtak. Ezen a helyszínen dr. Holló József nyugállományú altábornagy elmondta: nemcsak Budavár 160 évvel ezelőtti visszafoglalására emlékezünk ezen a napon, hanem arra is, hogy az ostromló sereg fővezére, Görgey Artúr honvéd tábornok 93 évvel ezelőtt, 98 esztendős korában, ezen a napon hunyt el Budapesten.

A HIM főigazgatója ezt követően felelevenítette a Görgey életútját. Szólt arról, hogy belépett a császári

hadseregbe, ám onnan 13 havi szolgálat után kilépett és polgári munka után nézett. 1848-ban, a polgári átalakulás után elsőként jelentkezett a Magyar Honvédség tisztikarába, ahol időn belül magas beosztásba került. Októberben már a Lajta menti haderő dandárparancsnokaként tüntette ki magát a harcokban, s nem sokkal később Kossuth Lajos tábornokká léptette elő.

Szó esett arról is, hogy 1849 márciusának végén Görgey megkapta a honvéd fősereg vezetését, s megindult a tavaszi hadjárat, amelynek során a honvédsereg négy ütközetben és két csatában is megverte az ellenséges erőket, s ezzel a győzelemsorozattal a Felvidék és a Dunántúl nagy része felszabadult.

– A sikerre a koronát Buda visszavétele tette fel: a tizenhét napos ostromművelet során az ellenség ötezer katonát, több ezer lőfegyvert és több száz löveget veszített. Az orosz intervenció miatt a sikersorozat folytatására már nem volt lehetőség – emelte ki Holló tábornok, majd felelevenítette a fegyverletételig hátra lévő hónapok történéseit is. Beszélt arról, hogy Görgey a cár kívánságára kegyelmet kapott, Klagenfurtba internálták, s csak 1867-ben térhetett haza. A közvélemény egy része árulónak bélyegezte, de Görgey igazi katonához méltó nyugalommal viselte a szörnyű vádat.

Délután, a budai várban Holló József nyugállományú altábornagy megkoszorúzta a Görgey zászlóalj, valamint Mikó Zoltán és Kudar Lajos egykori antifasiszta ellenállók emléktábláját is.