BME: hatvan éve a hazai közlekedésért

Az egyetemen végzettek, illetve ma is oktató, valamint az ágazatban dolgozó kiválóságok és az érdeklődők között foglalt helyet dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a Magyar Közlekedéstudományi Egyesület elnöke, dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, dr. Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke és dr. Péceli Gábor, a BME rektora is. Ünnepi beszédet Hende Csaba mondott.

A honvédelmi miniszter bevezetőként II. János Pál pápa gondolatát idézte, miszerint a múltra való emlékezés nem más, mint a jövő iránti elkötelezettség. „Vagyis a sikeres hatvan esztendő megünneplése mellett azért jöttünk el az évfordulós eszmecserére, hogy a folytatásra összpontosítsunk" – mondta, majd arról beszélt, hogy az egyetem és ez a kar rendkívül fontos szerepet játszik nemzetünk életében, hiszen az innen kikerülő mérnökök tartják mozgásban hazánkat. Sok szempontból igaz ez a honvédségünkre is.

Hende Csaba rámutatott: a honvédség és a Műegyetem kapcsolata rendkívül sokrétű és gyümölcsöző volt. Sok honvédtiszt itt szerezte meg a hivatása betöltéséhez szükséges ismereteket, és számos mérnök dolgozott a jó nevű magyar hadiiparban a rendszerváltozásig – amíg szét nem verték, szét nem hordták ezt az ágazatot.

„Ám most a jövőre tekintünk. Talán jelképértékű, hogy a jelenleg is világszínvonalon gyártott, legkeresettebb hadiipari termékünk a győri Rába lengéscsillapítója, amely a világ legkorszerűbb hadseregeinek járműveiben is megtalálható" – fogalmazott Hende Csaba.

S mivel „a mai kormány arra vállalkozott, hogy megújítja Magyarországot, az új honvédelmi vezetésre a honvédelem teljes megújítása hárul, tehát nemcsak a Magyar Honvédségé, hanem az oktatástól a gazdaságon át a közlekedésig, az infrastruktúráig azt a maga teljességében átszövő hálózaté is" – mondta a honvédelmi tárca vezetője, aki egyszersmind leszögezte: „A hadiipart újjá kell építenünk – leginkább azért, mert megéri!"

A miniszter felidézte, hogy amikor egy ízben a hadsereg felszerelésének beszerzéséről esett szó, egy német tábornok kihúzta magát, mondván: „A német katona a gombjáig német gyártmány." Tehát nemcsak az ember, aki benne van, hanem a teljes egyenruha és a hozzá tartozó teljes felszerelés is.

Hende Csaba ezután azt taglalta, hogy a hazai hadiipar tág teret nyújt a kutatás-fejlesztés nélkülözhetetlen tevékenységének, számos munkahelyet teremt és jelentős bevételeket hoz a nemzetgazdaságnak.
„Újjá kell építenünk a hadiipart, hogy a költségvetésből itthon költsük el, amit itthon tudunk elkölteni. Ezt – ha a nemzetgazdasági teherbíró képességünk lehetővé teszi – újra el kell érnünk – legfőképpen magunk miatt, de a szövetségeseinkkel szembeni kötelezettségeink miatt is. Ehhez szükség van arra, hogy a hadiipar maga is hozzá tudjon járulni a terhek hordozásához munkahelyekkel, adóbevétellel, műszaki innovációval. S mindehhez szükségünk van járművekre is" – hívta fel a figyelmet a honvédség és az egyetem együttműködésének jelentőségére a honvédelmi tárca vezetője.

Elhangzott, hogy rengeteg feladatot kell megoldanunk: ilyenek a fejlesztés a korszerű, kevésbé anyag- és energiaigényes ágazatokban, a hatékony koordináció, az uniós források bevonása stb. „A munkát elkezdtük" – mondta a miniszter.

Azt is kiemelte, hogy hadiiparunk újjáépítésében nagy szerepe lesz a járműiparnak. A mérnökökön is múlik, hogy lesznek-e versenyképes magyar hadiipari termékek. Ehhez meg kell találnunk az együttműködési lehetőségeket, szinergiákat, melyek révén a kormány, az egyetemi világ, s benne a Műegyetem, a befektetők és a honvédség együttműködése újra elindítja a hadiipart.

Hende Csaba aláhúzta: „a honi hadiipar újjáépítésében kitörési pont lehet a buszgyártás. Vagy olyan tehergépkocsi gyártása, amely képes eleget tenni a katonai követelményeknek is. Igazi nagy dobás azonban egy magyar tervezésű páncélozott szállító harcjármű gyártása lenne, amellyel kiválthatnánk a jelenleg rendszerben lévő BTR-t, s exportra is gyárthatnánk."

Végezetül Hende Csaba azt kívánta, hogy a 70. évforduló a közösen elért sikerekről szóljon, hiszen mindenki, aki a honvédelem megújításán dolgozik, elkötelezett az együttműködésben rejlő jövő iránt.

A megnyitót követően dr. Kulcsár Béla egyetemi tanár, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja a jogelőd intézmény 60 évvel ezelőtti megalakulásától napjainkig eltelt időszak fejlődését tekintette át. Az őt követő felszólalók előadásaiban terítékre kerültek napjaink időszerű kérdései, így a magyar műszaki tudományos tevékenység, a folyamatosan korszerűsödő mérnökképzés s a megoldandó problémák. Izgalmas gondolatok középpontja volt a világ-, illetve az európai gazdaság átalakulásai kapcsán szükséges hazai innováció, beruházás, közlekedés s más műszaki fejlesztések felkarolása, támogatása is, különös tekintettel a szerkezetmódosulásokra, modellváltásokra. A délután kezdődő tudományos tanácskozás fókuszában pedig a kutatóegyetemi program „járműtechnika, közlekedés és logisztika" alprogramának előadásai álltak.

Fotó: Dévényi Veronika