Egy repülőgép lelövése csak a legutolsó megoldás lehet

Szöveg: honvedelem.hu | 2008. január 25. 10:12

„Szekeres Imre honvédelmi miniszter adhatna ki tűzparancsot, ha egy repülőgépet terroristák térítenének el Magyarország légterében, ám ő tábornokaira bízta a feladatot”, írta a Magyar Nemzet szerdai száma. Az írás révén a közvélemény ugyan értesülhetett arról, hogy léteznek a hasonló helyzetre vonatkozó szabályok, ellenben számos téves következtetésre is okot adhatott. A honvedelem.hu ennek járt utána.

A RENEGADE lényege

Dr. Lakatos László vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium Tervezési és Koordinációs Főosztályának vezetője a honvedelem.hu kérdésére elmondta: a helyzet természetesen nem olyan szimpla, mint amilyennek az írás alapján tűnhet. „A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások során első alkalommal került sor terrorista céllal eltérített polgári légijárművek fegyverként történő felhasználására. A New York-i és washingtoni terrorakciók következtében közel háromezer ember vesztette életét. A NATO tagállamai ezt követően úgy határoztak: létrehoznak egy műveleti rendszert, melynek célja a hasonló események megelőzése és kezelése."

A szisztéma a RENEGADE nevet kapta. A katonai szövetség többi tagállamához hasonlóan Magyarország is elfogadta a kezdeményezést, majd ki is alakította az ahhoz szükséges jogi és technikai környezetet. Lakatos László kiemelte: habár ezt is lehetne gondolni, a RENEGADE 98 százalékban nem katonai feladat. A honvédelmi tárca érintettsége persze sajátos a kérdésben. „Csak a Honvédelmi Minisztérium rendelkezik légtérrendészetre és légvédelmi feladatokra felkészített és azokat a nap 24 órájában ellátó szervezetekkel és eszközökkel. A rendszer működtetése ugyanakkor nem kizárólagosan a honvédelmi tárca feladata, az a kormányzati szervek összehangolt együttműködését és széles körű nemzetközi kooperációt igényel."

A rendszer lényege ugyanakkor – a Magyar Nemzetben megjelentekkel ellentétben – nem a szóban forgó repülőgép lelövése, a megsemmisítés, hanem a megelőzés: annak megelőzése, hogy kényszereszközt kelljen alkalmazni. „Ez pedig alapvetően titkosszolgálati munkán és a nemzeti titkosszolgálatok közötti együttműködésen alapul. A megelőzési módszerek között az alkudozástól kezdve eszközök egész sora szerepel, és természetesen a kényszerítés is ott van ezek között, de értelemszerűen ez sem az illető gép automatikus lelövését jelenti", mondta lapunk érdeklődésére a főosztályvezető. Vagyis a honvédség csupán a legvégső esetben kerül képbe, amikor minden más eszköz csődöt mondott, és csak az illető repülőgép megsemmisítésével lehet megelőzni a támadást.

Lakatos László szerint a fő kérdés úgy hangzik: egy Budapestre terrorista céllal rázuhanó eltérített repülőgép jelenti-e a nagyobb veszélyt, vagy ennek a lelövése lakatlan terület felett. „A kormánynak az Alkotmány 19/E. paragrafusa alapján meg kell tennie az országot ért váratlan támadás esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott Fegyveres Védelemi Terv szerinti azonnali intézkedéseket. Ezen intézkedések körébe tartozik a RENEGADE típusú feladatok végrehajtása is. A védelmi terv titkos, de közjogi méltóságok egész sora ismeri", fogalmazott a vezérőrnagy.

Titkosítás

Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter 2004. április 14-én szabályozta a RENEGADE-del kapcsolatos katonai feladatokat, eljárásrendet és döntési kompetenciákat, ennek megfelelően a Magyar Honvédség légierő ügyeletes tábornokát jelölte ki a nemzeti döntéshozói feladatok ellátására. Ennek szakmai indoka az, hogy a Honvédelmi Törvény 132. paragrafusa értelmében ez a szolgálati személy az, aki minden esetben a készenléti szolgálat részére tűzparancsot adhat. A rendszer működőképességéről a köztársasági elnököt, a Kormány Légiközlekedés Védelmi Bizottságát, továbbá a NATO-t – hasonlóan a többi tagállamhoz – már 2004-ben tájékoztatták.

„A kormányhatározat az előkészítési szakaszban azért volt titkos, mert a munka alapjául szolgáló NATO-dokumentumok is titkosak voltak", mutatott rá Lakatos László. „Míg azonban a NATO-n belül ötfokú titkosítási skála van érvényben, addig ez Magyarországon csupán kétfokozatú. Mikor a rendszer elkészült, a Szervezet feloldotta a minősítést, és így tettünk mi is. Az ombudsman kétszer is tájékozódott nálam a témát illetően, és mindkétszer tudomásul vette a történteket, a titkosítás okait, mikéntjét és annak feloldását is."

Felelősség

A fentiekből következően természetesen nem beszélhetünk a felelősség áthárításáról sem, még ha a napilap írásából akár erre is lehetett következtetni. „Szó sincs arról, hogy a miniszter bármiféle felelősséget is a tábornokaira ruházna", mondta Lakatos László a kérdést illetően. „Itt adott esetben néhány perc alatt kell dönteni arról, mi a megfelelő eljárás egy ilyen esetben: a gép kivezetése az ország légteréből, netán annak a földre kényszerítése vagy végső esetben a megsemmisítés. Kritikusan rövid időről van szó, melynek során ráadásul több állam együttműködése szükséges a megfelelő ellenlépéshez. Itt nincs idő telefonálgatni, keresni, hogy ki az illetékes, egyértelműen meg kell azt határozni."

A honvedelem.hu Szekeres Imre honvédelmi minisztert is megkérdezte a témát illetően. A tárcavezető szintén leszögezte: a felelősség átruházása fel sem merülhet. „A politikai felelősség természetesen a miniszteré és a kormányé", fogalmazott a miniszter. „A tábornokot azonnali jelentéstételi kötelezettség terheli a honvédelmi miniszter felé, aki ezután a miniszterelnököt, az Országgyűlés elnökét és a köztársasági elnököt is tájékoztatja a döntésről. Mióta honvédelmi miniszter vagyok, már előfordult, hogy ilyen veszély fennállt. Szerencsére utólag kiderült, hogy nem reális fenyegetésről volt szó, de maga a mechanizmus életbe lépett. Nem kívánom senkinek azt az érzést", mondta.

„A legnehezebb emberi kérdés, hogy sokak életének megóvása lehetséges-e kevesek életének kockáztatásával. Ugyanakkor örülök neki, hogy ez a kérdés üggyé vált Magyarországon, ezeket a témákat ugyanis meg kell vitatni: így ha neadjisten a valóságban is bekövetkezne egy ilyen esemény, senkit sem érne a döbbenet erejével a szituáció. Ez véleményem szerint ahhoz is nagyban hozzájárul, hogy amennyiben bárki hasonló tartalmú információ birtokába jut, azt minél előbb ossza meg az illetékes szervekkel", mondta kérdésünkre Szekeres Imre.