Egyetértés és vita a NATO-csúcson

Összegyűltek a németországi Baden-Badenben péntek este a NATO-országok állam-, illetve kormányfői, hogy megkezdjék kettős helyszínen zajló, kétnapos tanácskozásukat. A vendégeket Angela Merkel német kancellár üdvözölte, majd koncertre invitálta. Ezután kezdődtek meg a párhuzamos munkavacsorák. A csúcsvezetők Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral együtt a szövetség biztonságának általános helyzetét, valamint az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat vitatják meg.
A külügyminiszterek vacsoráján Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Claudio Bisognierónak, a NATO főtitkárhelyettesének társaságában egyebek közt a Nyugat-Balkán volta téma, azon belül eszmét cserélnek Koszovóról is. A védelmi miniszterek – Franz Josef Jung német és Hervé Morrin francia szakminiszter vendégeként – a NATO védelmi képességeinek átalakításáról, a haderők reformjáról beszéltek.

A NATO mostani csúcstalálkozóján immár 28 ország vesz részt teljes jogú tagként: Albánia és Horvátország csatlakozása a minap vált hivatalossá. A magyar küldöttséget Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezeti, a küldöttség tagjai közt van Göncz Kinga külügy- és Szekeres Imre honvédelmi miniszter.

Néhány órával a NATO csúcstalálkozójának kezdete előtt újabb összetűzések voltak Strasbourg külvárosában, ahol a hatóságok az atlanti szervezet ellen tiltakozó csoportok gyülekezési helyét jelölték ki. A rendőrök könnygázzal és vízágyúval fékezték meg a legharciasabb demonstrálókat. Szombat reggel ismét több száz NATO-ellenes tüntető próbálta megközelíteni Strasbourg központját, de a rendőrség könnygáz bevetésével visszaszorította őket.

A rendőrök a Meinau-stadion mellett, az egyetem mellett és az Étoile téren léptek akcióba. A tüntetők között számos olasz volt.
A nap végére több tízezer tüntetőt várnak

A NATO-ellenes szervezetek bejelentették, hogy különböző akciókkal megpróbálják megzavarni a csúcs résztvevőinek mozgását, a találkozó eseményeinek megtartását. Ennek ellenére a delegációk a terveknek megfelelően tarthatták meg az ünnepélyes átvonulást a Rajna-hídon.

Angela Merkel német kancellár kíséretében a német oldalról indultak el a két várost összekötő hídon, amelynek közepén a csúcs másik házigazdája, Nicolas Sarkozy francia elnök fogadta a vendégeket. A 28 tagállam állam- és kormányfői a közös fényképezkedés után együtt sétáltak át Strasbourgba, a csúcsnak otthont adó második helyszínre, ahol a hivatalos, plenáris tanácskozást tartják.

A csúcs szombati befejezésére hatalmas tüntetést hirdettek meg Strasbourgba, 30-60 ezer demonstrálót várnak rá.

Rasmussent megfúrták?

Egyelőre nem tudtak megállapodni a NATO-országok vezetői az észak-atlanti szervezet új főtitkárának személyéről – közölték pénteken késő este diplomáciai források. Diplomáciai források szerint a NATO állam-, illetve kormányfőinek baden-badeni munkavacsoráján azért nem született megállapodás, mert bár az Egyesült Államok, Németország és Franciaország erősen támogatta Anders Fogh Rasmussen dán liberális miniszterelnököt, a török fél erre nemet mondott. Rasmussen ellen az a fő ellenvetés a muszlim világban, hogy nem kért bocsánatot a dán sajtóban korábban megjelent Mohamed-karikatúrák miatt. Ankara emellett azt is nehezményezi, hogy Dániában engedik a független Kurdisztán megteremtését propagáló kurd tévéadó működését.

Appathurai hivatalosan nem volt hajlandó megerősíteni sem azt, hogy a vita Rasmussen személye körül folyt, sem azt, hogy egyedül Ankara került szembe a többi tagállammal. Csak annyit mondott, hogy egyelőre nincs megállapodás, és hogy szombaton tovább folytatják az egyeztetést a főtitkár személyéről. Diplomaták szerint elképzelhető, hogy új nevek merülnek fel, hiszen Tayyip Erdogan török kormányfő állítólag kategorikusan leszögezte, Rasmussen helyett új személyt kell keresni.

A jelenlegi főtitkár, Jaap de Hoop Scheffer mandátuma július 31-ikén jár le. Az új főtitkár kijelöléséhez nincs feltétlenül szükség NATO-csúcsra, de a strasbourg-kehli csúcstalálkozó előtt erősek voltak azok a várakozások, hogy itt megállapodás születik. Korábban felmerült Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, Peter MacKay kanadai védelmi miniszter, valamint Szolomon Paszi volt bolgár külügyminiszter neve.

A NATO-szóvivő beszámolt még arról, hogy az állam-, illetve kormányfők a munkavacsorán megvitatták a NATO új stratégiai koncepciójának előkészítését, valamint az Oroszországhoz fűződő viszonyt. Az előbbit illetően egyetértettek abban, hogy egyfelől hozzá kell igazítani a már létező gyakorlathoz a stratégiai koncepciót. A jelenleg érvényes, tíz évvel ezelőtt elfogadott szövegben egy szó sincs arról, hogy a NATO tengeri kalózok ellen lép fel, hogy kibernetikai támadások elleni védelemre készül fel, valamint azt sem említi a hatályos koncepció, hogy olyan térségekben folytat műveletet az észak-atlanti szervezet, mint például Afganisztán.

A létező gyakorlathoz való “felzárkóztatáson" túl azonban az új stratégiai koncepciónak a jövőbe is kell mutatnia – folytatta Appathurai. Mint mondta, a hozzászólásokban nagy hangsúlyt kapott, hogy a NATO nem hanyagolhatja el a közös védelem szempontját, tehát a kollektív biztonság szavatolásának továbbra is központi szerepet kell játszania a szervezet tevékenységében.

Ennek hangsúlyozása az utóbbi napokban különösen német részről volt tapasztalható. Berlin a NATO a saját tagországainak biztonságára kívánna összpontosítani, szemben az úgynevezett globális szerepvállalással. Angela Merkel német kancellár ebben a véleményében pénteken megerősítést kapott Barack Obama amerikai elnöktől, aki szerint ha a NATO “túl sokat markol, akkor keveset fog".

Az orosz kapcsolatot illetően Appathurai elmondta, hogy a NATO-tagállamok fontosnak tartják az Oroszországgal való együttműködést, mert az számos területen hasznos lehet. Ez – tette hozzá – nem halványítja el azt, hogy a NATO elfogadhatatlannak tekinti a Grúziával szemben tanúsított orosz magatartást. A NATO-Oroszország Tanácsnak azonban – fogalmazott a szóvivő – “nem csupán derült időben kell működnie". Elmondta, hogy a Tanács hamarosan ülést tart nagyköveti szinten, majd pedig valószínűleg májusban miniszteri szinten is.

Zágráb tapasztalatokat hoz

Horvátország saját hadseregének háborús tapasztalatát hozza a NATO-ba, és ez olyan tapasztalat, amivel a legtöbb szövetséges hadsereg nem rendelkezik – mondta Stipe Mesic horvát elnök pénteken újságíróknak, az atlanti szervezet csúcstalálkozója előtt. Jugoszlávia 1991-es felbomlása után az akkor megszülető horvát hadsereg 1995-re legyőzte a szerbeket, akik egy ideig az ország területének egyharmadát tartották ellenőrzésük alatt. Mesic büszkén nyilatkozott arról, hogy ahol azóta horvát katonák nemzetközi misszió keretében megjelentek, ott mindenütt nagyon jó teljesítményt nyújtottak.

Megjegyezte azonban: Afganisztánban, ahol 280 horvát katona szolgál, csupán katonai eszközökkel nem lehet győzelmet aratni, szükség van a politikai megoldás keresésére is. A közép-ázsiai országban még nem érte el a “kritikus tömeget" azoknak a száma, akik békét akarnak – vélekedett.

Továbbra is fontos a nyugat-balkáni orientáció

Továbbra is fontos a NATO számára a Nyugat-Balkán, és a térség országai iránti elkötelezettség jegyében újabb lépéseket kell tenni – mondták diplomáciai források szombat hajnalban az MTI-nek, az atlanti szervezet csúcstalálkozója keretében tartott péntek esti külügyminiszteri vacsorán elhangzottak alapján.
E források szerint véleménykülönbség abban mutatkozott, hogy ezt az elkötelezettséget milyen ütemű lépésekkel juttassák kifejezésre.

A Nyugat-Balkánhoz közelebb fekvő tagországok némelyike – például Olaszország – gyorsabb előrehaladást szeretne, Hollandia ugyanakkor lényegesen tartózkodóbb.
A Nyugat-Balkán két országa, Albánia és Horvátország a minap vált a NATO teljes jogú tagjává. Vannak viszont még a térségben a NATO szempontjából “elvarratlan szálak" – fogalmazott egy NATO-diplomata. Más értesülések szerint Montenegró nagyon szeretné, ha bevonnák a NATO “előszobájának" számító tagsági cselekvési tervbe, de ez ma még várat magára.
Ugyancsak diplomáciai értékelések szerint a NATO új stratégiai koncepciójának előkészítését szorgalmazó dokumentum, vagyis a szövetség biztonságáról szóló nyilatkozat szövegezése során sikerült olyan megfogalmazásokat találni, amelyek feloldják az eddig feltételezett ellentéteket a NATO “befelé fordulását", illetve a “globális szerepvállalást" szorgalmazók között. Eszerint az atlanti szövetségnek, amellett, hogy tevékenységének sarokköve továbbra is a tagállamok kollektív biztonságának megőrzése, késznek kell lennie arra is, hogy választ adjon akár a területétől távol eső térségekben jelentkező kihívásokra.

 

Ami a NATO és Oroszország kapcsolatait illeti, egy NATO-diplomata szerint a szövetség lényegében követni igyekszik azt a tempót, amely az amerikai-orosz viszony javulásában mutatkozik. Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök csütörtöki londoni találkozója nyomán lényegesen előrehaladt az amerikai-orosz “enyhülés", és a NATO ezt látva igyekszik lépést tartani.
Nevük mellőzését kérő NATO-diplomaták azt mondják, hogy az új NATO-főtitkár személyét illető vita hátterében az állhat: a török kormánypárt a helyhatósági választásokon elszenvedett kudarc nyomán a belpolitikai színtéren jó pontokat akar szerezni kemény és hajthatatlan álláspontjával. A törökök az egyik diplomata szerint nem azt mondják, hogy rossz jelölt lenne Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, hanem azt, hogy most még korai lenne a döntés. Van azonban olyan vélekedés is, hogy túl sokáig nem lehet várni, mert ellenkező esetben akár Rasmussen magától visszaléphet a jelöltségtől.