Felderítés a levegőből

 Jelenleg is zajlanak a Magyar Honvédség legújabb beszerzésének, a
pilóta nélküli felderítő repülőgépek rendszerbe-állítási és kiképzési
feladatai Hajdúhadházon, a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár
Vay Ádám Kiképzőbázisán. A kiképzést megtekintette Tömböl László mérnök
vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar Főnöke is.

Korábban egy lengyel cég kínált megvételre hasonló repülőgépeket a Magyar Honvédségnek, ám annak az eszköznek a képességei nem feleltek meg a magyar elvárásoknak, így az a tender sikertelen volt.

Megtudtuk: hat darab repülőgép már Magyarországon van, a kezelőállomány felkészítését jelenleg Izraelből érkezett szakemberek végzik. Nyolc magyar katona egyébként a közelmúltban részt vett a közel-keleti államban egy kéthetes felkészítésen, amelynek során megkapták az elméleti alapokat és végrehajtották az első indítási gyakorlatokat is. Emellett megtanulták kezelni a földi egységet, és azt is, hogy hogyan kell megtervezni egy repülési útvonalat.

A kiképzések azért a hajdúhadházi gyakorló-, és lőtéren zajlanak – árulta el Miskolczi alezredes – mivel a pilóta nélküli repülőgépeket a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár kapja majd meg.

– Az úgynevezett „real time", vagyis valós idejű képtovábbításra alkalmas kishatótávolságú eszközzel a Magyar Honvédség egy új képesség birtokába kerül. Az eszközt leginkább közvetlenül nem látható terepszakaszok, vagy éppen adott településeken meghatározott objektumok, kereszteződések, utcák, házak felderítésére lehet alkalmazni. Emellett pedig adott útvonalat, illetve területet is meg lehet vele figyelni – mondta Miskolczi József alezredes, hozzátéve: a repülőgép maximális hatótávolsága 15 kilométer, azaz ilyen messze repülhet el a földi kezelőszemélyzettől.

A repülőgép egyszerre maximum három órát tud a levegőben tölteni. Szárnyfesztávolsága 290 centiméter, hossza pedig mindössze 145 centiméter. Elektromos meghajtású, és több mint egy kilogramm súlyú hasznos terhet – videokamerát – tud magával vinni. A felderítést a földfelszíntől számított 300-500 méteres magasságból képes végezni, nappali optikája tízszeres zoom-mal rendelkezik és színes mozgóképet továbbít a földi egységhez. Éjszakai optikája pedig jól tudja detektálni az emberi test és a járművek hőjének kisugárzását. Mivel azonban az éjszakai kamera némileg nehezebb a nappali változatnál, sötétedés után a gép maximum két és fél órát tud a levegőben tölteni. Egy repülőgép súlya egyébként hat kilogramm, repülési sebessége pedig 45 és 90 kilométer/óra között változik. A gép felszállásához egy speciális katapult szükséges, a leszállás pedig egy légzsák segítségével történik.

Miskolczi alezredestől megtudtuk: a pilóta nélküli repülőgép több üzemmódban képes működni. Az egyik ilyen, amikor adott töréspontokat követ végig. Egy-egy repülés során több száz ilyen töréspont programozható be a repülőgép memóriájába. Természetesen a földi kezelőszemélyzet repülés közben is meg tudja változtatni a koordinátákat, így az útvonalat is. A következő üzemmód, amikor a kezelő egy adott tereppontra kíváncsi, a gép ekkor a megadott koordináta felett kering, de úgy hogy kameráját mindig a kijelölt tereppontra irányítja. A repülőgép mozgó személy, vagy jármű követésére is alkalmas, ez a következő üzemmódja. Az automatikus hazatérés üzemmód akkor aktiválódik, amikor a gép és a földi egység közötti kapcsolat megszakad, a repülő ebben az esetben visszatér a beprogramozott leszállási helyre, és ott landol. Az azonnali visszatérés funkciót akkor alkalmazhatja a kezelőszemélyzet, amikor valamilyen oknál fogva meg kell szakítani a programozott repülést. A gép ebben az esetben a legrövidebb úton visszatér és leszáll a megadott helyre. Az utolsó funkció az úgynevezett vészleszállító üzemmód is, amely során a gép azonnal elhagyja a légteret és leszáll. Ebben az esetben a kezelőszemélyzetnek kell megkeresnie a földet ért pilóta nélküli repülőgépet.

A hadműveleti és kiképzési főosztály osztályvezető helyettese elárulta azt is, hogy a gép a tengerszint felett maximum ötezer méteres magasságban tud működni, azaz alkalmazható Afganisztánban, a magyar katonai missziók működésének segítésére. A gépet ugyanis az ázsiai államban, a misszióban szolgáló magyar katonák biztonságának növelése érdekében kívánja alkalmazni a Magyar Honvédség. A komplexum Afganisztánba küldése azonban nagyban függ a személyi állomány felkészítésétől. Akiknek ráadásul nemcsak a repülőgép kezelését szükséges elsajátítaniuk, hanem a kamerák által sugárzott képek információtartalmát is tudniuk kell értelmezni. Ezt az úgynevezett képfelderítést a HM Térképészeti Kht., valamint az MH Geoinformációs Szolgálat szakemberei tanítják meg a repülőgépek kezelőinek az elkövetkező néhány hét során.

A gép rendszerbe-állítási és a kezelők kiképzési feladatait szerdán megtekintette Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke is. A tábornok és kísérete a látogatás kezdetekor előadásokat hallgatott meg a repülőgépek alkalmazási lehetőségeiről, majd gyakorlati bemutatón ismerkedett a pilóta nélküli gép felderítési képességeivel. A bemutatót követően Tömböl vezérezredes a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: az eszköz megfelel azoknak a céloknak, amelyek miatt a Magyar Honvédség beszerezte.

– Szeretném elmondani, hogy nem mindenható eszközről van szó. Ez az eszköz tagja egy felderítőgép családnak. Úgy gondolom, azzal, hogy a család első tagját beszereztük, megtettük az első lépést afelé, hogy a Magyar Honvédséget ellássuk egy olyan képességgel, amellyel szükség esetén ki tudjuk szélesíteni a missziókban a felderítési lehetőségeinket, s ezáltal az ott szolgáló katonák biztonságát fokozni tudjuk – hangsúlyozta a vezérkari főnök, kiemelve: a rendszerbeállítás és a kezelőállomány kiképzése után a pilóta nélküli repülőgépet kiviszik Afganisztánba, az ott lévő magyar katonai missziók támogatására.

Fotó: Galovtsik Gábor