Feszült figyelem a biztonság érdekében

A jelentésbeadást és csapatzászló fogadását követően felolvasták a Honvéd Vezérkar főnökének levelét. Tömböl László mk. vezérezredes levelében hangsúlyt kapott: a katonai döntések meghozatalának elengedhetetlen feltétele az, hogy a kialakult légi helyzetről pontos és megbízható információja legyen a katonai vezetésnek. Az ezred e képességét évek óta bizonyította a különböző szintű NATO ellenőrzéseken és mindennapi tevékenysége során.

Ezt követte a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnokának levele. A levélben Benkő Tibor altábornagy kiemelte, hogy ez az a fegyvernem, amelyik a nap huszonnégy órájában egyedülálló szakmai tevékenységet végez. A folyamatos légtérellenőrzés rendkívüli odafigyelést, felkészültséget, valamint a szakma iránti elkötelezettséget igényel. A fegyvernemnél az elmúlt időszakban több olyan fejlesztés valósult meg, ami tovább korszerűsítette a légi vezetést és irányítást. A 3D radarok rendszerbe állítása az elkövetkezendő években tovább folytatódik. A személyi állomány a 2008. évi különböző NATO Taceval, Nateval ellenőrzéseken sikeresen bizonyította szakmai hozzáértését, ami nemcsak a radar fegyvernem, hanem az egész honvédség NATO-n belüli jó megítélését is szolgálta.

A fegyvernem napja Bay Zoltán professzor munkásságához kötődik, amikor 1946. február 6-án a professzor által vezetett kutató csoport a mikrohullámok felhasználásával megmérte a Föld -Hold távolságot. A kutatás jelentőségét talán az is erősíti, hogy amíg az Egyesült Államokban ekkor ugyanerre a kísérletre 118 millió dollár állt a kutatók rendelkezésére, addig itthon a háború miatt sem pénz, de a kutatásokra alkalmas hely – laboratórium – sem volt. Bay Zoltán egy 1986-ban adott interjújában elmondta, hogy amikor Magyarország szövetségesként belépett a háborúba, a katonai vezetés félt attól, hogy hazánkat bombatámadások fogják érni. A katonai vezetés ezért elrendelte, hogy meg kell oldani a repülőgépek mikrohullámú felderítését. Parancsba kapták, hogy készítsenek a katonai radarokat. A kísérleteket a legnagyobb titokban kellett folytatniuk. A németek, annak ellenére, hogy abban az időben ők is folytattak ilyen irányú kísérleteket, nem osztották meg velük a kutatási eredményeiket. Ezért ennek a kis tudós csapatnak mindent újra fel kellett fedeznie.

Közben változatlanul folytak az előkészületek a Hold-Föld távolság megmérésére is. Itt a nehézségeket az jelentette, hogy egy 400 ezer kilométeres távolságot kellett áthidalniuk és tudták, hogy a Föld –Hold -Föld távolságon a mikrohullámú impulzusok nagymértékben meggyengülnek és nagyon erős a világűr háttér zaja, ami elnyomhatja a Holdról visszaverődő kis jeleket. A mérési eredményeik 1946. januárjában egyre több biztató jelet mutattak és február 6-án az adatok összegezését és az ellenőrző kísérlet elvégzését követően jelenthették be, hogy célhoz értek. A jelösszegző berendezésük a Holdról visszavert jeleket a zavarszint fölé emelte. Rádióban adták hírül, hogy mikrohullámmal megérintették a Holdat. Egy lerombolt ország első olyan pozitív híre volt ez, ami azt mutatta, hogy még ilyen kifosztott helyzetben is lehet sikereket elérni.

A kutatási eredmény fényét az sem tompította, hogy néhány héttel a bejelentés előtt január 10-én John H. DeWitt amerikai ezredes vezetésével sikeres holdradar-kísérletről írtak az újságok, amit a tudósok New Jerseyben végeztek el. Bay Zoltánék a híreket tanulmányozva rájöttek, hogy az általuk kifejlesztett berendezések jelentősen el vannak maradva az amerikai készülékektől. Azok sokkal bonyolultabbak, fejlettebbek voltak, még a Hold -Föld relatív mozgásából származó Doppler-effektust is ki tudták már egyenlíteni. A következő években Bay Zoltán az USA-ban járt és meglátogatta a radarkísérleteket végző laboratóriumot. Látta az ott lévő fejlett technikát, a színvonalas kutatási körülményeket és úgy döntött, hogy eláll a további kísérletek folytatásától.

2000. októberében, Bay Zoltán születésének 100. évfordulóján a Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézete a rendelkezésükre álló eszközeikkel és a medinai radarszázad közreműködésével megismételték Bay Zoltán egykori kísérletét. A kísérlet megismétléséhez több műszaki problémát is meg kellett oldaniuk. A Holdról visszavert jeleket digitálisan összegezték és ezeket így könnyen meglehetett jeleníteni. A Holdat, a csillagvizsgáló állomás adatai alapján egy antennára szerelt távcsővel követték nyomon. 2000. október 12-én este elvégzett mérés szerint a Föld – Hold távolsága 396 168 kilométer volt.

Az ünnepi állománygyűlés második részében Szűcs Pál ezredes miniszteri, valamint különböző szintű parancsnoki elismeréseket, emléklapokat adott át.

Az ünnepséget a Légtérellenőrző Ezred zenekarának a koncertje zárta.