Fókuszban a NATO új stratégiája

Október 9-én és 10-én Budapest lesz a helyszíne a NATO védelmi miniszterek informális csúcstalálkozójának. A megbeszélést már három hete Londonban előkészítette a védelmi szövetség 26 tagállama. A budapesti NATO-találkozónak különleges szerepe van a jövő évi, jubileumi csúcstalálkozóra felkészülésben – mondta a honvédelmi miniszter az Országgyűlés külügyi bizottságának.

Szekeres Imre a testület előtt a NATO védelmi minisztereinek csütörtöki és pénteki budapesti tanácskozásának főbb témáiról számolt be. Jaap de Hoop Scheffer, a szervezet főtitkára levelében hangsúlyozza: a budapesti találkozó az egyik legfontosabb előkészítő állomása lesz a szövetség 60. évfordulóján tartandó csúcstalálkozónak.

Mivel az ülésen szó lesz az afganisztáni szerepvállalásról is, Budapesten a NATO tagállamok mellett részt vesz mind a 41 ország, mely érintett az afgán misszióban.

Nemzetközi szerepvállalás, mint a külpolitika eszköze

A megbeszélés legfontosabb napirendje a NATO új stratégiájának előkészítése lesz – mondta a külügyi bizottság ülésén Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter kiemelte, hogy miközben most 26 ország vitatja meg az elképzeléseket, a végső döntést már várhatóan 28 ország közreműködésével hozza meg a szövetség. A szervezet budapesti ülésen várhatóan kiemelt téma lesz az afgánisztáni szerepvállalás is. A misszióban mintegy 48 ezer katona vesz részt, melyeket 41 ország delegált a közép-ázsiai államba. Éppen ezért ennél a napirendi pontnál minden küldő államot bevonnak a munkába. Magyarország egyébként kiemelten kezeli az afgán missziót. Ezt jelzi, hogy 240 főre növeltük helyi kontingensünk létszámát, illetve, hogy az 5. váltást már a korábbiaktól eltérő feladatrendszerrel delegáltuk Afganisztánba. E feladatkörben kiemelt jelentőségű, hogy hazánk 70 fővel átvette a kabuli reptér biztosításának feladatait. Ez a vállalásunk hat hónapra szól. Szekeres Imre kiemelte: ez komoly tapasztalatszerzés lehet a magyar haderő számára.

A nemzetközi erők kiemelten kezelik az afgán hadsereg létszámának és kiképzettségének növelését is. Magyarország ebben is szerepet kíván vállalni. A honvédelmi miniszter közölte: műveleti tanácsadókat küldünk az országba ilyen céllal. Jelenleg két ilyen csoport felkészítése zajlik. Szintén a megváltozott prioritásokat jelzi, hogy egy különleges műveleti csoport is csatlakozik – amerikai parancsnokság alatt – a misszióhoz. A szolnoki Bercsényi zászlóalj katonáinak kiküldését a honvédelmi bizottság már korábban támogatta.

Miközben jelenleg Afganisztán a magyar nemzetközi szerepvállalás legfontosabb terepe, nem lehet megfeledkezni a Balkánról sem. A koszovói misszióban vesz részt a legnagyobb számban magyar haderő. Pec városába egy 430 fős manőver zászlóaljat vezényeltünk, őket egészíti ki két szlovén zászlóalj. Magyar parancsnokság alatt így mintegy 650 fő tevékenykedik. A honvédelmi miniszter szerint ez a magyar hadsereg eddigi legmagasabb szintű részvétele nemzetközi misszióban. Szintén a Balkánnal függ össze, hogy megoldódni látszik a görög-macedón vita. Ismert, hogy Macedónia NATO-tagságát egy névvita kapcsán Görögország megvétózta. Ezt a döntést színtisztán politikai jellegűnek nevezte Szekeres Imre.

Keletre tekintve

Mivel Grúzia és Ukrajna is NATO tagságra vár, nem mellékes, hogy ebben a körben milyen döntések születnek a budapesti csúcson. Szekeres Imre elmondta: a csütörtök-pénteki megbeszéléseken elmarad a NATO-Orosz Tanács ülése, mivel a NATO és Oroszország között a politikai és katonai együttműködést egy
időre – mindkét fél kezdeményezésére – felfüggesztették. Ennek ellenére
ez az értekezlet meg fogja erősíteni a NATO-nak azt a korábban vallott
álláspontját, hogy Oroszország stratégiai partner és a továbbiakban is
így fog rá tekinteni a NATO és Magyarország
– hangsúlyozta a miniszter. Szekeres Imre kijelentette: a védelmi szövetségnek a jövőben is a nyitott kapuk politikáját kell folytatnia. Azaz, ha egy állam képes és kész teljesíteni a NATO elvárásait, akkor partnerséget, sőt tagságot kell neki ajánlani.

Szekeres Imre hangsúlyozta: nem tartja jó hírnek, hogy nem lesz NATO-orosz ülés, mert ez azt jelenti, hogy a kapcsolatok a szükségesnél és az indokoltnál alacsonyabb szinten vannak. Megjegyezte: a NATO számára stratégiai partner Oroszország, ezért ez nem egy kívánatos állapot. Véleménye szerint ha Oroszország október 10-ig kivonja csapatait azokról a grúz területekről, amelyeket a megállapodás értelmében ki kell ürítenie, “az egy jelentős lépés lesz", és utána nem csak a NATO-nak, hanem az Európai Uniónak, és Oroszországnak is közösen kell keresni, “hogyan tudunk ebből a helyzetből kijönni".
“Aki a gödörben van, az ne lefelé ásson" – tette hozzá.

Számokban

Szekeres Imre szólt a honvédség jövő évi költségvetéséről is. A miniszter kiemelte: 2009-ben 338 milliárd forintból gazdálkodhat a Honvédelmi Minisztérium. Ez hat százalékkal, mintegy 21 milliárd forinttal haladja meg a 2008-as büdzsét. A honvédelmi miniszter szerint ennek is köszönhető, hogy az utóbbi időben alább hagytak az ezzel kapcsolatos kritikai hangok. Az is fontos, hogy a fenti összeg 73,4 százalékát közvetlenül a csapatokra fordítják: képességfejlesztést finanszíroznak, valamint az állomány bérhelyzetét javítják belőle. Előbbire a csapatokra szánt összeg 23 százaléka jut majd. A jövő évi büdzsében már szerepelni fog egy 500 millió forintos miniszteri keret is, amit a változó afganisztáni biztonsági helyzet függvényében lehet majd felhasználni. Amióta nőtt az afganisztáni biztonsági kockázat, egyébként egymilliárd forintot fordított az ország a katonák védettségének növelésére.

Szekeres Imre arról is szólt, hogy egyre elfogadottabb a társadalomban a honvédség. Egy 3000 fős reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság 60 százaléka úgy vélte, hogy a külföldi missziók növelik Magyarország biztonságát. Míg korábban a lakosság úgy tekintett a magyar NATO tagságra, hogy az az ország számára haszonszerzés, most 68 százaléka támogatja a külföldi missziókban való részvételt. Mostanra a honvédség a tűzoltóság után a második legelismertebb szervezetté vált, s a hármas feladatrendszerének mindegyikét 70 százalék felett támogatja a lakosság. Ezek egyébként az ország szuverenitásának védelme, a nemzetközi missziókban való részvétel, illetve a katasztrófavédelem. A honvédelmi miniszter kiemelte: a felmérés szerint a lakosság a honvédség legfontosabb feladatának a katasztrófavédelemben való részvételét tartja. A katonai feladatok közül a lakosság 83 százaléka a légtér védelmét jelölte meg fő elvárásként.

Hatvan százalék legyen telepíthető

A védelmi miniszeterek informális csúcstalákozóján előkészítik a NATO új stratégiáját is. Erre Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke szerint égető szükség van, hiszen a jelenlegi dokumentum 1999-ből származik, s azóta sok minden megváltozott. Szekeres Imre ehhez azt fűzte hozzá, hogy Magyarország szempontjából is merőben új szituációról beszélhetünk: csatlakozásunkkor afféle sziget voltunk, hiszen a szomszédos országok közül egy sem volt a NATO tagja. Mostanra viszont szomszédaink vagy tagok lettek, vagy pedig részt vesznek a NATO békepartnerségében. A fő kérdés az új stratégia kidolgozásakor a telepíthetőség kérdése lesz. Ez kétirányú: egyrészt a küldő államnak kell tudnia mobilizálni a hadsereget, másrészt a fogadónak kell képesnek lennie ellátni a logisztikai és egyéb feladatokat. Jelenleg egyébként a NATO szárazföldi haderejének 40 százaléka vethető be külföldön. Szekeres Imre szerint ezt 50 százalékra kell emelni, sőt, Magyarország az Egyesült Államokkal együtt amellett kardoskodik, hogy ez a mutató 60 százalék legyen.

Más kérdés, hogy mekkora erőket vezényelnek az államok különböző missziókba. Jelenleg közös műveletekben a NATO haderejének csupán 8 százaléka vesz részt. Magyarország ebben élen jár, hiszen honvédségének 11,97 százaléka vállal szerepet különböző missziókban. Csak Anglia , illetve az USA áll különböző küldetések szolgálatában magasabb arányban. Szekeres Imre szerint a néhol tapasztalható alacsony aktivitás egyik fő oka a missziók finanszírozásában keresendő. Jelenleg ugyanis a küldő államnak kell az anyagiakat állnia. A honvédelmi miniszter szerint nagyban növelné a bevethetőséget, ha a missziókat a NATO tagállamai közösen finanszíroznák. Erre utaló jelek vannak, hiszen a szövetség légiszállítási képességeit már több állam együttműködésében növeli a NATO. Ennek központja lesz majd Pápán. Ugyancsak áttörést jelenthet, ha megvalósul az a magyar elképzelés, hogy közösen újítsuk fel és küldjük missziókba a helikopter-állományunkat.

A NATO előtti egyik fő biztonságpolitikai kihívás az energiafüggőség. A honvédelmi miniszter közölte: az USA-ban és Kanadában 2015-re a teljes légiflotta szükségletének 50 százalékát szintetikus üzemanyagból tervezik fedezni. A honvédelmi miniszter hozzátette: a kísérletek előrehaladott stádiumban vannak, jelenleg „kisüzemi" körülmények között tesztelik a szintetikus üzemanyagokat.