„Nullaponti” csata a földön és a levegőben

Több száz katona, mellettük pedig ma már nyugállományban lévő tábornokok, tisztek és tiszthelyettesek fogadták el a Magyar Honvédség vezetésének meghívását és látogattak el a Veszprém közelében található „nullaponti" lőtérre, hogy részt vegyenek az idei év legnagyobb gyakorlatának szakmai napján.

A Bevetési Irány 2008 gyakorlat legfontosabb célja az volt, hogy a Magyar Honvédség bemutathassa, miként tevékenykedik országvédelmi feladatok végrehajtása során. Ennek megfelelően a gyakorlatot egy zászlóalj harccsoport éleslövészettel egybekötött bemutatására építették fel – a meghívottak ezt tekinthették meg.

Az október 7-i szakmai nap megnyitóján Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke elmondta: a Bevetési Irány gyakorlaton valóban minden esztendőben irányt mutatnak a katonáknak. Mégpedig azt, hogy mi legyen a következő évi gyakorlat fő feladata.

2005-ben, az első Bevetési Irány gyakorlaton a haderő törvényekben megfogalmazott feladatait, kialakított képességeit, valamint a zászlóalj és a dandár modul rendszerű szervezeti felépítését mutatták be a szakmai és a civil közönségnek.

2006-ban a Bevetési Irány gyakorlat a modul elemekre épülő műveleti dandár alkalmazási lehetőségein alapult. E gyakorlat volt az előkészítése a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalásának, vagyis a tartományi újjáépítési csoport alkalmazásának. Emellett kitűzött célként szerepelt a NATO részére felajánlott képességek – a force protection és a korlátozott katonai rendőri képesség – ellenőrzése és bemutatása is, és ugyancsak ekkor használták először a MILES szimulációs rendszert, amely azóta is a katonák kiképzésének egyik meghatározó alapeszköze.

Tavaly pedig a gyakorlat fő célkitűzése az volt, hogy a haderőreformot követően megalakult MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) és alárendelt katonai szervezetek egységes vezetési-irányítási rendszerét működés közben vizsgálják. Tavaly emellett kiemelt szerepet kaptak az úgynevezett békeállapotban megoldandó válságreagáló műveletek is. Ezek közül is elsősorban a katasztrófahelyzetek kezelése, vagyis az árvízvédelmi feladatok, az ipari katasztrófák, súlyos környezeti károk, valamint a súlyos közlekedési baleseteknél nyújtandó feladatok gyakoroltatása szerepelt a gyakorlat napirendjében.

– Már akkor elhatároztuk, hogy 2008-ban az országvédelmi feladatokat, s mindennek az alapját a zászlóalj harccsoportot mutatjuk be a Bevetési Irány gyakorlaton – emelte ki Havril András vezérezredes, akit a szakmai napra elkísért a Magyarországon vendégeskedő görög vezérkari főnök, Dimitrios Grapsas vezérezredes és Tömböl László mérnök altábornagy, az MH ÖHP parancsnoka is.

A szakmai nap dinamikus bemutatóján a harckocsizó szakasszal és páncéltörő rakéta üteggel megerősített lövészzászlóalj az országba betörő fegyveres ellenséges erők megállítását és visszaszorítását mutatta be. A zászlóalj harccsoport harcát a földön egy tüzér üteg, a levegőből pedig négy Mi–24-es harci helikopterből álló raj, valamint két Gripen vadászrepülőgép is támogatta. Dörögtek a harckocsi ágyúk, a tarackok, szálltak az irányított és a nem irányított rakéták és a BTR páncélozott harcjárművek nyomjelzős lövedékei, kattogtak a lövészkatonák karabélyai. S mindezt a látogatók két hatalmas kivetítőn is nézhették.

A látványos, negyven perces bemutató végén a narrátor szerepét betöltő Benkő Tibor vezérőrnagy, az MH ÖHP parancsnokhelyettese elmondta: a zászlóalj harccsoport a feladatát végrehajtotta, az ellenséget az eredeti országhatár mögé szorította. Ezután feltöltötte erőit, hogy készen álljon egy esetleges újabb ellenséges támadás visszaverésére.

A levegőben és a földön zajló „csata" után a zászlóalj harccsoport felsorakozott állományát Havril András vezérezredes köszöntötte. A vezérkari főnök elmondta: széles arcvonalon összeszokottan hajtotta végre a teendőit az állomány. Jól látszott, hogy a katonák ismerik és tudják saját feladatukat.

– Első benyomásom az volt, hogy önök magabiztosan és eredményesen hajtották végre a feladataikat, jól látszott mindaz a munka, amit az elmúlt hónapokban ennek érdekében végeztek – hangsúlyozta Havril tábornok.

A „nullaponti" szemletorony előtti téren, a statikus bemutatóhelyen pedig a Magyar Honvédségnél rendszeresített technikai eszközöket tekinthette meg a szakmai nap közönsége. Bemutatták egyebek mellett a mobil biológiai laboratóriumot, az új fejlesztésű eszközök közül pedig a BTR alvázra épített vegyi-sugár felderítő harcjárművet, a Mi–24-es harci helikopterre szerelt sugárfelderítő konténert, valamint a MEDEVAC feladatok ellátására is alkalmas, modernizált Mi–17-es szállító helikoptert.

Emellett az alacsonyvízi hídépítő század, a víztisztító század, az üzemanyag kiszolgáló pont, az előretolt repülésirányító csoport tevékenységét is megismerhették a látogatók, valamint megtekinthették a mobil rádiólokátor állomást, a légijármű javító üzem kalibráló és vizsgáló laboratóriumát, a repülőtéri tűzoltó gépjárműveket, és a terepen történő anyagmozgatásra használható gépeket.

A bemutatót követően újságírói kérdésre válaszolva, Havril András vezérezredes elmondta: a Magyar Honvédség öt hasonló zászlóaljjal rendelkezik, amelyek kiegészítő elemekkel felruházva bármikor képesek az országvédelmi feladatok végrehajtására.

– A kötelék alapja egy lövész zászlóalj, amely a különböző kiegészítő modulokkal összhaderőnemi, összfegyvernemi működésre képes. S ettől lesz ütőképes kötelék. Alapvető célkitűzésünk, hogy Magyarországnak mindig legyen olyan védelmi képessége, amellyel gyorsan tudunk reagálni és a mindenkori veszélyeztetettségnek megfelelően időben meg tudjuk akadályozni az országot érő esetleges támadást – emelte ki a vezérkari főnök.

További képek:

Fotó: Szűcs László