Hadisírgondozás korunk követelményei szerint

Régi adósságot törleszt és régi álmát valósítja meg a honvédelmi tárca: idén november 15-én megalakult a Honvédelmi Minisztérium Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály, amely a Hadtörténeti Intézet és Múzeum anyagait felhasználva, a Zrínyi Médiával együttműködve elindítja a hadisírgondozásra, egyben a hősök emlékének ápolására megalkotott saját honlapját. Ez már akkor fölvetődött, amikor a jogelőd HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal 2010 októberében létrejött, s napjainkra két önálló részleggé fejlődött.

De miről is szól ez a honlap? Életre hívásának lényege egy keresőprogram. Egyelőre a második világháborúban elesett katonáink ismert személyi és katonai adatait regisztrálják, valamint az ismeretlen hősöket kutatják. Ezért is tervezték a honlapot úgy, hogy ne csak a szakemberek, hanem a civil felhasználók is egyszerűen, gyorsan rátaláljanak keresett hozzátartozóikra, illetve eljuttathassák otthon őrzött adataikat, emlékeiket a weboldalt működtető osztálynak.

A keresőprogram alapját a HM korabeli veszteségi nyilvántartásai képezik, amelyek a dr. Bús János és dr. Szabó Péter alezredesek által korábban összeállított Béke poraikra című kétkötetes dokumentum-emlékkönyvben is szerepelnek. Így a keleti hadműveletek és a történelmi Magyarország területén bizonyítottan hősi halált halt 72–73 ezer honvéd adatait tartalmazza egyelőre a honlap.

Maruzs Roland elmondta: terveik szerint I. és II. világháborús keresőprogramokkal bővítik kegyeleti szolgáltatásukat. Főként az első világégésben elesett honvédjeinket illetően nagy az adósságunk, hiszen a csaknem 600 ezer áldozatból mindössze 50 ezernek ismerjük nevét, adatait, ugyanis az őket nyilvántartó veszteséglistákat az ’50-es években megsemmisítették. (Ez konkrét sírokkal és hősi temetőkkel is megesett, Rákoskeresztúron például több mint tízezer elesett katona nyughelyéül szolgáló temetőt parcelláztak föl az ’50-es években.) Ma csupán a bécsi Hadilevéltárból (Kriegsarchiv) szerezhetünk vissza honvédadatokat.

Természetesen ezen adatok felkutatását, adatbázisba rendezését folytatja a hadisírgondozó osztály − válaszolta a következő lépést firtató kérdésünkre az őrnagy történész. Hatalmas, évtizedes kutatómunkáról van szó, hiszen már nem pusztán a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárára és Irattárára hagyatkoznak, hanem − amint az épp parlamenti jóváhagyásra váró törvény majd lehetővé teszi −, a polgári és az egyházi anyakönyvek nyilvántartásait is segítségül hívják a még teljesebb körű feltáráshoz.

A honlap érdekessége, hogy az elesett hősök neve mellé – amennyire csak lehetséges – képanyagot is elhelyeznek. Mi több, a veszteségkartonon kívül odakerül a posztumusz adományozott kitüntetés képe, esetleg a föllelhető nyughely fotója is. A képanyag előmunkálataiban oroszlánrészt vállalt dr. Szentváry-Lukács János nyugalmazott egyetemi adjunktus, az osztály szerződéses munkatársa.

Mindezeket először csak a Don-kanyarban elesettek esetében tudják megjeleníteni. A térségben létesített rudkinói központi katonai temetőben eleddig – tízéves munka nyomán – tizenkétezer elesett és ötvenezer eltűnt katona nevét vésték fel az emléktáblákra. Ennek különös jelentőséget ad az a törekvésük, hogy ha ugyan virtuálisan is, de mégis közelebb hozzák az elesettek emlékhelyét a hozzátartozókhoz, akik aligha juthatnak el könnyen a Moszkvától még 500 kilométerre lévő sírkertbe.

A hősök arcképcsarnokát azon hősi halált halt honvédjeink emlékének ápolására hozzák létre, akik kevésbé ismertek, ám nem kevésbé bátor, vitéz magatartást tanúsítottak a harcok során. E menüpontot – a tervek szerint – az érdeklődő látogatók segítségével fejlesztik, mivel külön felhívás kéri a közönséget, hogy elesett hozzátartozóikról küldjenek fotót az osztály részére.

Mindamellett a témával kapcsolatos publikálásra, ismeretterjesztésre is gondol a HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály. Egyébiránt a honlap használata roppant egyszerű: elég a nevet beírni a menüpontba, de akár egy töredékszó is elegendő ahhoz, hogy a családtagok rátaláljanak elesett hozzátartozójukra.

Fotó: hadisir.hu és archív