„Harmadik helyen állunk a NATO-n belül”

A miniszter előadása bevezetőjében szót ejtett arról, hogy a Szovjetunió felbomlását követően Oroszország számos alapvető geopolitikai és gazdasági változással nézett szembe: nemcsak elveszítette keleti szövetségeseit, de számos orosz került a saját nemzetállami határokon kívülre. A Szovjetunió romjain felemelkedő új Oroszország nemzetközi státusza ugyanakkor mára megerősödött: Moszkva feladta a szovjet pozíciókat, hidegháborús feladatkörét elveszítette, azonban politikai befolyását gazdaságira cserélte, és ma világelső az energiahordozók exportálásában, nemzeti érdekeit pedig hatékonyan érvényesíti. Ugyanakkor a problémák nem szűntek meg: az ország népessége csökken, infrastrukturális téren pedig elmaradott. Emellett új kihívásokkal és kockázatokkal kell szembenéznie.

A miniszter hangsúlyozta: mivel az európai energiaforrás-készletek kimerültek, az alternatív erőforrások terén pedig hiány tapasztalható, Oroszország energiabiztonsági kérdésekben megkerülhetetlen tényező. A terrorizmus elleni küzdelemben szintén fontos a jó kapcsolat Moszkvával, főleg, hogy Oroszország előtt nem ismeretlen az iszlám fundamentalizmus erősödése, és ugyanígy a terror elleni harcban is aktívan részt vesz, amikor saját szeparatistáival harcol. A tapasztalatcsere így mindenkinek érdeke, arról nem is beszélve, hogy a NATO számára fontos Oroszország támogatása az afganisztáni műveletekhez. Az előadásban természetesen a tömegpusztító fegyverek kérdéséről is szó esett: Szekeres Imre ennek kapcsán többek között emlékeztetett, hogy Oroszország megnyerése kulcsfontosságú az iráni atomválság kapcsán is.

Az előadást követően a hallgatók kérdezhettek a minisztertől. Grúzia és Ukrajna esetleges NATO-csatlakozását, illetve Oroszország ezzel kapcsolatos érintettségét illetően Szekeres Imre hangsúlyozta: a szövetségen belül elvi kérdés, hogy akkor csatlakozhat egy állam, amennyiben politikailag és katonailag is kész erre. Mint mondta, ehhez az állapothoz még mindkét ország esetében igen hosszú folyamat vezet. „Ha valaki csatlakozni szeretne, abba más ország nem szólhat bele, ám a bővülés csak akkor lehetséges, ha az a NATO számára nem jelent megoldhatatlan gondokat. Vagyis Ukrajna és Grúzia esetében is Oroszországtól független kérdés a csatlakozás, de rendezniük kell viszonyukat Moszkvával. Ha ez megtörténik, vélhetően Oroszországnak sem lesz kifogása integrációjuk ellen", fogalmazott a miniszter, aki emlékeztetett a balti államok integrációs folyamatának szerencsés kimenetelére.

Szekeres Imre a téma kapcsán megjegyezte: ugyan más helyzetben van, mint a két posztszovjet állam, de Szerbia például a héten döntött arról, hogy engedélyezi szerb katonák NATO-kötelékekben történő tevékenységét. „Azonnal táviratot küldtem a szerb védelmi miniszternek, hogy készek vagyunk a baghlani magyar PRT-ba szerb törzstiszteket fogadni. Ez is egy pozitív példa az integráció útjára."

Egy Kína és a NATO viszonyát firtató kérdés kapcsán a miniszter úgy fogalmazott: Kína jelentős befolyású nagyhatalom, azonban a NATO döntően Európa és Észak-Amerika érdekeit képviseli, míg Kína alapvetően ázsiai érdekszférában mozog. „A politikai együttműködés természetesen fontos, Kínát be kell vonni a globális problémák megoldásába", mutatott rá Szekeres Imre, aki leszögezte: a magyar-kínai kapcsolatok a NATO-n belül egyedülállóan jók és szerteágazók, Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, mely katonailag is együttműködik Pekinggel.

A NATO-tagállamok GDP-arányos védelmi költségvetésével kapcsolatos kérdésre Szekeres Imre úgy válaszolt: elegendőnek tartja, hogy hazánk átlagosan 1,2-1,3 százaléknyi összeget fordít honvédelemre. „Magyarország előtt olyan megoldandó feladatok állnak például az egészségügy vagy az oktatás terén, hogy nem szívesen költenék többet ennél a pénznél honvédelemre, viszont ebből az összegből is rengeteg mindent lehet csinálni", mondta a miniszter. A hatékony forráselosztást számokkal alátámasztandó emlékeztett: ma a honvédségben szolgálatot teljesítő 24.500 főből 21.700 a csapatoknál dolgozik, a csúcsszinten pedig megvalósult a katonai és a civil vezetés teljes integrációja. A háttérintézmények száma is jelentősen csökkent. „A sikeres reformhoz kellett a honvédségben foglalkoztatott kiváló katonák munkája, akik előtt le a kalappal", mondta Szekeres Imre.

A honvédelmi miniszter leszögezte: a tárca a rendelkezésére álló pénzből kihozza a maximumot. „Magyarország a NATO 27 tagállama közül a harmadik legjobban teljesítő, csak az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság előz meg minket az egyetlen döntő mutatót illetően. Ez pedig az, hogy a szárazföldi haderő hány százaléka szolgál éppen hadműveleti területen. Az Egyesült Államok esetében ez az arány 14,8 százalék, az Egyesült Királyságnál 12 százalék, Magyarországnál 11,98 százalék", sorolta a számokat Szekeres Imre. Emlékeztetett arra is, hogy a telepíthető erők aránya a honvédségben jelenleg 36 százalék, a végcél azonban az, hogy elérjük az 50 százalékot. Ez azért fontos, mert elsődlegesen a mobil, bárhol gyorsan bevethető haderő ér valamit.

A miniszter azt is hangsúlyozta: habár a tagállamoknak elvileg GDP-jük 2 százalékát kellene védelemre költeni, ezt mindössze öt ország teljesíti, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, illetve Franciaország, azaz a három nagyhatalom, valamint Törökország és Görögország. Utóbbiak esetében azonban a missziós részvétel aránya a magyarhoz képest elenyésző. Szekeres Imre kitért a közös feladatok közös finanszírozásának szükségességére is, és pozitív példaként említette a pápai SAC-programot, melynek keretében 12 állam már összefogott, és együtt finanszírozza a stratégiai légiszállítási képességeket.

Az egyik hallgató Iránról kérdezte a minisztert. „Nem a NATO vitatkozik Iránnal, hanem az ENSZ", szögezte le Szekeres Imre. „A világ nem beleavatkozni akar Irán belügyeibe, csak annyit elérni, hogy a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség ellenőrizhesse az iráni urándúsítási folyamatot." A miniszter kiemelte, hogy egy ilyen folyamatot még akkor kell kezelni, amíg Iránnak nincs atomfegyvere. „Természetesen Iránnak is joga van ahhoz, hogy békés célokra nukleáris energiát használjon, csak az ellenőrizhetőséget kell biztosítani. Magyarországon két atomreaktor működik, egy Pakson és egy a KFKI-nél, és ezek is állandó ellenőrzés alatt állnak. Irántól is csupán ennyit követelnek, és ezt nem adja meg."

Szekeres Imre november 19-én ismét előadást tart majd az egyetemen.