HM-álláspont a Honi Gárdáról (sajtóközlemény)

A Magyar Honvédség célja, hogy létrehozzon egy, jelenleg meglévő szervezetébe integrált, annak szerves részeként működő, életképes, hatékony önkéntes erőt, a meglévő honvédség létszámának kiegészítésével. Egy önálló, a Magyar Honvédséggel, mint alkotmányos intézménnyel konkuráló, a feladatokban osztozó, az adófizető állampolgárokat még jobban megterhelő, külön szervezet létrehozását nem támogatjuk.

A Kormány 2004. március 31-i ülésén elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján, amely biztonságpolitikai alapdokumentum, Magyarországot nem fenyegeti külső támadás veszélye. A NATO csatlakozási folyamat egyik alappilléreként az 1995-ben kiadott NATO bővítési tanulmány egyik alappontja volt a csatlakozni szándékozó országoknak, hogy az egymás közötti vitás kérdéseket rendezzék, ezeket nem vihetik be az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Ettől a szándéktól vezérelve kötötte meg a Magyar Köztársaság a környező államokkal a vitás kérdéseket lezáró alapszerződéseket. A környező országoktól vagy ország valamelyikétől származó hagyományos veszély kérdése értelmét vesztette az észak-atlanti és európai biztonsági és integrációs kontextusban. Jelen pillanatban a Magyar Köztársaság szomszédjainak nagy része maga is NATO vagy EU-tag, illetve a NATO partnerségi programjának aktív résztvevője, tanúbizonyságot téve ezáltal az azonos értékrendről, eszmeiségről, amely a szembenállás helyett az együttműködésen és az integráción nyugszik.

A rigai NATO-csúcstalálkozón Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót felvették a békepartnerségi programba. A 2008-as NATO-csúcson pedig előrelépés várható Horvátország NATO-hoz történő csatlakozása ügyében.

A Magyar Honvédség erős és jól szervezett. A NATO szövetségi rendszerének tagjaként képes a Magyar Köztársaság területének védelmére. Az ország védelme két alappilléren nyugszik, az egyik a Magyar Honvédség, a másik pedig a NATO szövetségi rendszere. A befogadó nemzeti támogatás képességén keresztül képesek vagyunk az esetlegesen szükségessé váló NATO-segítség megoldására. Ennek érdekében a Magyar Honvédség az elmúlt időszakokban növelte a csapatoknál szolgálók arányát, új képességeket hozott létre, folytatta a modernizációs programokat. (Gripen, gépjármű, NATO infrastrukturális beruházások)

A területvédelem, a Magyar Köztársaság alkotmánya szerint, egy és oszthatatlan feladat, a jogi alapdokumentum erre a feladatra a Magyar Honvédséget jelöli ki az állami intézmények közül, mint a legitim kényszer monopóliumának letéteményesét. A jelenlegi törvények értelmében a haza fegyveres védelme egy és oszthatatlan. Ennek következtében nem lehet megosztani más szervezetekkel a parancsnoklást, az irányítást, a felelősséget.

Az elmúlt évben létrehoztuk az MH Összhaderőnemi Parancsnokságot, amely a Honvéd Vezérkar irányításával hatékony vezetést gyakorol. E mellett csökkentve a bürokráciát hatékonyan működő hivatali rendszert alakítottunk ki.

A Simicskó István által 4 hónappal ezelőtt az országgyűlésnek beterjesztett Honi Gárdáról szóló kezdeményezése egy tartalékos erő kialakításáról szól. Ez az elképzelés nem áll távol a Honvédelmi Minisztérium elképzelésétől, hiszen törekvései számos esetben azonosságot mutatnak a honvédség már meglévő önkéntes tartalékos rendszerével kapcsolatosan. A Magyar Honvédségen belül működő önkéntes tartalékos rendszer kiegészíti a honvédség létszámát, de nem attól különálló szervezetben, hanem annak integráns részeként teszi azt. Az önkéntes tartalékos rendszer lényege a meglévő hadrendi elemek, alakulatok békelétszámának kiegészítése, nem pedig új szervezetek létrehozása. A honvédelmi tárca e kérdésben ötpárti konszenzusra törekszik. A Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. Törvény, illetve a Simicskó István által benyújtott önálló indítvány jó kiindulási alap egy ötpárti konszenzus eléréséhez, annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség egy hatékonyan működő kiegészítő tartalékos erővel rendelkezzen. A honvédelmi tárca álláspontja szerint a folyamatban lévő ötpárti egyeztetések célja, hogy a már meglévő, a Magyar Honvédség integráns részét képező önkéntes tartalékos rendszerhez minél többen csatlakozzanak.

A meglévő tartalékos rendszer eredményeként eddig is számos esetben kerültek alkalmazásra hazai és nemzetközi rendezvényeken, gyakorlatokon önkéntes tartalékos katonák.

A Magyar Honvédség feladatait az Alkotmány, illetőleg a honvédelmi törvény 70. §-a határozza meg. Ezekben többek között meghatározásra kerülnek az országvédelmi feladatok, hazánk nemzetközi szerepvállalása, a katasztrófavédelem terén megvalósuló részvétel. Ebből az is kiolvasható, hogy a Magyar Honvédséget belbiztonsági feladatokra nem lehet alkalmazni, ezért, amennyiben a Honi Gárdával kapcsolatos elképzelés abba az irányba mutatna, hogy az belbiztonsági feladatokat lásson el, akkor annak ügye nem a Magyar Honvédség és nem a Honvédelmi Minisztérium kompetenciájába tartozik. Vannak olyan állami és civil szervezetek, pl.: Katasztrófavédelem, Tűzoltóság vagy a Polgárőrség, amelyek belbiztonsági feladatot látnak el.