Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Informális védelmi csúcs Gödöllőn

Szöveg: honvedelem.hu |  2011. március 5. 11:13

Be kell látnom, a magyarországi események most Afrikában kezdődnek. Fél szemmel a tévét lesem, mikor száll le végre a Malév 737-ese a Líbiából kimenekített magyarokkal. Közben vissza a tudósításhoz, az uniós tagállamok védelmi minisztereinek Budapesten és Gödöllőn tartott informális tanácskozásához. De a fekete kontinens ismét „közbeszólt”: Ferihegyen leszállt a gép, fedélzetén kilencvenhat utassal, köztük huszonnégy magyar állampolgárral…

1595915130
Budapest és Gödöllő, február 24-25. A védelmi miniszterek informális megbeszéléseinek előre megszabott témáit átalakították a fejlemények.
Az Afrika északi fertályán ismét a remény zászlaját – a függetlenné válás 1951-es szimbólumát, Líbia piros-fekete-zöld színű sávokból álló, a fekete sáv közepén fehér félholddal és csillaggal ékített lobogóját – lengették a regnáló hatalmat ellenző tömegek.
Kadhafi – katonáival, zsoldosokkal, felfegyverzett híveivel – a tömegbe lövetett, ahol, és amikor csak lehetett. Mobiltelefonnal készített véres felvételek járták be a világot.

Reng a föld az arab világban – írják a hírügynökségek. Hol is volt és van az epicentrum? Tunéziában, Egyiptomban, Jemenben, vagy épp Líbiában? Ma még sem ezt, sem a folyamat végét nem mondhatjuk meg biztosan. De hogy el ne feledjük, Kadhafi a sortüzeken kívül más eszközt is bedobott. Történetesen hazánk – mint az EU soros elnöki tisztét betöltő állam – nagykövetét berendelte, mondván, a zavargásokért az Európai Unió által is támogatott idegen behatolók a felelősek.

Mindenesetre, ami a védelmi miniszterek informális megbeszéléseinek idején sajtótájékoztató, háttérbeszélgetés témája és nem hivatalos napirendi téma volt, az lapzártakor már valósággá vált.

A védelmi tárcák vezetőinek tanácskozását hivatalból elnöklő Catherine Ashton, EU külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselő, és a házigazda, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter az uniós szándékokat, az egységes döntés és fellépés fontosságát hangsúlyozták, mindenekelőtt a civil uniós állampolgárok életének megóvásáról szóltak. Mondván, megfontolás tárgyát képezik bizonyos kényszerítő uniós intézkedések, amelyek hatékonysága viszont a tagállamok egységes fellépésén múlik.

(Az írást teljes terjedelmében a Magyar Honvéd magazin március 11-én megjelenő számában olvashatják!)