Irattári mindennapok

Szöveg: Z. T. | 2011. január 16. 7:23

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattára 2007 tavaszán költözött a pesti Verseny utca 12. szám alatti egykori postaépületbe. Mint azt dr. Bonhardt Attila ezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatója elmondta, 180 teherautónyi anyagot kellett a budai Feketesas utcából áthozni.

Még évekkel ezelőtt született döntés arról, hogy a Központi Irattárnak új helyre kell költöznie. A megfelelő objektumot 2006-ban találták meg a Verseny utcai egykori postaközpont épületében. A legfontosabb belső átalakítások, a szakmai tapasztalatszerzések után 2007. április eleje és május vége között került sor a költözködésre. Ennek során 116 teherautónyi iratanyagot és 64 teherautónyi berendezést, felszerelést, eszközt szállították át az új helyre, tájékoztatott a munka nagyságáról az ezredes.

Ezután már Hídvégi Ida főhadnagy, Mayer Jácint és Rácz Balázs részlegvezetők mutatják be a Központi Irattárat. Rövid szakmai „képzés" után megtudom, hogy az iratképző szervek (például a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség alakulatai, intézményei) iratait általában 5 év után átveszi a Központi Irattár. Innen a maradandó értékűek 10 év múlva a Hadtörténelmi Levéltárba kerülnek, a többit – az előírt idejű megőrzés után – kiselejtezik, megsemmisítik.

– A legrégebbi iratok, dokumentumok az 1900-as évek elejéről származnak. Vannak köztük személyi anyagok, feljegyzések, de akad például olyan cetli is, amelyiken csak egy név áll „hadifogságból hazaérkezett" megjegyzéssel és egy pecsét – mondja Hídvégi Ida főhadnagy.

A Központi Irattár heti két napon áll a kutatók és heti két napon az ügyfelek rendelkezésére, a meghatározott félfogadási időben.

– Ilyenkor fogadjuk a megfelelő engedélyek birtokában jelentkező kutatókat, és adjuk ki a kért igazolásokat, adatokat például a nyugállományba vonuló katonáknak a szolgálati idejükről. Ezekben az esetekben a határidő 30 nap, amit néha jóval hamarabb is teljesítünk, dömpingidőszakban viszont már nehezebb a dolgunk a megfelelő informatikai háttér és a gépesítés hiánya miatt – közli Rácz Balázs.

Hídvégi főhadnagy és Mayer Jácint szívesen kalauzolnak ez kis ismerkedésre „birodalmukban". Először a személyi okmánygyűjtő raktárban a pörgetős kartonozó gépet nézzük meg. Ami nem egy különlegesség a maga nemében: még a régi SZTK néven ismert egészségügyi intézményekben voltak láthatóak hasonlók.

Sokkal érdekesebb, hogy a raktárakban – mint megtudom – mintegy 10 ezer irat-folyóméternyi anyag található jelenleg. Ennek mennyisége évente 120-150 folyóméterrel nő.

– A veszteségi anyagraktárban körülbelül 630 ezer karton található. Ezek a második világháború idejéből származnak – meséli Mayer Jácint, aki megmutat néhány okmánygyűjtőt is az elhunytakról. – A legtöbb 1942-1943-ból származik, a háború vége felé 1944-1945-ben egyre hiányosabbak a dokumentumok, ami érthető is az ostromállapot miatt.

A kísérteties múlt után, néhány méterrel arrébb a jelenbe csöppenünk.

– Ezekben a tárolókban az alakulatok által leadott anyagokat őrizzük – mondja Hídvégi főhadnagy. – A lezárt, lepecsételt csomagokba csak az alakulat parancsnokának az engedélyével lehet betekinteni. Ha az alakulat jogutód nélkül szűnt meg, igazgatói engedély kell a kutatásához. Külön tároljuk azokat az anyagokat, amelyeket bizonyos idő után selejteznünk kell.

A rövid látogatás végeztével még Rácz Balázs mond néhány mondatot a modernizációs törekvésekről.

– Nyilvántartási eszközeink javítása és karbantartása sajnos egyre többe kerül, így egyre nehezebb velük a munka. Egyrészt szolgáltatásaink fejlesztéséhez is szükség lenne korszerűsítésekre, másrészt az itt lévő értékes anyag megóvásához is nélkülözhetetlen a modernizálás. Amíg ez nem következik be, addig csak a munkaszervezés javításával, saját ötleteinkkel, újításainkkal tudjuk az elért színvonalat megőrizni.

Abban a reményben köszönünk el egymástól, hogy legközelebb már egy korszerűbb, jobban felszerelt intézményben találkozhatunk. Mert az itt dolgozó tizenhárom ember, és az általuk őrzött, kezelt és féltett értékes anyag egyaránt megérdemelnék az anyagi támogatást.