„Katonákat képezni nemes hivatás”

A Parancsnoki Arcképcsarnok ünnepélyes avatásán megjelent Deák János nyugállományú vezérezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem élén álló miniszteri biztos, a Honvéd Vezérkar volt főnöke. Az intézmény korábbi vezetői közül jelen volt az eseményen Szabó János nyugállományú mérnök vezérőrnagy, volt főiskolaparancsnok, illetve dr. Hajdú István nyugállományú ezredes és dr. Bodrogi László nyugállományú ezredes, mindketten egykori dékánok.

Az ünnepélyes rendezvényt a Himnuszt követően dr. habil. Ujj András ezredes, a dékán jogkörében eljáró tudományos rektorhelyettes nyitotta meg, aki emlékeztette a megjelenteket: régi hagyomány éled fel a Parancsnoki Arcképcsarnok átadásával, hiszen annak elődjét 1996-ban, a költözések alkalmával szüntették meg ideiglenes jelleggel. „Most a Kossuth Lajos Alapítvány és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum támogatásával végre helyreállítódott az emlékfal", emelte ki az ezredes, aki rámutatott: az Arcképcsarnok létrehozása nemcsak komoly munkát, de jelentős anyagi áldozatot is követelt. A források előteremtése azt követően vált lehetővé, hogy a szóban forgó alapítvány megnyerte a Honvédelmi Minisztérium egyik pályázatát. „Katonákat képezni olyan nemes hivatás, ami csak keveseknek adatik meg. Közben pedig nem feledkezhetünk meg a múltról, szép hagyományainkról sem", fogalmazott Ujj András, elégedettségét fejezve ki afelett, hogy az intézmény korábbi vezetőinek portréi immáron méltó helyet foglalnak el a Zrínyi főépületében.

A következő évben hivatalba lépő Horthy Miklós kormányzó személyesen is szívén viselte az intézmény sorsát – folytatta az alezredes –, igen szigorúan és rendszeresen ellenőrizve az ott folyó munkát. A trianoni békediktátum természetesen nem hagyta érintetlenül az intézményt és az oktatást sem, de a képzés minősége a tanulmányi főcsoport- és helyszínváltások dacára is magas maradt. 1944-től, a második világháború végéhez közeledve azonban az intézmény ismét tömegképzésre, a tisztek gyorsított kibocsátására volt kénytelen átállni.

A világháború végeztével a szovjet nyomás miatt újabb törés következett be a magyar tisztképzésben, ami az 1940-es évek végén ismét komoly minőségromlást eredményezett. A folyamatokat az 1956-os forradalom és szabadságharc is jelentősen befolyásolta, így az egyensúly csupán a következő évtizedben kezdett helyreállni, amikor is 1967-ben lerakták a minőségi, négyéves képzés alapjait, a rendszerváltás utáni évek története pedig már napjaink története. Előadását zárva Horváth Csaba alezredes is méltatta a Zrínyin zajló munka komoly, nívós voltát és az oktatás színvonalát.

A Parancsnoki Arcképcsarnok átadási ünnepsége a Szózat hangjaival zárult.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária