Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kétszáz éves a katonai felsőoktatás

Szöveg: Kánya Andrea |  2008. november 7. 9:18

A magyar katonai felsőoktatás megteremtését lehetővé tevő törvény megalkotásának 200. évfordulója alkalmából a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi tudományos emlékülést tartott szerdán a katonai felsőoktatás múltja, jelene és jövője címmel. A rendezvényen átadták a Fáy András és Zrínyi Miklós díjakat.

A tudományos emlékülést Dr. Nagy Kálmán okl. mk. Ezredes, a ZMNE kancellárja nyitotta meg, majd Dr. Szabó János rektor mondott ünnepi beszédet, aki történelmi áttekintésben emelte ki az 1848-as hazafiakat, és a tenni akarás fontosságára hívta fel a figyelmet. „50 növendéki helyre 335 fő pályázott. Megoszlott a pályázók szándéka, társadalmi

1595881533
pozíciója, egzisztenciális háttere. A legfiatalabb kilenc és fél esztendős volt, a legidősebb 22 éves és négy hónapos. A 335 jelentkező közül 23 alapítványi, 33 fő fizető növendéki helyhez folyamodott, a többi pedig 279 ifjú államköltségen akart tanulni. A jelentkezők körül-belül 80 százaléka 14-17 éves volt. Ez a kép bizonyos szempontból tükrözi az akkori társadalom elitjének szociális hátterét, és annak a rétegnek a társadalmi helyzetét, amiből a magyar tisztképzés meríthetett", mondta az ezredes.

„Mi, akik a katonai felsőoktatás egyetlen intézményében tesszük a dolgunkat, csak arra vállalkozhatunk, hogy ezt az egyetemet úgy irányítsuk, hogy azok, akik ma hazaszeretetből, elhivatottságból tanulnak nálunk, méltó utódjai lehessenek az elmúlt 200 esztendő növendékeinek, kadétjainak, hallgatóinak. A tisztképzés elitképzésnek indult Magyarországon, reméljük, hogy ezt a jellegét képesek leszünk megtartani", tette hozzá.
Dr. Józsa Péter, a Honvédelmi Minisztérium jogi szakállamtitkára beszédében kiemelte, éppen 200 éve fogadta el a katonai felsőoktatásról szóló törvényt az országgyűlés alsó és felsőháza, és már másnap törvénybe is lépett.

„Ezt ma már nem tudjuk gyakorolni, meg kell ezt állapítanom önkritikusan"- mondta a szakállamtitkár. Dr. Józsa Péter kiemelte, a magyar tisztképzés életre hívásának gondolatát az egyetem névadója, a költő és hadvezér zrínyi Miklós vetetette fel, de évtizedeknek kellett eltelni, amíg az intézmény ténylegesen megkezdhette működését.

„Ehhez egy újabb törvényt kellett elfogadni. 1868-ban megszületett a véderőtörvény-hiába a magyar jogásznemzet, két törvény, egy egyetem. Az egyetem névváltozásai hűen tükrözik az idő múlását és a változatos magyar történelmet." Mint azt a szakállamtitkár elmondta, az intézményt hívták már Akadémiának, Katonai Ludovika Akadémiának, Ludoviceumnak, Magyar Hadi Főtanodának, Ludovika Akadémiának, Magyar Királyi Honvéd Akadémiának, Honvéd hadiakadémiának, Zrínyi Miklós Katonai Akadémiának és végül, 1996. szeptember 1-től Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek.

1595881533
A Honvédelmi Minisztérium szakállamtitkára a Honvédség érdekében kifejtett kiemelt tudományos kutatói, tudományszervezői, műszaki fejlesztési tevékenység és jelentős alkotói munka elismerésére átadta a Zrínyi Mikós díjat Gunther Ferenc közalkalmazottnak, a MH Légijármű javítóüzem Műszaki Fejlesztési és Technológiai Osztály technológusának. A katonai gazdálkodás megvalósításában végzett közgazdasági, pénzügyi -számviteli vagyongazdálkodási munkaterületeken nyújtott kimagasló tudományos és alkotó tevékenység elismerésére Fáy András díjat adományoztak Hazuga Károly vezérőrnagynak, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettesének és Tóth Zoltán Boldizsár ezredesnek a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Igazgatóság igazgatójának.

A köszöntők után tudósok tartottak előadásokat, többek között az 1808 évi VII. törvénycikk megszületéséről, a XIX századi tisztképzésről, a két világháború közötti tisztképzésről, a katonai és polgári képzés párhuzamairól is.