Kevesebb magyar katona lesz Afganisztánban

E folyamat célja, hogy az atlanti szövetség által vezetett nemzetközi erő, az ISAF 2014 végén

befejezze küldetését és kivonja harci erőit a közép-ázsiai országból. Az ISAF fokozatosan,

tartományról tartományra haladva adja át az afgán kormányerőknek a biztonság fenntartásáért

viselt fő felelősséget.

A honvédelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány a közelmúltban elhatározta: a Magyar Honvédség vállalja a kabuli nemzetközi repülőtér védelmét idén október 1-jétől hat

hónapon át, eközben pedig csökkentett létszámmal jövő márciusig fenntartja Afganisztánban

a tartományi újjáépítési csoportját. Tekintettel azonban arra, hogy az érintett észak-afganisztáni tartomány átadása az afgán hatóságok számára részben már megtörtént, illetve

folyamatban van, értelemszerűen ez a tartományi újjáépítési tevékenység is le fog zárulni −

mondta.

Hende Csaba kiemelte: az elmúlt hat évben a magyar katonák és szakemberek iskolák és

orvosi rendelők tucatjait hozták létre, hidakat építettek és több mint negyven kutat fúrtak

Afganisztánban. Magyarország továbbra is végzi kiképzési feladatait, amelyek közül

kiemelkedik a két helikopter-kiképző csoport. Ezek Mi-17-es és Mi-35-ös típusokra képeznek ki

afgán pilótákat és műszakiakat az ország két különböző pontján.

Átalakul az Ohiói Nemzeti Gárdával közösen működtetett magyar katonai kiképző- és

mentorcsoport szerepköre is. Miután az az afgán zászlóalj, amelyet 2009 óta segítettek a

felkészülésben, elnyerte a „harcra kész" minősítést a NATO vizsgáztatási rendszerében,

e téren már nem lesz szükség a magyar katonák tapasztalataira. A csapat csökkentett

létszámban áttelepül Mazar-i Sharifba, ahol az ottani afgán hadosztály mellett a törzstervezői

feladatokban fog segítséget nyújtani.

Magyarország ugyanakkor növeli Afganisztánban a különleges műveleti tevékenységre

alkalmas katonáinak számát. Összességében − mondta Hende Csaba − 2013-ban az

afganisztáni magyar katonai létszám lényegesen csökken majd.

A védelmi miniszteri találkozót záró sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár közölte: egyelőre nem döntöttek arról, milyen létszámmal indul majd a 2014-es ISAF-kivonulás után az új nemzetközi Afganisztán-misszió, amelynek súlypontjában immár az

afgánoknak nyújtandó kiképzés és támogatás lesz.

A védelmi miniszterek megvitatták a másik fontos NATO-művelet, a koszovói KFOR-misszió

kérdését is. Megállapították, hogy Koszovóban a biztonsági helyzet és a szabad mozgás

lehetősége az utóbbi időben javult, de a NATO-nak nem szabad elveszítenie az éberségét. Az

elmúlt évben még sok villongás volt a főként szerbek lakta Észak-Koszovóban. Hende Csaba

erre példaként megemlítette: korábban mintegy húsz úttorlaszt emeltek az ott élő szerbek,

de ma már csak egy van. „Lényegesen alacsonyabb szintű a feszültség, és ez kisebb katonai

részvételt igényel" − fogalmazott a honvédelmi miniszter. Szerinte ezért felmerülhet a tartalék

erők felhasználásának megváltoztatása az év végével.

Rasmussen a záró sajtóértekezleten felidézte, hogy a NATO a korábbi hónapokban a

feszültség kiéleződése miatt elhalasztotta a KFOR létszámának további csökkentését, és − tette

hozzá − ilyen döntés most sem született. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy a Koszovóban

állomásozó nemzetközi erő területi elhelyezkedését illetően némi egyensúly-kiigazítás

várható, nagyobb súlyt helyezve Észak-Koszovóra.

Hende Csaba a miniszteri tanácskozáson tájékoztatást adott arról, hogy a magyar

HungaroControl vállalat nyerte el a koszovói légtér − mindeddig megoldatlan − felügyeletére és

a légi közlekedés irányítására kiírt NATO-pályázatot; a feladatot a cég jövő márciustól fogja

ellátni.

A honvédelmi miniszter magyar újságíróknak elmondta: a harmadik háromdimenziós

magyarországi radar létesítési költségeinek több mint 90 százalékát a NATO viseli, sőt, 19

éven át a működtetéséhez is hozzá fog járulni.

Fotók: www.nato.int