Kincsesház a magyar vitézség dicsőítésére
Szöveg: Kánya Andrea | 2008. december 20. 13:572008. december 20-án került sor a Magyar Örökség Díj ötvenharmadik díjátadó ünnepségére. A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében adta át Prof. Dr. Hámori József akadémikus, a Magyar Örökség Birálóbizottságának elnöke a Magyar Örökség kitüntető jelvényt és oklevelet Dr. Holló József ny. altábornagynak, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójának.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a “magyar vitézség örökös dicsőítésére szolgáló kincsesház" a fenti Széchenyi-útravaló szellemében ez idáig is sok kitűnő tehetségű hadtudóst – hadtörténészt, muzeológust, levéltárost, hadi könyvtárost, hadi térképészt, numizmatikust, hadisírszakértőt – adott a hazának, ezért szent kötelesség emlékük megőrzése és az intézmény megtartása, hiszen ilyen csak egy van Európában.
Az ünnepségen a Hadtörténeti Intézet és Múzeumot Katona Tamás méltatta. Beszédében kiemelte az Intézet történetének legfontosabb dátumait, mint például a 1949-es évet, hiszen akkor tudta csak kapuit újra megnyitni, hiszen a II. világháború mind az épületben, mind a muzeális anyagban óriási károkat okozott. „Az egyetlen, amivel fölényt tanúsítottunk a történelemben, az a magyar hadviselés volt. Ezzel alapítottuk meg államunkat és tartottuk meg nemzetünket", mondta.
„Az elmúlt két évtizedben a szocializmus rabságából sikeresen és teljesen kibontakozó intézmény nem véletlenül kapta meg az ezredfordulón az Év Múzeuma címet", tette hozzá Katona Tamás. Kiemelte, a Hadtörténeti Levéltár számos fiatal hadtörténésznek, kutatónak nyújt óriási segítséget, ahogyan a könyvtár is. Katona Tamás végezetül kiemelte a Hadisír Gondozó Iroda fontos munkáját is.
A Magyar Örökség Díjat az állampolgárok javaslata alapján ítélik oda. Az elismerést Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a “Magyarországért Alapítvány" kuratóriuma 1995-ben hozta létre. A Bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc volt, 2000-től pedig Hámori József tölti be e tisztséget. A Magyar Örökség-díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át.
A Bizottság az elmúlt 10 esztendőben s várhatólag a következő 5 évben is a XX. század kiemelkedő alkotói, intézményei közül választja ki a díjazottakat. A Magyar Örökség kitüntető címre bárki tehet javaslatot, határon innen és túl. A beérkező állampolgári javaslatok bekerülnek az ún. Ezüstkönyvbe. Esetenként hét díjazott neve kerül be az Aranykönyvbe, amelynek első kötete a Magyar Örökség-díjas Magyar Nemzeti Múzeumban látható.
A díjátadásokra természetesen hosszas előkészítő munka után kerül sor: minden díjkiosztás előtt a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kétszer ül össze egyszer szavazásra, egyszer a laudációk meghallgatása után a végleges döntésre. Az adott szakterületek szakértői írják meg ezeket a laudációkat. A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelek ünnepélyes átadására (alkalmanként 7, összesen 28 díjazott vesz részt rajta) évente négyszer kerül sor valamely jeles intézményben, egy ideje már a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. Idén a díjazottak között volt Herencsár Viktória cimbalomművész, Koch Sándor professzor, Cs. Szabó László író, Dr. Deme László, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke és Kerekes Barnabás, a „Szóról-szóval" című nyelvművelő műsor szerkesztője, P. Bátor Botond tartományfőnök, illetve Esztergályos Jenő illetve a általa alapított Apáczai Kiadó.
A ünnepség a Szózat közös eléneklésével ért véget.
Fotók: Kánya Andrea, Tóth László
