Közös V4-es–ukrán harccsoport jöhet létre 2015-ig

Szöveg: Demeter Ferenc | 2009. október 8. 20:41

Első alkalommal rendeztek hazánkban olyan találkozót, ahol a V4-ek védelmi miniszterei mellett rész vettek a nyugat-balkáni térség és Ukrajna védelmi miniszterei, képviselői is. A tárgyalásokon kiemelt figyelmet fordítottak a balkáni régió stabilitására, a NATO új stratégiájára és az Afganisztánnal kapcsolatos feladatokra.

Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: először került sor olyan találkozóra, ahol a visegrádi négyek és a volt Jugoszlávia tagállamai ültek le és beszélték meg a NATO partnerséggel kapcsolatos legfontosabb faladataikat. A tárgyalópartnerek közvetlenül kaphattak információt az integrációs feladatok végrehajtásának helyzetéről, és megállapodtak abban, hogy a kapcsolatokat a jövőben magasabb szintre kell emelni, a négy felvételre váró országgal pedig elsősorban a védelempolitikai kérdésekben kell folyamatosan együttműködni.

A másik súlyozott kérdés Afganisztán volt. A Partnerségben a Békében programban résztvevő államok megerősítették, hogy készek áldozatokat hozni és részt venni az afganisztáni helyzet rendezésében. “Egyetértés van az elérendő célokban, ami azt jelenti, hogy alkalmassá kell tenni az afgán katonai és belbiztonsági erőket arra, hogy képesek legyenek önállóan stabilizálni a belső békét. A gazdaságot olyan szintre kell felfejleszteni, hogy az ország tudja biztosítani az ott élők alapvető ellátását. Ezt úgy kell megtenni, hogy a minden befektetett eurónak és dollárnak látható eredménye legyen", összegezte az elhangzottakat Szekeres Imre.

A miniszter elmondta, hogy tárgyalások középpontjában volt még a NATO készülő új stratégiájának kérdése is. A NATO főtitkára korábban megerősítette azt a szándékát, hogy a stratégia kidolgozásába be kívánja vonni a jelenlegi tagállamokon kívül a felvételre várakozókat is. A koncepció kidolgozásában a legvitatottabb a kollektív védelemről szóló 5-ös cikkely kérdése, ezen belül is annak értelmezése, hogy mit is értünk a „támadás" fogalma alatt. A többség álláspontja szerint napjainkra ez a fogalom kiszélesedett, és túllépett a hagyományos katonai támadás értelmezésén. “A támadás kategóriáján belül foglalkozni szükséges a terrorizmussal, az atomfenyegetettséggel és napjaink legújabb aktuális kérdésével, az informatikai kalózkodással is", fogalmazott Szekeres Imre, aki elmondta, hogy a tárgyalásokon nagy figyelem kísérte a balkáni régió stabilitásának kérdését, mivel ez meghatározó a közép-európai térség biztonságában. Hazánk itt vállalt egy új feladatot, mert Montenegróban NATO-nagyköveti szerepet fog betölteni, hasonlóan, mint Zágrábban tettük ezt Horvátország NATO-felvétele előtt. “A tanácskozáson újra biztosítottuk Ukrajnát arról, hogy a szövetség támogatja az euro-atlanti közösséghez történő csatlakozását. Fontosnak tartjuk azonban azt, hogy rendezze viszonyát a szomszédokkal, többek között Oroszországgal és ne hozzanak be új konfliktusokat a szövetségbe. Megkezdjük a tárgyalásokat arról, hogy a 2015 után felállításra kerülő közös V4-es EU Harccsoportban Ukrajna is részt vehessen. Ez egy gyorsreagálású erő, aminek a bevetéséről mindig az unió rendelkezik", hangzott el. A gyorsreagálású harccsoport kialakításában mind az öt állam egyetértett: célként fogalmazták meg, hogy annak létrehozása érdekében további tárgyalásokat folytassanak, és egy év múlva, ha lehet, már döntést is hozzanak a kérdésben.

A kilenc állam képviselőinek megbeszélése után bilaterális találkozóra került sor a magyar honvédelmi és a cseh védelmi miniszter között. Az esemény kétoldalú megállapodás aláírásával fejeződött be. Az okmányt Szekeres Imre és Martin Barták látták el kézjegyükkel.

A sajtótájékoztató végén a miniszter szólt a jövő évi honvédelmi költségvetésről, amit ezekben a napokban tárgyal az Országgyűlés. A gazdasági helyzetre való tekintettel a 2010-es költségvetésben a fő cél a szinten tartás, ami nem lesz könnyű feladat. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 2010-es költségvetésben GDP-arányosan biztosítják a központi támogatást, amire sok NATO-tagállamban nincs mód. Szekeres Imre egyben visszautasította azt az ellenzéki megjegyzést, mely szerint „Magyarország potyautas a NATO-ban". A tények támasztják alá azt, hogy a NATO-ban vállat kötelezettségeink arányosak a többi tagállaméval, hiszen a szárazföldi csapatok 10 százaléka vesz részt békemisszióban, és nagyon jelentős az a NATO szállítási képesség, amit pápai bázisrepülőtér fejlesztésében vállaltunk.