Magyar Honvéd 2011. augusztus
2011. augusztus 15. 8:24Bár Magyarország
településein korábban is emeltek hősi emlékműveket, számuk igazán az
első világháború (1914–1918) után ugrott meg. Jól példázza ezt Győr
esete, ahol 1927-ben a 19. gyalogezred, majd 1933-ban a 11.
vadászzászlóalj kapott emlékművet, 1938. június 3-án – tehát már az
újabb háború árnyékában – pedig felavatták a város első világháborús
központi emlékművét is, a Rába folyó belvárosi szigetén, a
Radó-szigeten.
Szent kötelesség!
Az
Országgyűlés július 11-én megszavazta a hon védelmének új törvényét. A
paragrafusok általános vitájának nyitányakor a honvédelmi miniszter Deák
Ferenc szavait citálta. Ekként: „Az ostromállapot szomorú kényszerűség;
isten mentse a hazát, hogy rá szüksége legyen. De az ostromállapotnál
még súlyosabb állapot az, ha nincs törvény, mely azt szabályozza…"
Időzzünk el most a honvédelmi törvények, a törvénykezés és a törvényhozás sajátos, évszázados világában…
Összhangzattan
A
Magyar Honvédség új humánstratégiája alapján kialakítandó katonai
pályamodell olyan, mint egy precízen útba igazító térkép. Világosak az
elvárások: amikor valaki fiatal tisztként megkezdi a szolgálatát,
pontosan tudja, hogy milyen állomásokon keresztül jut el karrierje
végpontjáig…
„A katonai életpályamodell a kormányzati, egységes
közszolgálati életpályamodellhez igazodva működik majd" – mondta Hende
Csaba honvédelmi miniszter, utalva arra, hogy a humánstratégiának
illeszkednie kell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által
jegyzett kormányzati közigazgatás-fejleszési programhoz.
Kisfőnökök
Tizenegy
esztendeje, vagyis 2000 óta szolgálnak a Magyar Honvédségben
vezénylőzászlósok. Ők azok, akik – egyéb feladataik mellett –
tanácsaikkal segítik a parancsnok vezetői tevékenységét a zászlósi, a
tiszthelyettesi, a tisztesi és a rendfokozat nélküli állomány
vonatkozásában.
Tudd, ki vagy!
Eredetileg
rendőrnek készült, végül mégis a katonai pályát választotta, s közel 20
év szolgálat, kitartó munka után elérte azt, amit tiszthelyettesként
elérhetett. Kriston István zászlós, a Magyar Honvédség új
vezénylőzászlósa eredetileg rendőri pályára készült, s csak az ehhez
szükséges – kötelezően előírt – sorkatonai szolgálatot kívánta eltölteni
a haderő kötelékében; ennek megfelelően 1992-ben be is vonult, méghozzá
az egri MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő-zászlóaljhoz. A kemény
munka és a kitartás meghozta gyümölcsét: az Egyesült Államokban, az US
Army Sergeants Major Academy-n, az amerikai szárazföldi haderő
legmagasabb szintű tiszthelyettesi oktatási intézményében is
bizonyíthatta képességeit.
Ronald Reagan
Az
Egyesült Államok negyvenedik elnökének, a száz éve született Ronald
Reagannek Budapesten szobrot állítottak 2011. június 29-én, a Szabadság
téren, a Magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság megbízásából. A
szobor szimbolikusan a tér túloldalán álló szovjet emlékmű felé néz.
Ronald Reagan azért fontos sokunk számára, mert a hidegháború végét, a
szabadság győzelmét jelképezi.
„Ronald Reagan a bizonyíték arra, hogy
igenis létezik teljes megújulás, meg lehet változtatni az életünket, a
sorsunkat, a világunkat, ha van hozzá elég bátorságunk és erőnk" –
mondta Orbán Viktor kormányfő az egykori amerikai elnök szobrának
felavatásán.
Egy korszak vége
A
több évszázados török–magyar háborúskodások első szakasza 1526
augusztusában, a mohácsi síkon tragikus véget ért. Odaveszett II. Lajos
király, illetve az ország nemességének, főpapságának színe-java, velük
együtt pedig elbukott a középkori Magyar Királyság is.
A mohácsi
csata totális magyar vereséggel zárult. Pálosfalvi Tamás összegzése
szerint a mintegy tízezer gyalogos mellett elesett a lovasság harmada
(mintegy négyezer fő), hét főpap, huszonnyolc főúr és a magyar nemesség
színe-java. Az igazi katasztrófát azonban – akárcsak korábban Várnánál –
a király halála és annak következményei jelentették. Ám amíg 1444-ben a
magyar sereg az ország határaitól távol szenvedett vereséget, addig
most, 1526 augusztusában Szulejmán előtt nyitva állt az út az ország
fővárosa felé.
Ünnepi pillanat
A
hivatásos tiszt pályafutásának egyik emlékezetes pillanata a
tisztavatás. A megszabott rend és alaki előírások mellett zajló, mégis
magasztos, ünnepélyes és látványos esemény a magyar tisztképzés 139 éve
íródó története során számos alkalommal változott.
Csikány Tamás
ezredes tájékoztatása szerint idén is találkozhatunk majd újdonsággal: a
2011. augusztus 20-i ceremónián felelevenítenek egy, az Osztrák–Magyar
Monarchia idejéből származó szokást, a kardlengetést, amellyel egykoron a
friss végzősök a tisztté avatásuk felett érzett örömüket fejezték ki.
A eskü egy életre szól
Augusztus
20-án minden szem rájuk szegeződik. Az a nap teszi fel a koronát
négyéves tanulmányaikra, és hivatalosan akkor válnak
honvédtisztjelöltből tisztté. Azon a napon visszavonhatatlanul lezárul
számukra egy korszak; egy olyan korszak, amelyben részben az MH Ludovika
Zászlóalj tagjaként tanultak és szívták magukba mindazt, ami
megtestesíti a katonai hivatást. Írásunkban négy végzős „ludovikás"
mesél magáról, az egyetemi évekről és a jövőről.
Műveletből műveletbe
Csaknem
kétmilliárd forintos fejlesztés, évek óta folyamatos afganisztáni
jelenlét, az utánpótlás folyamatos nevelése. Az MH 34. Bercsényi László
Különleges Műveleti Zászlóalj régi-új parancsnoka nem panaszkodik sok
„üresjáratra".
A Magyar Honvédségben nagyon ritka, hogy egy
parancsnok visszavegye régi beosztását, volt alakulatánál. Nos, Sándor
Tamás ezredesnek ez „sikerült", amiben persze más körülmények mellett az
is közrejátszhatott, hogy a honvédség egyik legfiatalabb alakulatáról
és képességéről beszélünk.
Új alakulat – régi feladatok
Nem
is lehet, mert a légi vezetési és irányítási rendszer hatékonyabb és
gyorsabb működése érdekében csupán idén február elsejével alakult meg
Veszprémben az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ elnevezésű
szervezet. Szögezzük le gyorsan: semmiféle drasztikus átalakulásról
nincs szó, pusztán annyi történt, hogy az eddig egy szervezetben
tömörült hadműveleti és harcászati elemek az MH LVIK létrejöttével
különválnak a logisztikai, a híradó-, az informatikai, a támogató- és a
radarelemektől.
Júliusban történt
A
hadsereg idegrendszere – tartják a híradókról, akik legtöbbször a
háttérből segítik a többi katona tevékenységét. Feladatuk ellátásához
felkészültnek kell lenniük, s ezt többek között az olyan gyakorlatokon
szerezhetik meg, amilyet a közelmúltban az MH 5. Bocskai István
Lövészdandárnál hajtottak végre.
Az alakulat parancsnoksága az
alegységeknél szolgáló híradók szakmai ismereteit közel egyforma
színvonalra akarja hozni, a vezetői szándék pedig ismét találkozott az
alulról jövő kezdeményezéssel. Ennek eredményeképpen Tulipán József
százados, a híradószázad tisztje megszervezhette a gyakorlatot, amelyet
Hajdúhadház térségében hajtottak végre a katonák.
Pénz nélkül nem megy
A Le Bourget-ban – minden második évben – megrendezett légi
parádé és vásár az idén nem a katonai repülésről szólt. Taroltak a
polgári gépek, a katonai fronton csak kisebb bejelentéseknek
örülhettünk.
Ennek elsődleges oka persze a forráshiány: egyszerűen nincs elegendő
költségvetési keretük az európai haderőknek ahhoz, hogy a szükséges
repülőtechnikát megvásárolják. Ezt tetézi a hidegháború óta
halogatott-tologatott típusváltások mára súlyossá vált terhe is.
Jánoshalma
Aprócska pont volt a katonai
térképeken: az egykori 7. gépesített lövészhadosztály légvédelmi
tüzérezrede állomásozott Jánoshalmán. Az alakulatot 1990. október 31-ei
hatállyal számolták fel, utolsó parancsnoka Veréb Zsigmond alezredes
volt. Az azóta üresen álló laktanyát ipari parkként akarja hasznosítani
az önkormányzat.
Az 54-es kihívása
Zánka, reggel fél nyolc. A gyerektábor árnyasabb területén, a
vasútállomáshoz közel, elszórva a fűben és a sötétzöld sátrakban
katonák alszanak, pihennek. Mellettük hátizsák, bakancs, térkép és
tájoló hever. A kép idilli, de csak akkor, ha nem tudjuk: ezek a katonák
egész éjszaka úton voltak, hogy időben ideérjenek.
Repülőképek
Az egész élete a repülőgépek körül forog:
fegyver-mechanikusként javítja, amatőr képzőművészként rajzolja és festi
a gépmadarakat. Művészeti szakközépiskolába is felvették volna, de ő
inkább a katonai pályát választotta. Vincze Ferenc minden „vasért"
rajong, aminek szárnya és motorja van.
Összetartozunk
Három kárpátaljai helyszínen, továbbá az észak-magyarországi
Sárospatakon egyaránt hatalmas sikerrel adták elő Gubcsi Lajos és Benkő
László közös szerzeményét, az Ismét Vereckénél című Rákóczi-balladát,
melyet Munkácson dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Ungváron pedig
dr. Szarka Gábor kabinetfőnök is megtekintett.
Megszólal a múlt
Mi más is képezhetné a Honvéd Együttes repertoárjának
gerincét, mint azok a darabok, amelyek énekben, táncban, zenében,
prózában, illetve ezek együttes feldolgozásában hazánk
katonatörténelmének valamelyik korszakát ábrázolják? Nem volt ez másképp
az együttes elmúlt hatvankét évében, és nincs ez másképp a jelenben
sem.
Hat szeren, nagyszerűen
A torna nagyon nehéz sport. Talaj, ugrás, gyűrű, lólengés,
korlát és nyújtó: ezek akár önálló sportágként is megállnák a helyüket,
annyira különböznek egymástól. Aki pedig válogatott akar lenni és
sikeres, annak mind a hat szeren nagyszerűnek kell lennie. Márpedig a
Budapesti Honvéd SE tornaszakosztályánál nem érik be a középszerűséggel…
Hadikrónika
1849. augusztus 9. A lengyel Józef Bem átvette a fővezéri
posztot honfitársától, Henryk Dembińskitől, s Temesvárnál szembeszállt a
Haynau vezette császári haderővel. Tüzérségének lőszerkészlete azonban
viszonylag hamar elfogyott, a tartalék pedig Lugoson volt. Mindezek
eredményeként a császári tüzérség kisvártatva fölénybe került, ráadásul
ekkor – a nehéz helyzetben lévő jobb szárny állásai felé haladva – Bem
leesett lováról, s vállperecét törve eszméletlenül terült el a földön.
