Missziókba is szeretnének kijutni a tartalékosok

Borszéki Tivadar nyugállományú vezérőrnagy, a MATASZ elnöke bevezetőjében arról beszélt, hogy a 2001. júniusában alakult szövetség a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik ernyőszervezete, azaz nagyon szoros a kapcsolat a HM és a MATASZ között. A szövetség 4500 taggal rendelkezik a megyei, a városi és a települési szervezeteiben. Az elnök kiemelte: a MATASZ tagja a NATO tartalékos tisztek szövetségének, a CIOR-nak, valamint a tíz közép-kelet-európai ország tartalékos szövetségeit tömörítő GAMING együttműködésnek is. Utóbbinak egyébként két év múlva a magyar szervezet lesz az elnöke. Elhangzott az is, hogy a NATO tartalékos tiszthelyettesek szervezetével, a AESOR-ral pénzhiány miatt nem tudja tartani a rendszeres kapcsolatot a magyar tartalékos szövetség.

A nyugállományú vezérőrnagy szólt arról is, hogy a MATASZ tagjainak átlagéletkora 37 év, vagyis nemcsak a honvédségtől nyugállományba vonult egykori tisztek és tiszthelyettesek a tagjai a szövetségnek, hanem olyan fiatalok is, akik fontosnak érzik, hogy tegyenek valamit a honvédelem érdekében. Elhangzott: a szövetségnek hagyományőrző csoportja is van, akik minden nagyobb rendezvényen részt vesznek. Legutóbb például a Városligetben, a Honvédelem Napi programon láthatták az érdeklődők a hagyományőrzőket.

A sajtótájékoztató második felében az önkéntes tartalékos rendszer újjászervezéséről szólt Borszéki Tivadar. Kiemelte: ez a munka több hónapja folyik, és októberben kell letenni az új rendszerről szóló javaslatot a honvédelmi miniszter asztalára. A szövetség úgy véli, hogy a most kidolgozandó rendszer a korábban már létezett önkéntes tartalékos struktúra „felélesztése", amelyhez azonban meg kívánják teremteni a törvényi hátteret is.

– Szervezetünket a honvédelmi miniszter írásban kérte arra, hogy észrevételeinket, tapasztalatainkat felhasználva tegyünk

A tartalékos szövetség szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy a Magyar Honvédségből leszerelt szerződéses katonák – akik aktív szolgálati idejük alatt külszolgálatot is teljesítettek –, önként jelentkezés esetén ismét vállalhassanak missziós feladatokat. Ugyancsak fontos, hogy a haderőből fiatalon – vagyis 35-50 évesen – leszerelt, volt hivatásos katonák, önkéntes alapon jelentkezhessenek külszolgálatra. Természetesen mindkét esetben csak a szükséges felkészülés teljesítése után utazhassanak misszióba.

A MATASZ javaslata az is, hogy a katonai szolgálatot teljesített szövetségi tagok – önkéntes alapon –, meghatározott feladatra való alkalmasságuk esetén missziós szolgálatba kerülhessenek. Illetve azok a tagok, akik még nem teljesítettek katonai szolgálatot, a CIMIC feladatok ellátásával vehessenek részt egy-egy misszióban. A szövetség egyébként például tolmács, építészmérnök, jogász, orvos, egészségügyi dolgozó, pedagógus, geodéta, kommunikációs szakember, programozó, gépkocsivezető szakmákra gondolt, amikor ezt a javaslatot megalkotta.

A tartalékos szövetség ugyancsak javasolja, hogy tagjai önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalhassanak, és saját szabadságuk terhére, megfelelő kiképzést kaphassanak. Emellett a MATASZ azt is szeretné, ha az önkéntes tartalékos rendszerről szóló tervezetbe belekerülhetne az a passzus, miszerint a tagok, ha szakmai felkészültségüknek megfelelően részt kívánnak venni a katasztrófák elleni küzdelemben, akkor ugyanolyan ellátást kapjanak, mint a haderő hivatásos és szerződéses állományú tagjai. A MATASZ mindezek mellett azt is szeretné, hogy a hivatásos, vagy szerződéses katonai szolgálatot teljesített nők is bekerülhessenek a tartalékosok közé. Emellett pedig kifejezetten kérik, hogy – ha a tartalékos rendszer működésbe lép – minden misszióban jelen lehessen tartalékos katona is.

– Mindeddig gazdasági és jogi nehézségek miatt nem lehetett feltölteni az önkéntes tartalékos helyeket, mivel a megfelelő anyagi és törvényi háttér nem állt rendelkezésre – fogalmazott Borszéki Tivadar, aki kiemelte: a MATASZ
e kérdés megoldásában természetesen folyamatosan tárgyal a Honvédelmi Minisztériummal és a vezérkarral.

A nyugállományú tábornok hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy az illetékesek a Magyar Honvédség honvédelemhez és a nemzetközi feladatok ellátásához szükséges létszámát az aktív és a tartalékos komponensekkel egyaránt számolva tervezzék meg. Mindezek érdekében természetesen a tartalékos katonáknak is NATO kompatibilisnek kell lenniük. Hiszen a honi védelmi műveletek is csak szövetségi keretek között képzelhetők el. Éppen ezért a tartalékos komponens katonai képességeinek fenntartására rendszeresen, legalább évi húsz napos, szinten tartó kiképzést kell tervezni. Mégpedig – a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve – a honvédség aktív állományának vezetésével, építve a békeállomány kiképzési foglalkozásaira és természetesen a kiképzési objektumokra is.

– Úgy gondolom, nem halogatható tovább, a tartalékos rendszert szabályozó törvénynek még idén ősszel meg kell születnie – mondta Czuprák Ottó, aki szerint az eddigi legnagyobb probléma, a finanszírozás kérdése is megoldható, hiszen egyértelműen bebizonyított, hogy a tartalékos katonák alkalmazása költségmegtakarítással járna a Magyar Honvédségnél.

Fotó: Szűcs László