Petneházy bál Buda visszavívásának emlékezetére
Szöveg: honvedelem.hu | 2011. szeptember 18. 21:01Szeptember 17-én, szombaton tartotta a Budai Polgári Casino a 125 éves hagyományokkal rendelkező Petneházy bált a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tüzértermében. Idén Hende Csaba honvédelmi miniszter vállalta a rendezvény fővédnökségét.
vitézségének tiszteletére rendezi meg a Budai Polgári Casino. A diktatúra nehéz éveit leszámítva
– amikor magát az egyletet is betiltották – a hagyomány töretlenül él. Most a 325. emléknapot
köszöntötték a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum történelmi hangulattal átitatott épületében.
A
kertben ott áll annak a nevezetes második falnak egy rövid maradványa, amely mögött a vitéz oszmán védők
egy egész hónapig verték vissza a szövetségesek bátor katonáinak megújuló támadásait. Szintén itt
található egy nagy kaliberű török ágyú, amelyet a vár bevételének pillanatában rejtettek el, hogy ne
kerüljön a győztesek kezére.
Dr. Brányik Ottó, a Budai Polgári Casino elnöke köszöntőjében a Magyar Honvédség és a magyar társadalom
közötti jó kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet. Az Osztrák-Magyar Monarchia korából hozott példákkal
világította meg ennek szükségességét és hasznosságát, úgy a nemzet, mint a honvédség
szempontjából. Elmondta: különösen fontosnak tartja, hogy ez a kapcsolat napjainkban is egyre
erősödjön.
Dr. Hende Csaba beszédében emlékeztetett: „Történelmi helyszínen állunk: itt ért véget Buda
145 esztendős hódoltsága. 325 esztendővel ezelőtt ezen a helyen, a szétvert falak szörnyű
romjai mögött sorakoztak végső rohamra a falakon betört szövetséges csapatok, hogy egy utolsó
lendülettel megtörjék a kétségbeesetten küzdő védők ellenállását. Azért gyűltünk ma össze, hogy
erre a küzdelemre emlékezzünk. Emlékezzünk arra, hogy akkor, ezen a helyen megfordult Buda,
Magyarország és Európa sorsa."
A honvédelmi miniszter méltatta Buda várának jelentőségét. Buda, a tatárjárás utáni újrakezdés
idején megalapított főváros, jelkép lett – hazánk nagyságának, dicsőségének, gazdagságának,
tehetségének, szorgalmának, boldogulásának jelképe.
elkerülhetetlen volt. Utólag nehéz velük vitatkozni. Még akkor is, ha voltak ilyen katonai szakértők
Nándorfehérvár 1456-os ostroma idején is. Akkor és ott voltak kitűnő férfiak, akik meg tudták
fordítani az események menetét. Budán nem: nem csak erőnk volt kevés, de nem tudtuk összefogni
egy akarattá, hogy legalább a vereség, a bukás tisztes legyen. 1541-ben a várat foglalta el Szulejmán
szultán, és már a következő évben kiderült, hogy a Habsburg birodalom ereje sem elégséges a
visszafoglalására. És bizony ez így is maradt 145. esztendeig" – mondta Hende Csaba.
A tárcavezető emlékeztetett: „Buda visszafoglalásához Európa közös erőfeszítésére volt szükség. Micsoda
erőfeszítésekre!" Felidézte, hogy a Habsburg monarchia 1685-ös költségvetésének 7 és fél milliós
bevételéhez képest Buda ostromának költségeit 11 millióval tervezték – és becslések szerint éppen
a kétszeresébe került. Felidézte azt az összefogást, amely lehetővé tette ennek a nagy feladatnak a
végrehajtását – amiből Magyarország is kivette a részét.
„De ki tudja megmondani, ki tudná megmondani, hogy mibe került valójában?" – tette fel a kérdést.
Nyolcvanezer jött össze Európa minden nemzetéből: magyarok és németek – a császáriak mellett
szászok és svábok, frankok és brandenburgiak és még sok-sok náció katonái –, olaszok, svédek,
spanyolok és katalánok, franciák, angolok és skótok. Ez a sereg húszezer embert vesztett ezek alatt a
falak alatt a június 17. és szeptember 2. között végbement kemény harcokban.
magyar történelemben. Nagyon mélyről kellett kezdeni. Érdemes emlékeznünk arra, hogy milyen
mélyről. Az ostrom után nem volt ép ház, nem volt egyetlen ép gerenda sem. Nem voltak lakosok.
Ragályok pusztítottak mindenfelé a környéken. Aztán az elfeledett békességes 18. század és a budai
polgároknak, az önök őseinek két keze munkája emelte fel újra ezeket a falakat: a templomokat és
az iskolákat, a királyi palotát és a polgárok házait."
Hende Csaba emlékeztetett: „Az idei ünnep, a 325. évforduló. Abban a nagy zajban, rohanó világunk
állandó változásaiban, abban az újrakezdésben, amelyben most élünk, alig lehetett meghallani."
Köszönetet mondott katonai hagyományaink, köztük a Petneházy bál évszázados hagyományainak
ápolásáért.
A fővédnök köszöntő szavai után, a bálanya, dr. Petneházy Judit ünnepélyesen megnyitotta a bált. A
jó hangulatú est további programját operaáriákból álló műsor és egy rövid, a nemzeti ruhakultúra
értékeit napjaink divatjában megjelenítő öltözeteket felvonultató divatbemutató tette színesebbé.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
