Pontonhíd: helyszíni szemle a Duna-parton

„Ezen a helyen állott a Kossuth-híd. Dolgozóink önfeláldozó munkája 8 hónap alatt építette a fasizmus által esztelenül elpusztított Duna-hidak ideiglenes pótlására. 1946. január 18-án, a fasiszták utolsó budapesti hídrobbantása első évfordulóján adták át a forgalomnak. Nemes feladatának betöltése után 1960-ban lebontották" – olvasható a Parlament közvetlen szomszédságában, a rakpartra vezető lépcső lejárójánál található kőoszlopon.

Ettől a helytől nem messze, a rakparton lévő holokauszt emlékműnél tartották meg kedden a Honvédelmi Minisztérium és a fővárosi Főpolgármesteri Hivatal szakemberei azt a helyszíni szemlét, amelyen a Margit-híd felújítása idején esetlegesen felépítendő pontonhíd megvalósításával kapcsolatos gyakorlati kérdéseket tisztázták.

Mint ismert, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes azzal az elképzeléssel kereste meg dr. Szekeres Imre honvédelmi minisztert, hogy egy ideiglenes honvédségi pontonhíd létesítésével lehetne segíteni a budapesti gépkocsiforgalmat a Margit-híd felújításának ideje alatt.

A Duna-parti bejáráson Szeredi Péter, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke az újságíróknak elmondta: a Fővárosi Önkormányzat megkeresése után a honvédelmi miniszter rendelte el a helyszíni szemlét, annak érdekében, hogy megvizsgálhassák a katonai pontonhíd esetleges megépítésének lehetőségét.

Becker László, a Főpolgármesteri Hivatal főmérnöke hozzátette: az ötletet két héttel ezelőtt vetette fel a főpolgármester-helyettes, jelenleg a pontonhíd elvi lehetőségeinek vizsgálatánál tartanak. Először tisztán kell látni a híd műszaki, közlekedési, és gazdaságossági kérdéseiben, csak ezután lehet azt megmondani, hogy érdemes-e felépíteni a hidat, s ha igen, akkor az mennyi ideig marad ideiglenes átkelőként a Dunán.

Nyers József mérnök ezredes, a szentesi székhelyű MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóalj parancsnoka a Magyar Honvédség lehetőségeiről adott tájékoztatást. Elmondta: a Magyar Honvédségnél az úgynevezett PMP szalaghíd van rendszerben, amely készletekből, vagyis hajókból, pontonelemekből és szállítóeszközökből áll. Egy készlettel 227 méternyi hidat képesek a szentesi katonák építeni, a zászlóalj birtokában pedig jelenleg három készlet van.

A híd teherbírása 65 tonna, teljes szélessége 8 méter, a pályaszélessége pedig, amin a forgalmat tudja átengedni 6 méter 51 centiméter. A híd hossza természetesen a folyó vízállásától függ. A pontonhidat elsősorban katonai célokra használják, de természetesen bizonyos biztonsági intézkedések végrehajtása után közúti közlekedési célokra is igénybe vehető. Ezek közül a legfontosabb a hídra történő biztonságos felhajtás és az onnan való lehajtás biztosítása. Ez már csak azért is érdekes kérdés, mert a fővárosi rakpartok eléggé meredekek. Vagyis szükséges a külön feljárók megépítése. A pontonhidak katonai alkalmazása során egyirányú forgalommal számolnak, eszerint a híd maximális áteresztő képessége 600-800 gépjármű óránként. A szabályzók azt is előírják, hogy egy jármű maximum 30 kilométer/órás sebességgel közlekedhet a hídon, s két jármű között legalább 20-30 méter távolságot tartani kell – tájékoztatott Nyers József ezredes, hozzátéve: a műszaki zászlóalj természetesen képes ennek a feladatnak a végrehajtására, a döntés meghozatalát követően, „rövid időn belül" állni fog a híd a folyó két partja között.

A parancsnoktól megtudtuk: az alakulat 2003-ban már vert hidat a Dunán. Akkor, a március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából több napon keresztül üzemelt az úgynevezett Európa-híd, amelyet csak a gyalogosok használhattak. Ennek tapasztalatait természetesen fel tudnák használni, ha parancsot kapnának egy újabb híd megépítésére.

Újságírói kérdésre válaszolva Nyers ezredes elmondta azt is, hogy a biztonságos, váltásokkal történő üzemeltetés érdekében legalább 480 katona jelenléte szükséges a hídnál. Emellett probléma lehet az is, hogy a híd nem rendelkezik olyan biztonsági felszerelésekkel, amelyek az éjszakai közlekedésre is alkalmassá teszik, így erre a kérdésre is meg kell találni a megfelelő választ. A költségekről szólva a zászlóaljparancsnok hangsúlyozta: számításaik szerint a híd üzemeltetése napi 20 millió forintba kerülne, ebbe azonban még nincs benne a szükséges karbantartások költsége.

Szeredi Péter kabinetfőnök az elhangzottakat kiegészítve elmondta: mivel a Duna nemzetközi vízi út, külön ki kell dolgozni annak módszerét, hogy a forgalmat miként tudják biztosítani, mégpedig a nemzetközi egyezményekben leírtaknak megfelelően. Azaz a pontonhidat rendszeresen kellene nyitni és zárni is. Ilyen nyitások egyébként nemcsak a hajóforgalom, hanem a felgyülemlett uszadékok továbbengedése miatt is szükségesek lennének.

A honvedelem.hu kérdésére válaszolva Becker László főmérnök elmondta: amíg a műszaki egyeztetések le nem zajlanak, nem lehet pontosan megmondani, hogy lesz-e pontonhíd a Dunán. Természetesen minden lehetséges megoldást meg kell vizsgálniuk, hiszen a Margit-híd ideiglenes kiváltása nagyon fontos. A felújítás előtt álló dunai átkelőn egyébként óránként átlagosan 1500-2000 gépjármű halad át.

Fotó: a szerző és archív