Szuverenitásunk alapja a légtérfelügyelet

A minisztert az alakulat parancsnoka, Szücs József mérnök ezredes fogadta és vezette végig az irányítóközpont munkahelyein. A látogatáson ismertette az ezred szervezeti felépítését, feladatait, a NATO-ban vállalt kötelezettségek teljesítését.

A honvédelmi miniszter, az objektum udvarán megtartott sajtótájékoztatón, újságírók kérdéseire válaszolt. Dr. Hende Csaba hangsúlyozta: a harmincas években épült objektum napjainkban is a Magyar Honvédség egyik legfontosabb létesítményének számít. Innen történik a légtér folyamatos megfigyelése, a légvédelmi erőink irányítása, de ez a központ biztosítja a NATO légvédelmi rendszeréhez történő kapcsolódásunkat is. – Mindezt úgy tesszük, hogy közben megtartjuk a saját légterünk szuverenitását- hangsúlyozta a miniszter. Rámutatott arra, hogy a jövőben a technikai fejlesztés ezen a katonai területen is nagyon fontos lesz. „Amikor az 1990-es évek elején először jártam itt, a katonák még kézzel, tükörírásban rögzítették a repülők helyzetét. Mára óriási változások történtek, ami nagyon örvendetes, ám ezen tovább kell tudni lépnünk"- fogalmazott.

Az újságírók a harmadik 3D-s radarállomás telepítésének helyzetéről is kérdezték a minisztert. Hende Csaba válaszában kifejtette: ez a probléma 1999 óta tart. Két helyen – Békéscsabán és Bánkúton – gond nélkül sikerült a telepítéseket megoldani. A harmadik radar esetében ugyanakkor ez az ott élők ellenállásába ütközött. „Tudjuk, hogy a harmadik radar telepítése szempontjából a legideálisabb hely a Zengő lett volna. Elengedhetetlen, hogy ez a helyzet minél előbb megoldódjon; a helyszínről hamarosan döntés fog születni"- mondta a miniszter. Hozzátette: az ideális hely feladása miatt két réskitöltő századot is fenn kell majd tartani a radar mellett, ami közel tízmilliárd forintjába fog kerülni a honvédelmi tárcának. „Ez a nap is meggyőzött arról, hogy a légtér védelméhez elkerülhetetlen a korszerű berendezések telepítése. E nélkül az országban nem lehetnek biztonságban az emberek!"- tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolt Hende Csaba akkor is, amikor leszögezte: Magyarország az ENSZ felhatalmazásával, annak kérésére – huszonnyolc NATO és tizennyolc más országgal közösen – vállalt szerepet Afganisztánban, és vesz részt az újjáépítési feladatokban.
„Egyértelmű célunk, hogy felszámolásra kerüljenek a terrorizmus fő álláshelyei! Együtt mentünk be és együtt kívánunk dönteni a további lépésekről is"- mondta a miniszter.

A következőkben Hende Csaba általános katonai kérdéseket kapott. Válaszában – többek között – elmondta: az elmúlt időszak téves döntéseit követően nagyon nehéz feladatok várnak az új honvédelmi vezetésre, amelynek jelenleg nincsenek – sem személyi, sem anyagi vonatkozásban – tartalékai! „Ezzel az árvízi helyzetnél szembesültünk először" – mondta, majd a személyi tartalékokat illetően megemlítette, hogy a sorkötelezettség 2004-es megszűnését nem követte a tartalékos rendszer kiépítése. „A rendszer felépítését itt kell elkezdeni, a tartalékos rendszer újjáépítésével! Az elmúlt hat évben közel tizenötezer jól képzett katona került tartalékállományba, és senki nem kérdezte meg őket, hogy vállalnának-e tartalékos szolgálatot"- emelte ki a miniszter. – A zuhanást meg kell állítani, és ezt követően lehet a következő lépéseket megtenni! Egy dolog bizonyos: nagyon jól képzett, két-három diplomával rendelkező és külföldi nyelveket jól beszélő hivatásos állományunk van! „Megnőtt az érdeklődés a katonai képzés iránt, idén is hússzoros volt a túljelentkezés a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A minőség, az alap megvan, erre tudunk építkezni"- fogalmazott Hende Csaba honvédelmi miniszter.

Szöveg: Demeter Ferenc
Fotó: Tóth László és Krasznai-Nehrebeczky Mária