Új vezérkari főnök a Magyar Honvédség élén

A Budai Várban, a Szent György téren megtartott ünnepség előtt Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke – a Sándor Palota tükörtermében – hivatalosan is kinevezte vezérkari főnökké Tömböl László mérnök altábornagyot. És ezzel egy időben vezérezredessé léptette elő. Egy másik előléptetésre is sor került: Benkő Tibor vezérőrnagyot – aki egy nappal korábban vette át hivatalosan az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoki beosztását – a köztársasági elnök altábornaggyá léptette elő.

A Szent György téren felsorakozott díszzászlóalj, valamint az ünnepségre meghívott katonák előtt felolvasták a vezérkari főnöki beosztás átadásáról szóló köztársasági elnöki határozatot, majd Havril András vezérezredes átadta a Honvédelmi Minisztérium csapatzászlaját – s ezzel jelképesen a beosztását is – Tömböl László vezérezredesnek. Aki a katonai hagyományok szerint meglengette a lobogót.

A rendezvényen – amelyen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, dr. Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, és Szekeres Imre honvédelmi miniszter is – beszédet mondott Sólyom László köztársasági elnök.

Az államfő elmondta: Havril András vezérezredes nyolc éven át – előbb helyettesként, majd később annak vezetőjeként – irányította a Magyar Honvédség vezérkarát. S ebben az időben jelentős változások következtek be a nemzetközi biztonságpolitikában. Minimálisra csökkent egy világméretű fegyveres konfliktus veszélye, ugyanakkor számos új biztonsági kihívás jelent meg. A regionális válságok egyre gyakoribb kirobbanása, a nemzetközi terrorizmus terjedése, és az országhatárokat nem ismerő környezeti katasztrófák a gyors reagálási képesség fejlesztésének szükségességére hívták fel a figyelmet.

– Ezzel egyidejűleg a nemzetközi rend változásai Magyarország nemzetközi politikai és katonai helyzetét is jelentősen befolyásolták. Hazánk a NATO, majd az Európai Unió teljes jogú tagja lett. Ezért Magyarországgal szemben is egyre nagyobb és határozottabb az igény, hogy részt vegyen a nemzetközi közösség válságkezelő akcióiban, béketámogató műveleteiben – fogalmazott a köztársasági elnök, hozzátéve: a lényegi és mély változások mellett egy olyan értékrend is kifejezésre jutott a Magyar Honvédség életében, amelynek alapja az Alkotmányban is rögzített kötelezettségünk. Vagyis, hogy a haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. Emellett megerősödött a katonai hivatás és az értékrend is, a haderő a rendszerváltozást követően visszanyerte nemzeti arculatát és visszatért a történelmileg megszentelt, nemzeti jelképekhez is.

– A stabilitáshoz elengedhetetlen a tudatos jövőképalkotás. Ehhez nemcsak az életpályamodell, vagy még inkább a honvédség megtartó képességének erősítése szükséges, hanem az olyan megfontolt és előkészített vezetési struktúra változások, mint amilyen az összherőnemi parancsnokság felállítása volt 2007-ben. E, középszintű vezetői és végrehajtói struktúra elindításában, de különösen tartalommal való megtöltésében Tömböl László vezérezredes jelentős érdemeket szerzett. Éppen ezért meggyőződésem, hogy a honvéd vezérkar főnöki beosztásban most bekövetkező változás éppen a stabilitást szolgálja a Magyar Honvédség életében – mondta Sólyom László, aki megköszönte Havril András vezérezredesnek a Magyar Honvédség állományában eltöltött több mint negyven évnyi szolgálatát. És bejelentette, hogy a mai naptól Tömböl László vezérezredes a honvéd vezérkar főnöke.

– Csaknem négy évtizedes katonai pályafutásom után érkezett el az a pillanat, amikor felelősséggel viselt beosztásomat utódomnak átadom. Ezekben a percekben számomra nem maradt más, mint hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik a választott hivatásom teljesítésében segítségemre voltak. Segítették, hogy sikeres életpályát tudhatok magam mögött – emelte ki búcsúbeszédében Havril András vezérezredes, távozó vezérkari főnök. Hozzátette: az ország első számú katonájának lenni egy csodálatosan szép és megtisztelő feladat. Ahhoz azonban, hogy ennek meg tudjon felelni bizalomra és támogatásra volt szüksége.

A köztársasági elnökhöz szólva Havril tábornok megköszönte Sólyom László Magyar Honvédség iránt tanúsított figyelmét és támogatását. Mint elmondta: a haderő állománya nagyra értékelte az államfő érdeklődését a Párbeszéd folyamat eredményei iránt.

Havril András ezt követően megköszönte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, hogy a kormányzat felelős gondoskodással viseltetett a magyar haderő iránt, és a nehezedő finanszírozási körülmények között is biztosította a hadrafoghatóság és a szükséges képességek feltételeit.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter felé fordulva Havril vezérezredes a teljes személyi állomány nevében köszönte meg a Magyar Honvédség érdekeinek eredményes képviseletét, valamint a haderő strukturális és működési stabilitás feltételeinek biztosítását.

– Köszönöm önöknek, hogy a felső korhatár betöltésével, méltósággal távozhatok a magyar haderő éléről és hazám szolgálatát más fontos területen folytathatom. Ugyanakkor nem mulaszthatom el megemlíteni azt a hatalmas munkát, amelyet a Magyar Honvédség állománya végzett az elmúlt években, a haderő képességei és önbizalma megteremtése érdekében. Most, amikor katonai pályám lezárul, köszönetet mondok feleségemnek, Mariannak, aki egy fiatal hadnagynak fogadott örök hűséget, és aki társam ma is – mondta Havril András.

A HM Honvéd Vezérkar távozó főnöke hangsúlyozta: beosztását nyugodt és tiszta lelkiismerettel adja át. És a történések különös szerencséjének tartja, hogy megadatott számára az a küldetés, amellyel megteremthették a Magyar Honvédség szervezeti és működési stabilizációját, valamit elindíthatták a minőségi fejlődés, és a katonai kultúraváltás útján. Az elmúlt néhány év alatt korszerűsítették a kiképzés rendszerét, fejlesztették a katonai vezetés módszertanát, megújították a szolgálati kultúrát, valamint új tartalmat adtak a stratégiai gondolkodásnak. S e fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy a haderő, mint intézmény, és a katonai szolgálat, mint tevékenység társadalmi elismertsége javult.

– Az elért eredmények azonban nem tehetnek minket elbizakodottá, számos teendő vár még a honvédégre és annak vezetőire. Tisztelem és becsülöm utódomat, Tömböl László vezérezredes urat, aki a mai naptól a Magyar Köztársaság érdekeinek katonai képviseletéért fog felelni. Kívánok neki állami, kormányzati, társadalmi támogatást – zárta beszédét Havril András vezérezredes.

– Egy hivatását szerető katona számára nincsen megtisztelőbb érzés, mint amikor elöljárói bizalmából magasabb beosztásba kerül. Különösen igaz akkor, ha ez a magasabb beosztás a katonai pálya csúcsát jelentő honvéd vezérkar főnöki beosztás. E jelentős pillanatban őszinte szívvel mondok köszönetet azért, hogy az ország vezetése rám bízta e felelősségteljes beosztást – mondta Tömböl László mérnök vezérezredes, hozzátéve: tisztelettel és köszönettel gondol az elődeire, akiknek vezetése alatt a Magyar Honvédség az elmúlt két évtized alatt eljutott jelenlegi állapotába.

Külön köszönetét fejezte ki Havril András vezérezredesnek, hogy a haderő a hosszú, és változásokkal teli időszak után elérte a stabilitást. Mint mondta: elődje elért eredményei követendő példát és komoly kihívást jelentenek számára. Osztozik abban a stílusban és módszerben, amellyel elődje szót értett a parancsnoki és vezető állománnyal és a legegyszerűbb beosztásban szolgáló katonával is. Elkötelezett szándéka, hogy folytassa azt a tradíciót, amely a haderő állományát nemcsak beosztottnak, hanem résztvevőnek is tekinti.

– Köszönettel tartozom mindazoknak, akik a katonai pályára irányítottak. Elsősorban édesapámnak, aki sajnos ma már nem lehet velünk itt. Hálás szívvel mondok köszönetet családomnak, feleségemnek, Lorettának megértéséért és támogatásáért. Úgy gondolom, hogy ezek az emelkedett percek csak vele lehetnek teljesek – fogalmazott Tömböl László vezérezredes, majd arról beszélt, hogy a mai napon, amikor átveszi a honvéd vezérkar főnöki beosztást, akkor a legfontosabb szándéka az, hogy folytassa azt a munkát, amely a Magyar Honvédséget az ország védelmének letéteményesévé és szövetségi kötelezettségeinknek megbízható teljesítőjévé teszi.

Mindemellett továbbra is kiemelt figyelmet kíván fordítani a katonák kiképzésére és felszerelésére. És érvényesíteni fogja azt a követelményt, amely szerint a katonát – akár hazai, akár külföldi feladatra – csak felkészítve és felszerelve küldjék ki.

– Nem téveszt meg azonban e magas beosztással járó lehetőség. Döntéseim előkészítésekor nem mulasztom el, hogy a jól felkészült szakemberek véleményét meghallgassam – ígérte a Magyar Honvédség új vezérkari főnöke.

A díszalegység díszmenete után az ünnepség a HM Hadtörténeti Intézet márványtermében folytatódott, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondott pohárköszöntőt. A kormányfő kiemelte: a most százhatvan éves Magyar Honvédség az elmúlt években nagyon mély átalakuláson ment keresztül. És e Magyar Honvédségnek a haza szolgálatában a egyedülállóan és kivételesen fontos szerepe van.

– Hadd köszönjem meg Havril András vezérezredes úrnak a magyar haderő élén végzett munkáját. Hiszen Magyarország kormánya soha egyetlen egy percig nem érezte azt, hogy a Magyar Honvédség nem tesz meg mindent, ami az erejéből telik. Bajtársi, bizalmi viszony alakult ki a honvédség vezetése és a kormány között, s ebben Havril vezérezredesnek nagy szerepe volt. Kívánom, hogy új feladatában örömét lelje – mondta Gyurcsány Ferenc, aki egy 1843-ban kiadott „Katonai nyelvtan" címet viselő, honvédelemről szóló könyvet adott ajándékba a távozó vezérkari főnöknek.

– Én Tömböl László vezérezredes urat nem ismertem pápaiként. Hiszen mint biztosan tudják pápai származású, ám három évvel felettem járt a gimnáziumba, így már nem találkoztunk. Mi már csak akkor találkoztunk, amikor összhaderőnemi parancsnok volt. Tábornok úr! Azt kívánom önnek, hogy egyszerre legyen határozott és emberséges parancsnoka a Magyar Honvédségnek, hiszen mind a kettőre szükség van – emelte ki pohárköszöntőjébe Gyurcsány Ferenc.

Tömböl László vezérezredes, mint a HM Honvéd vezérkar újonnan kinevezett főnöke az állami ünnepség után, a Hősök Terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékkövét.

További képek:

Fotó: Tóth László