Hosszan eltartó árhullámra kell számítani
Szöveg: Szűcs László | 2009. június 29. 15:07Hétfőn 716 centiméteres vízállással tetőzött a Duna Budapesten, Ausztriában azonban újabb, jelentős áruhullám indult el a folyón. Ezzel egy időben több, nyugat-magyarországi folyó – például a Rába és a Lajta – is árad. Az illetékeseket arról kérdeztük, hogy vajon szükség lesz-e a gátakon a katonák segítségére.
Napi kapcsolat az irányító törzzsel
Hétfőn délután úgy látszott – árulta el a műveleti központ osztályvezető helyettese –, hogy az árvízvédelmi és katasztrófavédelmi szervezetek nem kérik a honvédség segítségét, mivel saját apparátusukkal képesek kezelni a helyzetet. Mindezek ellenére az MH Műveleti Központ elkészítette a dunai árvízi védekezés műveleti elgondolásának tervezetét. Illetve a vízügytől kapott hidrológiai jelentések alapján napi jelentést készít az elöljáróknak.
Borsos alezredes elmondta: a dunai árvízi védekezéssel kapcsolatban a vízügy szakértői úgy nyilatkoztak, hogy a mostani egy hosszan eltartó árhullám lesz, de várhatóan nem éri el a harmadik fokozatot. Budapesten a másodfokú szint környékén tetőzött az árhullám, a fővárostól „lejjebb" pedig az első és a másod fokú szint közelében tetőzik majd a folyó. Az eddig évek tapasztalata pedig az, hogy a harmadfokú árvízvédelmi riasztás szintjéig védelmet nyújtanak a gátak. A Magyar Honvédség erőit általában csak a harmadik fokozat elérése után szokták alkalmazni. Azaz pillanatnyilag úgy tűnik, hogy nem kell beavatkoznia a katonáknak az árvízvédelmi munkálatokba, mint tették azt legutóbb 2006 tavaszán, amikor szinte egyszerre áradt a Duna, a Tisza, valamint azok mellékfolyói is – emelte ki a műveleti központ osztályvezető helyettese.
Borsos József alezredes megemlítette: az elkövetkező napokban két nyugat-magyarországi folyóval, a Rábával, illetve a Lajtával lehet probléma, mivel az Ausztriában lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt újabb árhullám indult el a folyókon. Az OMIT ügyeletesének hétfői tájékoztatója szerint azonban ezeken a területeken sem lesz szükség a katonák közreműködésére, hiszen saját állományukkal kézben tudják tartani a helyzetet.
Ha mégis szükség lenne a Magyar Honvédség munkájára, akkor mennyi időnek kellene eltelnie ahhoz, hogy az első katonák el tudjanak indulni a veszélyeztetett helyekre a laktanyákból? – tette fel a kérdést a honvedelem.hu, amelyre válaszolva Borsos alezredes elmondta: ez nagyon sok mindentől függ. A Magyar Honvédség minden alakulata rendelkezik olyan tervekkel, amely alapján a katasztrófavédelmi rendszerbe kijelölt csoportosításokat azonnal riasztani tudják. Persze ez nem jelent azonnali alkalmazást is, ahhoz a riasztástól számítva legalább 24 órának el kell telnie. Tudni kell azonban azt is, hogy a katonákat csak akkor lehet alkalmazni, ha valamilyen készenléti fokozatot elrendeltek a katasztrófavédelmi rendszerben.
Győrött készen állnak…
Ehhez azonban természetesen készenlétbe kell helyezni a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer megfelelő elemeit.
Azonban egyelőre sem a Vas megyei, sem pedig a Győr-Moson-Sopron megyei védelmi bizottságoktól nem kaptak kérést a védekezésben való közreműködésre – tette hozzá a tábornok.
Egy sekély ciklon okozza a bajt
Bármennyire is nehéz elhinni, a mostani időjárás egyáltalán nem számít szélsőségesnek, sőt tipikusnak mondható a Kárpát-medencében, nyáron – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Seres András hadnagy, az MH Geoinformációs Szolgálat ügyeletes szinoptikusa.
A meteorológus szakember hozzátette: az elmúlt napok zivataros-felhőszakadásos időjárásának okozója egy – szaknyelven kifejezve – nem túl fejlett, sekély ciklon, amelynek áramlási rendszerében egyre melegebb és egyre nagyobb nedvességtartalmú levegő éri el az országot. Ráadásul a sekély ciklonnak abban az áramlási rendszerében vagyunk, ahol a nálunk megszokottal ellentétben keleties az áramlás. Ez általában akkor szokott előfordulni, ha a ciklon nagyon erősen töltődött, azaz „többszörösen felcsavarodott önmaga körül". És ebben a helyzetben elég gyakran fejlődnek ki nagy csapadékot okozó zivatarok.
Seres hadnagytól megtudtuk: a jelenlegi időjárási helyzetnek az is sajátossága, hogy a heves zivatargócok a helyi hatások függvényében alakulnak ki, és csak nagyon lassan helyeződnek át, mert nem jellemzőek a nagy magassági és talaj közeli szelek.
– A magasban van egy hideg örvénylő „mag", a talaj közelében pedig meleg és nagyon nedves levegő található. Emiatt labilissá válik a rétegződés, s heves feláramlások jönnek létre. Ezek a feláramlások okozzák a heves zivatarok megjelenését. A lassú áthelyeződés miatt kis területen rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék képes kihullani – elemezte a jelenlegi időjárási helyzetet a Magyar Honvédség ügyeletes meteorológusa.
Az elkövetkező napok időjárásról szólva Seres hadnagy elmondta: sajnos egész héten hasonló idő várható. Továbbra is komoly esély van lokálisan nagyobb mennyiségű csapadékra. Minden azért lesz így, mert az előrejelzések szerint az időjárásunkat továbbra is ciklonális hatások alakítják, s a nedves, meleg, labilis levegő továbbra is térségünkben marad.
