Információs fölény kialakítása és digitalizáció az 5G mentén
Fokozott érdeklődés az európai finanszírozású védelmiipari projektek iránt
Szöveg: Teszler Vendel | Fotó: Horváth Sztaniszláv |  2023. május 3. 13:34„Információs fölény, digitalizáció, szimuláció és kiképzés, feltörekvő és bomlasztó technológiák” címmel rendeztek szakmai workshopot május 2-án, kedden, Budapesten. A rendezvény házigazdája dr. Porkoláb Imre, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa és a Nokia Solutions and Networks Kft. volt. A telekommunikációs cég budapesti székházában tartott rendezvényen ötven szakember osztotta meg tapasztalatait egymással.
Az esemény annak a rendezvénysorozatnak volt az újabb állomása, amelynek célja, hogy az Európai Védelmi Alap (European Defence Fund – EDF) idén megnyíló pályázati forrásaiból minél nagyobb összeget tudjanak lehívni magyar szereplők konzorciumi formában – a honvédelmi tárca és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt. (VIKI) koordinálásával, támogatásával. A másik fontos célkitűzés, hogy az egyetemi, állami és ipari szektor együttműködésével a telekommunikáció és az információtechnológia területén is – lehetőleg EDF források bevonásával – olyan új – kettős- és többes hasznosítású – technológiák jöjjenek létre, magyar ipari és egyetemi szereplők részvételével, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a védelmi technológiai és ipari bázisunk megerősödéséhez.
Az ország különböző pontjairól érkező vendégeket Zagyva Béla, a Nokia Solutions and Networks Kft. ügyvezető igazgatója és Bárány Mihály ezredes, a VIKI nemzetközi igazgatója köszöntötte.
Az első előadó, Kerekes Péter először az Európai Védelmi Alap által finanszírozott 5G COMPAD (5G COMPAD | 5G Communications for Peacekeeping and Defense) konzorciumi együttműködésről beszélt. A harminc világcéget – köztük olyan ismert multinacionális nagyvállalatokat, mint a SAAB, Ericsson, Nokia, Thales, Rheinmetall – tömörítő, hivatalosan 2022 decemberében indult projekt célja, hogy megszüntesse azokat az akadályokat, amelyekkel az európai fegyveres erők szembesülnek, amelyek jelenleg drága, korlátozott adatsebességgel és interoperabilitással bíró kommunikációs rendszerekre támaszkodnak. A meglévő rendszerekkel és platformokkal kompatibilis 5G-alapú kommunikációs rendszer referenciaarchitektúrájának megtervezésével, valamint az 5G technológia integrációjának lehetővé tételével, a projekt robusztus, nagy sebességű kommunikációs rendszert biztosít, és lehetővé teszi új képességek gyors bevezetését. Ez biztosítja a tartós információfölényt a műveleti siker érdekében a konfliktusok teljes spektrumában, beleértve a békeidőt és a fegyveres konfliktusokat is.
A projektben résztvevő Nokia egyik privát hálózatokat fejlesztő egységének vezetője a cége budapesti „laboratóriumában” zajló munkával kapcsolatban a honvedelem.hu-nak nyilatkozva elmondta: a magyar kollégák három területen dolgoznak; az úgynevezett referencia architektúra (felépítményminta) megalkotásában, a szimulációs rendszerek és standardizáció (egységesítés) terén. A 5G COMPAD-ban összesen 12 európai ország vállalatai érdekeltek.
Az 5G, azaz az ötödik generációs vezeték nélküli mobilhálózat elterjedésével, most kezdődő széleskörű bevezetésével kapcsolatban Kerekes Péter, a Nokia munkatársa rávilágított, hogy az új technológia rendkívül hasznos a hadiipar számára. Az 5G ugyanis három újdonságot jelent a használói számára. Egyrészt nagymértékben növeli az elérhető sávszélességet, másfelől alacsonyan tartja a késleltetést (azaz felgyorsítja az eszközök közötti kommunikációt), harmadsorban pedig jelentősen megnöveli az adott hálózatra csatlakoztatható készülékek számát.
A Honvédelmi Minisztérium az Európai Védelmi Alap forrásaira pályázó konzorciumok szervezésében betöltött szerepéről, a szereplők együttműködési lehetőségeiről, a végtermékek duális (katonai és civil) célú felhasználási szándékáról Bárány Mihály ezredes tájékoztatta a jelenlévőket. A Védelmi Innovációs Kutatóintézet nemzetközi igazgatója a honvedelem.hu-nak elmondta, hogy idén novemberben kerül sor a pályázatok beadására. A magyar pályázók olyan nemzetközi konzorciumok résztvevői lehetnek, melyeknek legalább három európai uniós országból vannak tagjai. Megtudtuk, hogy a valóságban ezen gazdasági formációk általában 8-10 országból verbuválódnak. A Honvédelmi Minisztérium a nemzeti képviseletet, a nemzeti hatóság szerepét látja el, emellett főleg a végtermékek meghatározásában tud szakmai segítséget nyújtani. A kutatóintézet pedig az érdeklődő gazdasági szereplők ökoszisztémáinak létrehozásában és a projektmenedzsmentben játszik fontos szerepet a pályázati folyamat során. Az Európai Védelmi Alaptól tavaly öt, konzorciumi tagként induló magyar cég kapott támogatást. A NOKIA Solutions and Networks Kft. lehet a hatodik magyar szereplő, miután a finn NOKIA anyavállalat helyett belép az 5G COMPAD projektbe A 2021–2027-es uniós pénzügyi ciklusban összesen 7,9 milliárd eurónyi összeget osztanak szét a nemzetközi védelmiipari projektek résztvevői között. A március végén megjelent EDF éves munkaterv 1,2 milliárd eurót irányoz elő 2023-ra.
Az eseményt dr. Porkoláb Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa, a VIKI vezérigazgatója zárta. Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés hozzászólásait hallgatva örömét fejezte ki, hogy nagy számban és széles körből érkeztek vendégek.
A kerekasztal felszólalásai során telekommunikációs, információtechnológiai szakemberek, egyetemi oktatók, kutatók, kibervédelmi szakértők és a honvédelmi tárca és annak szervezetei haderőfejlesztésért, modernizációért, kibervédelemért felelős munkatársai ajánlották fel segítségüket egymásnak.
Záróbeszédében a tárca miniszteri biztosa elmondta, örül annak, hogy bekerül a köztudatba: az innováció többről szól, mint csak ötletelésről; és az innováció szerteágazó tevékenységként látható már. A cél, hogy a fejlesztések végén olyan szolgáltatás vagy termék jelenjen meg, ami ténylegesen a katonák harcképességét vagy túlélőképességét növeli. Ha ez sikerül, akkor el lehet jutni odáig, hogy valóban piacként lehet tekinteni a haderőre. S ez a piac igen nagy. Porkoláb Imre megemlítette, hogy a jelenlévők most az EDF-pályázatok kapcsán gyűltek össze, de a NATO-nak is vannak hasonló védelmi fejlesztési törekvései. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) Észak-atlanti Védelmi Innovációt Ösztönző Mechanizmus (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic, a (DIANA)is keresi azokat a lehetőségeket, melyek révén gyorsan adoptálható új megoldásokat, termékeket tud rendszerbe állítani. A Védelmi Innovációs Kutatóintézet igazgatója kiemelte, hogy gondolkodásban is megújulásra van szükség, az információs fölény és a digitalizáció csak így nyerhet értelmet.
„Soha nem látott érdeklődés övezi a mai workshopunkat. Az információs fölény, digitalizáció, szimuláció témakörében hívtunk meg szakértőket, kutatókat, hogy közösen beszélgessünk és felkészüljünk egy közös európai védelmi konzorcium alakítására. Ez egy nagyon fontos terület, hiszen képzeljünk csak bele, hogy a jövő technológiáit alkalmazva csak úgy leszünk képesek tényleg stratégiai versenyelőny kivívására, hogyha előre gondolkodunk, előre tervezünk, illetve egyfajta helyzettudatossággal is rendelkezünk, és erről szól az információs fölény megszerzése, illetve fenntartása” – nyilatkozta a honvedelem.hu számára Porkoláb Imre.
Galéria