Információs hadviselés a 3. hullámú háborúk korában
Szöveg: Demeter Ferenc | 2009. június 17. 22:45Katonai vezetők és tudósok tartottak tudományos tanácskozást Veszprémben a távadat-feldolgozás és információszerzés időszerű kérdéseiről. Az elhangzott előadások az információ-feldolgozás jelenlegi helyzetét elméleti síkon vezették be, majd a katonai vezetéshez kapcsolódó információ szerzés gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak a szakemberek.
Szűcs Pál ezredes, az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred parancsnoka, a rendezvény házigazdája nyitotta meg a tanácskozást. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy egyre jobban felnő ez a kezdeményezés, és már évek óta szakértői körben vitatják meg a vezetéselméleti kérdéseket. Tíz évvel ezelőtt kezdték el, azóta évente találkoznak és cserélik ki a tudomány területén szerzett új ismereteiket. A légtér védelme a változó biztonsági környezetben is kiemelt jelentősséggel bír, ezért szükséges lépést tartani a korszerű vezetési eljárásokkal. “A tudomány új eredményeit be kell fogadni és meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a tudományt a technikai fejlesztésekben fel lehet használni. A katonai légtérellenőrzésben minőségileg új korszak lesz a három darab 3D-s radar rendszerbe állításával, ami viszont a jövőben a vezetéstámogatási és a parancsnoki döntést segítő rendszer korszerűsítését követeli meg", fogalmazott.
A jelenlévők nagy figyelemmel kísérték Dr. Maros István professzor, a Pannon Egyetem tanárának az előadását, aki a döntéstámogatás kutatás eredetéről és a jelenlegi eredményeiről szólt. Kiemelten foglalkozott azzal, hogy a döntések meghozatala előtt a helyzet modellezése szükséges és hogy a modell minél reálisabb eredményeket hozzon, sok lehetséges változóval kell a vizsgálatokat elvégezni.
Több előadás foglalkozott a légtérellenőrzés és irányítás kezdeti lépéseivel, fejlődésével, valamint jövőbeni feladataival. A kezdetekről az előadók hangsúlyozták azt, hogy a jelenleg alkalmazott rendszer kidolgozásában nagy szerepet vállaltak a magyar tudósok. Erre a bázisra építve kellene a jövőben is támaszkodni. Meg kell fogalmaznia a katonai vezetésnek, hogy mit szeretne megvalósítani, mik az elvárásaik az információ feldolgozás területén és a fejlesztéseket ebbe az irányba lehetne megindítani. Az egyik előadótól elhangzott, hogy a tudósok soha nem fognak eredményt elérni, ha nem értik meg a hadművelet lényegét. De ez fordítva is elmondható, hogy a katonák sem fognak soha csatát nyerni, ha nem ismerik a tudomány alapjait.
Nagy érdeklődést váltott ki Orbán József HungaroControl-igazgató előadása, aki hiányolta a feldolgozott információk kétirányú cseréjét. A légi információk gyűjtésének fontosságát azzal indokolta, hogy a terrorizmus révén a háború a civil szféra közvetlen közelébe került. A polgári repülők ma már felhasználhatók fegyverként is. Ezért együttműködésre van szükség és ők ehhez keresik a partnereket. Történeti visszatekintéséből kitűnt, hogy a polgári légi információk feldolgozása 1985-óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma használt eszközeik a legmodernebbek és a jövöben az adat feldolgozási és továbbítási rendszerek fejlesztésében, a gyorsaságának növelésében terveznek fejlesztéseket.
Szűcs Pál ezredes zárta a konferenciát, kiemelte azt, hogy ezekre a találkozásokra a jövő érdekében van szükség. Ezen a napon sok olyan újdonság hangzott el, amin érdemes a tudománnyal foglalkozó szakembereknek elgondolkodniuk. A személyes kapcsolatok erősítésével meg kell találni azokat az együttműködési formákat, amelyek az új eljárások megvalósítását segíthetik elő.
