Hatalmas összegeket emészt fel a fegyverkezés

Ez azt is jelenti, hogy az előző évben a Föld minden egyes lakója 217 dollárt költött fegyverre. Az összeg 45 %-kal több, mint 10 évvel ezelőtt és 4 %-kal haladja meg a 2007. évi kiadásokat.

A legújabb kutatás eredménye igazából nem szolgált szenzációval, ugyanakkor egy új tendenciára mutattak rá a világ fegyverpacát illetően. Addig, amíg a"hidegháború" idején a Kelet és Nyugat az egymás elleni fölény kivívása – megtartása – érdekében fegyverkezett, addig napjainkban a terrorizmus elleni globális harc, ami fegyverbeszerzésre ösztönzi az országokat. Ez az ok volt az a svéd elemzők szerint, amely elindított egy militarizálási folyamatot.

Az első helyet tradicionálisan az Amerikai Egyesült Államok foglalja el, amely nagyhatalom 2008-ban egymaga többet költött védelmi kiadásokra, mint az őt követő további 14 állam. 1999-hez viszonyítva Washington ilyen jellegű kiadásai 67 %-kal emelkedtek, ami több mint 600 milliárd dollárt jelent. Az Afganisztánban és Irakban folytatott hadműveletek, amelyeket az USA „antiterrorista műveleteknek" nevez, a résztvevő országok kiadásait figyelembe véve már meghaladta a 900 milliárd dollárt.

Védelmi kiadások alakulása 2008-ban
(milliárd dollár)

Amerikai Egyesült Államok 607,0

Kína 84,9

Franciaország 65,7

Nagy-Britannia 65,3

Oroszország 58,6

Németország 46,8

Japán 46,3

Olaszország 40,6

Szaúd-Arábia 38,2

India 30,0

A védelmi kiadások jelentős csökkenése az elkövetkező időszakban nem várható, még abban az esetben sem, ha Washington és szövetségesei az Irakban állomásozó erők csökkentése mellett döntenének, hiszen ebben az esetben valószínűleg növelnék az afganisztáni jelenlétet.

A hatalmas kiadások ellenére vannak olyan programok, amelyek áldozatául esnek (eshetnek) a takarékoskodásnak. Ilyen futó programok pl. az USA-ban az ötödik generációs repülőgép, az F-22 Raptor fejlesztése, gyártása, valamint a „Jövő Harci Rendszerei" (The Future Combat Systems).

A Pentagon szintén nem kíván lemondani a jelenleg kísérleti stádiumban lévő F-35 Lighting II típusú, ötödik generációs repülőgépről sem, amelyet az USA mellett több szövetséges is finanszíroz. Az amerikai védelmi miniszter Robert Gates a közelmúltban jelentette ki, hogy az amerikai légierő 2020-ra 1200 darab, ötödik generációs repülőgéppel fog rendelkezni, ami szavatolja az ország biztonságát, légifölényt biztosít számukra.

Az Egyesült Államok 2009 februárjában adta ki a „Kínai Népköztársaság Katonai Ereje" című elemzését, amelyben azzal „vádolta" meg az ázsiai országot, hogy valótlan adatokat szolgáltat védelmi kiadásairól. Amerikai vélemények szerint 2008-ban Kína 105-150 milliárd dollárt költött védelmi kiadásokra, míg a hivatalos adatok szerint „mindössze" 60,1 milliárd dollár volt ez az összeg.

A gazdasági válság ellenére több nyugati, védelmi berendezéseket (haditechnikai eszközöket) gyártó cég számára a 2008-as év igencsak gyümölcsöző volt. A SIPRI szakértői szerint a világ vezető száz konzorciumának bevétele meghaladta a 347 milliárd dollárt.

Védelmi jellegű termékek eladásából származó bevételek
2008-ban a gyártók szempontjából
(millió dollár)

Boeing 30480

BAE Systems 29850

Lockheed Martin 29400

Northop Grumman 24600

General Dynamics 21520

Raytheon 19540

EADS 13100

L-3 Communications 11240

Finmeccanica 9850

Thales 9350

A táblázatban elfoglalt helyezéseket figyelembe véve talán az a legnagyobb meglepetés, hogy a TOP-10-ben nem találunk orosz céget, annak ellenére, hogy az orosz eladások is növekedtek.