Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Karády Katalin, az emberséges démon

Szöveg: Kánya Andrea |  2009. november 14. 20:55

Karády Katalin a 20. század dívája, szexszimbóluma, a magyar femme fatale 1990. február 8-án hunyt el New Yorkban. Hazánk egyik legnagyobb művészére, akinek katonai kapcsolatait aligha kell külön részletezni, Kelecsényi László íróval és Szalóki Ági énekesnővel emlékezünk vissza.

Karády (eredeti nevén Kanczler) Katalin a legtöbb lexikon szerint 1912-ben született, ám ennek ellenére több ellentmondásos időpont is napvilágot látott már (míg mentora, Egyed Zoltán egy interjúban 1916-ot említ, addig barátnője, Szepes Mária 1910-et). A hivatalos dokumentumok nagyobb része 1910. december 8-át veszi alapul.

Karády Katalin egy hétgyermekes kőbányai család legkisebb gyermekeként látta meg a napvilágot, akikkel aztán a Százados úti lakónegyedben laktak. Testvérei közül legidősebb testvérének, Rózának született gyermeke, és később két unokával is büszkélkedhetett, Mariettával és Tamással: Marietta a divatszakmában szerzett nevet magának, akinek férje Kovács P. József, az ismert televíziós bemondó.

Karády szigorú édesapja a lóverseny szerelmese volt – az ügetőpálya akkoriban amúgy is a polgárok egyik legközkedveltebb találkahelye volt. Nos, szenvedélye következtében az édesapa a család bevételének nagy részét gyakorta elverte a lovin, az emiatt kialakult otthoni feszült hangulatban nem ritkán veréssel fenyítette meg gyermekeit. Karády akkor döntötte el, hogy a színpad lesz az élete, mikor az operában megpillantotta Katinka Lábass Jucit – mikor a színésznő később meghalt, Karády szobájába zárkózott napokig.
Ugyan Katalin kereskedelmi iskolába járt, 16 évesen mégis férjhez ment – a frigy nem tartott sokáig Vargha Ferenc adóhivatali főtiszttel, és még ugyanebben az évben útjaik el is váltak.
Karády színészetet először Tarnay Ernőtől és Bárdos Artúrtól tanult, majd megismerkedett Egyed Zoltán újságíróval, aki felkarolta a tehetséget.

Karády a színházban

Első fellépése a Vígszínház akkori kamaraszínházában, a Pesti Színházban Somerset Maugham és Zoe Atkins „Az asszony és az ördög" című darabjában volt 1939. február 4-én. Bókay János „Első szerelem" című darabjában kapott újból lehetőséget, amelyet 1940. március 23-án mutatott be a Vígszínház – Gabit, a vígjáték női főszerepét alakította Karády. A színésznőnek azonban egyetlen további színpadi szerep sem hozta meg a várva várt sikert –  a „Halálos tavasz" című ismert Zilahy-filmmel robban be a köztudatba.

„A színházi és a filmes pályakezdése elég közel esett egymásoz. Az hamar kiderült, hogy színpadon nem jó, csak énekes szerepben, operettben vagy hasonló műfajban. A film hozta meg a nagy áttörést, ahol egy olyan szerepet kellett eljátszania, amilyen nőalak nem fordult elő a korábbi magyar filmekben. Az önállóan cselekvő, a férfiak közt válogató, azokat olykor meg is gyötrő démonikus vamp szerepét. Lényegében – kevés kivétellel – ezt a szerepet játszotta minden egyes filmjében", magyarázza Kelecsényi László író, filmtörténész, aki 1983-ban könyvet írt Karády Katalinról.

1595893517
 

Sikeres Halálos Tavasz

Karády összesen 23 filmet forgatott 1939 és 1943 között – a femme fatale, a szexszimbólum lázban tartotta a moziba járó közönséget. Kelecsényi László a színésznőről éppen akkor írt könyvet, mikor a Filmtudományi Intézetben dolgozott, így láthatta Karády összes filmjét.
„Nem kerestem vele a kapcsolatot, bár akkor még élt. Mindig úgy írtam színészportrét, hogy az alanyomat és a hozzátartozóit elkerültem, hogy megőrizhessem az elfogulatlanságomat", mondja az író, aki azt is elárulja, szinte kizárólag a színésznő filmjeiből indult ki, mert abból akarta megfejteni egyénisége, sikere titkát. „Az igazság az, bármily furcsa, hogy azért írtam a könyvet, mert nem szerettem Karádyt, s szerettem volna megfejteni, mi a titka annak, hogy az akkori idősebb nemzedék annyira rajong érte. Valamivel megértőbbé váltam iránta, viszont rajongani, mint színésznőért, ma sem tudok."

Karády mint ember

Karády egyedi, búgó hangja a háború idején szinte megváltás volt a munkaszolgálatosoknak, a légiriadók, behívók és harcok elszenvedőinek. Sokszor járt a katonáknak énekelni, néha még a frontra is, egyes
pletykák szerint még Donhoz is ellátogatott. „A legenda alapja két
1942-ben forgatott rövidfilm, ahol műteremben, díszletek között énekel
lelkesítő, vigasztaló dalokat a katonáknak (Tábori levelezőlap, Valahol
Oroszországban)"- mondja az író. Az egyik legkedveltebb dal a „Jó éjt, drága kis hadnagyom!" volt, a „Csak egy nap a világ" pedig a háborús évek legnagyobb sikerdala, melyet a legtöbb magyar bunkerben hallgattak bombázások idején (így például a Sziklakórházban is).

1944. március
19-e után, a német megszállást követően Karádyt nemkívánatos személlyé nyilvánították. A Rádió betiltotta dalait, melyeket „defetistának" „a magyar lélektől idegennek" kiáltott ki. Úgy fogalmaztak: Karády dalai „lélekrombolást" okoznak, és nem buzdítanak eléggé a végső győzelemre. Szerelmét, Ujszászy Istvánt a magyar belügyi szervek bevonásával is kereste a Gestapo. Együtt bujkáltak Budán egy ieig a Felső Zöldmáli út 29. alatt lévő villában, ám hamarosan letartóztatták mindkettőjüket (a vád ellenük a német birodalom elárulása volt)  – pont akkor, mikor épp bemutatták a mozikban a Machita című filmjét, melyben a színésznő egy kémnőt alakított.

1595893517
 

„Karády Katalin kitűnő ember volt, mindig segített a bajbajutottakon, akkor is, amikor az már politikai kockázattal járt", mondja Kelecsényi László. „Nem volt igaz a legenda, hogy kémkedett, de Ujszászy tábornokhoz fűződő szerelmi kapcsolata segítségével, sok ember életét mentette meg. Nem véletlenül tartóztatta le a Gestapo, amikor a nácik megszállták Magyarországot.", tesz hozzá a filmtörténész.

A Karády ellen fellépők azt rótták fel vádként, hogy a más vallású alkalmazottakat nem bocsájtotta el az ezzel kapcsolatos rendelet ellenére sem. Bebörtönözték, először a Zrínyi utcában, majd a Pestvidékiben, és naponta vitték vallatni föl a Sváb-hegyre, kihallgatásra – faggatták, miért segít másokon. Vallatás közben nem voltak restek össze-vissza verni, fogait kiverni, egyes források szerint talán meg is erőszakolták az őrök… Karádyt 1944 nyarán engedték ki, ám mikor megtudta, Ujszászy meghalt, idegösszeroppanást kapott, és kilenc hónapig ki sem mozdult otthonából.

Karády elszigetelődése fokozatosan erősödött a szélsőjobboldal előretörésével, már a betiltását megelőző időszakban is,

1595893518
akik szép lassan ellehetetlenítették a színésznőt.
„Nem tehetett ez ellen semmit. Egyrészt, mert nagyon megváltozott 1945 után a színházi és a filmélet, a régi vágású színészeket, akik a polgári osztályhoz tartoztak és nem emigráltak, háttérbe szorították, mint például Mezei Máriát. Karádyt vidéken, ellene szervezett közönség kifütyülte. Nem kapott szerepeket, csak operettekben játszott. Egyre jobban ellehetetlenült, a film is hűtlen lett hozzá. Egyetlen filmszerepében is (Forró mezők) megbukott. Így nem maradt más számára, mint keresni a kiutat, és elmenni, hiszen már láthatta Rákosi diktatúrájának kezdetét. Hozzá kell tenni azonban, hogy mint mondtam, már 1943 táján támadták őt jobboldali körök, nem utolsósorban – nyílt titok volt – az Ujszászyhoz fűződő kapcsolata és embersége miatt. Egyik filmjének bemutatóját (Külvárosi őrszoba) késleltették, és az akkor már szép számmal létező nyilas lapok gyalázták, nem, mint színésznőt, hanem mint embert."

Emigráció

Frank Irmával

1951-ben hagyta el Magyarországot. Tizenöt évet töltött Dél-Amerikában , Sao Paolóban, ahol kalapszalont nyitottak közösen. Dr. Varga László New York-i ügyvéd segített neki eljutni az Egyesült Államokba, végül 1968 augusztusában kezdett új életét New Yorkban – egykori üzletük mintájára itt,  is üzletet nyitottak, a Madison Avenue-n. „Frank Irma már korábban emigrált, és lehet, hogy Karády kinti útját egyengette. Valamikor a ’40-es évek elején ismerkedtek meg. Franknak divatszalonja volt a Belvárosban, innen ered a kapcsolat, és a kialakuló jó barátság. Odakinn Frank korábban bekövetkező haláláig együtt voltak, Karády, amíg bírta, kétkezi munkát is végzett Irma divatüzletében", mondja az író.

Népzenéből vissza a múltba

Karády Katalin a mai napig számos művészt ihlet meg – nem véletlen hát, hogy Szalóki Ági népdalénekesnő is visszanyúlt a művésznő dalaihoz.

„Különösképp motivált a Karády-lemez elkészítésénél, hogy tudtam, a többséget meglepi, talán meghökkenti, hogy népdalénekesként egész más műfajhoz nyúlok. A lemez készítése előtt komoly önértékelési válságot éltem meg. Úgy éreztem, népdalénekesként, a világzenében jártas énekesnőként nem kaptam elég figyelmet. Most már ki merem mondani, sértettség volt bennem egy jó adaggal, azt gondoltam: ha nem tartanak számon, úgyis mindegy, mit csinálok, nem kell, hogy következetes legyek, hallgattam az ösztöneimre"- meséli az énekesnő, aki már 2000-ben is énekelt Karády-dalokat bárokban, kerthelyiségekben. „Kislány voltam még, alig 22 éves. Bódult és boldogtalan, a szívemnek mégis kedves időszak volt ez. Hosszú idő után, 6 év elteltével egy baráti vacsora után Juhász Gáborral borozgatva, énekelve ugrott be, mi lenne, ha nem számítana semmi, s egyszerűen csak elkezdeném újra énekelni ezeket a dalokat, nagy koncerttermek, fesztiválok után megbújnék újra egy füstös bárban, énekelnék borozgató, merengő embereknek? S ha már megadatott, hogy az ország legkiválóbb jazz-muzsikusaival dolgozhatok, mi lenne, ha úgy szólalnának meg ezek a dalok, ahogy a jazz-sztenderdek? Az is izgatott egy idő után az első koncertek, Karády-interjúk után, hogy vajon túl tud-e lépni a közönség a Karády-sztereotípián, vajon lát-e, érez-e mást, mint a felszín, hallja-e a hangokat, érti-e a szöveget?", mondja Szalóki Ági, aki egyáltalán nem akarta utánozni Karády Katalint. „Két, Karádyról szóló könyvet olvastam el és egy, Karádyval és a díva-jelenséggel foglalkozó szakdolgozatot, valamint több filmjét újra megnéztem, mert jó párat még nagymamámmal közösen láttam a Filmmúzeum csatornán. Megszereztem és végighallgattam a Karády összest és számos, Karády – korabeli énekes lemezét. De sohasem próbáltam meg Karádyval azonosulni. Szeretek Szalóki Ági lenni!"

1595893518
A lemezen megtalálható például a „Holnap", a híres „Száz panasz ég" is, és a „Hamvadó cigarettavég" is.

„A Száz panasz volt a legelső a Karády repertoáromban, ez a legkedvesebb Karády-dalom. Talán valami hidat képez ez a dal számomra a múltam s a jelenem között. Jó emlékezni, miközben éneklem. Kezdettől, 2007 márciusától ezeket a dalokat énekeltem a zenekarral. Többségében szerelemről, beteljesületlen vágyakról, elengedésről szóló dalokat választottam. Ezekkel tudtam választ adni magamnak sok megválaszolatlan kérdésre. A Hamvadó cigarettavégről most már mindig Juhász Gábor anyukája fog eszembe jutni. Egyébként én is erős dohányos voltam jó ideig. Cigarettával a kezemben énekeltem évekig! Sok levelet kapok, s köztük az egyikben egy úr arról számolt be, hogy mióta meghalt az édesanyja, az én hangom jelenti számára azt a fajta gyengédséget, amit azelőtt az édesanyja iránt érzett. Leírta, hogy a Két szemed című dalról most már mindig az fog eszébe jutni, ahogy a kórházi folyosón a már beszédképtelen, öreg édesanyja szemébe nézett. Nagy hatalma van a daloknak. Sok mindent tanulunk és elfelejtünk életünk során, de van, hogy pár hang és szó felidézése egész időutazásra késztet bennünket, új dimenziókba repít."

Szalóki Ági szerint karakán, küzdő, de talán nem mindenáron akaró, empatikus, érzékeny és lélekben erős ember volt Karády Katalin. „Többek között figyelemreméltónak találom, ahogyan új életet kezdett. A szó valódi értelmében szupersztár volt és ezt a státuszt kellett fölcserélnie, mindent újrakezdenie, félretéve büszkeséget, kivagyiságot."