Katolikus Tábori Püspökség – Katonai Ordinariátus

2017. június 21. 16:56

Rendeltetés

Tábori lelkésznek nevezik Magyarországon azokat a katolikus papokat és protestáns lelkészeket, akik a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél lelkipásztori szolgálatot végeznek. A tábori lelkészek (vagy katonalelkészek) a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat (HM TLSZ) keretei között végzik tevékenységüket, mely a honvédelmi tárca háttérintézménye, a katolikus lelkészek ugyanakkor a Magyarországi Katonai Ordinariátushoz tartoznak, melynek élén a tábori püspök (katonai ordinárius) áll.

A katonalelkészek egyszerre viselnek egyházi és katonai felelősséget. A katonai szolgálati alárendeltség tekintetében a honvédelmi miniszterhez (közvetlenül a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárának felügyelete alá) tartoznak.

Az egyházi hierarchia élén a püspök áll, akit az általános helynök segít a püspök munkáját, beosztottjaikként szolgálnak a kiemelt vezető lelkészek, illetve kiemelt lelkészek és a tábori lelkészek, kisegítő lelkészek.

Fő feladat

Az Alaptörvény VII. cikke értelmében, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényben, a 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendeletben, továbbá a bevett egyházakkal és a vallásfelekezetekkel kötött megállapodásokban rögzített, a honvédelmi szervezeteken, és fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézményen, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belüli vallásgyakorlás, lelki gondozás és egyházi szolgálat biztosítása.
A hit- és kegyességi élet, a vallásgyakorlás biztosítása, szentmise, istentisztelet, biblia- és imaórák tartása; egyéni és közösségi lelki gondozás; életismereti, erkölcsi oktatás, nevelés; lelkipásztori, szociális, karitatív tevékenység végzése a honvédelmi tárca egészségügyi és szociális intézményeiben; bizalmi fórum biztosítása a katonák számára; a katonák ellátása a vallásgyakorláshoz szükséges eszközökkel, tárgyakkal, irodalommal; a katonák részvételének biztosítása a hazai és nemzetközi zarándoklatokon; a katonák és családtagjaik részére végzett egyházi szolgálat.
Sebesültek és csapattársaik lelkigondozása, demoralizáló események feldolgozásának segítése, katonai események lelki feldolgozásában való segédkezés.
A katonák családjairól való lelkipásztori gondoskodás.

Történet

A tábori lelkészet szerveződése minden nemzetnél és népnél más-más módon kezdődött el. A hadsereg és a vallási személyek/papok/lelkészek kapcsolata az emberiség kezdeteire nyúlik vissza. A katonák között végzett lelki-lelkészi szolgálattal az óta találkozunk, amióta háborúk vannak, hiszen az élet és halál mezsgyéjén járó ember mindig kereste a kapcsolatot az örök és feltétlen hatalommal, amelynek döntő befolyását érezte, jóindulatát pedig biztosítani akarta.

A középkorban nem volt ismeretlen a harcos pap fogalma, de legalábbis az, hogy egy pap fegyvert fogott (lásd: muhi csata, mohácsi csata, lovagrendek). Később azonban kezdett kialakulni a mai formája, amelyben a pap nem-harcoló státuszba került.

A Habsburg-monarchia idején a tábori lelkészet egy központi szervezet irányítása alatt működött, melyet Mária Terézia hívott életre. Mivel Magyarország a birodalom szerves részét képezte, rá is az Apostoli Tábori Helynökség szabályai voltak érvényesek, mely egy tábori főpappal és számos alárendelt tábori lelkésszel rendelkezett.

1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörése után a honvédségbe nagyon sok katolikus pap és szerzetes jelentkezett tábori lelkésznek. Azok a papok és lelkészek, akik a fegyveres harcot választották, a nemzetőrség soraiba léptek be, ahol bár voltak kizárólag lelkészi tevékenységet ellátó papok is, de ők nem álltak kapcsolatban a hivatalos tábori lelkészettel.

Az első világháború hadszínterein több ezer behívott pap és lelkész szolgált tartalékos tábori lelkészként, akik elsődlegesen a sebesültszállítókhoz tartoztak, s a szanitéccel együtt és a kötözőhelyeken tevékenykedtek. A trianoni békediktátum lecsökkentette a magyar hadsereg létszámát, így a tábori lelkészség állományát, akik a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz kerültek állományba, annak egy részlegét képezték.

A Nemzeti Hadseregben létrehozták tábori lelkészi hivatalokat, majd az 1922. május 1-jén megalakult a Magyar Királyi Honvédségben a tábori püspökségeket. Az első katolikus tábori püspök Uzdóczy-Zadravecz István (1884-1965) ferences szerzetespap pap lett. Ebben és a későbbi időkben is a katonalelkészség intézménye a Honvédelmi Minisztérium Elnöki Osztálya alá tartozott. Magyarország hadba lépése megváltoztatta a katonalelkészek szolgálati tevékenységét és – a tartalékos tábori lelkészek behívásával – a létszámát is. A háború alatt a fronton harcoló alakulatokhoz több száz katolikus papot hívtak be tartalékos tábori lelkésznek, akik főhadnagyi rendfokozatban szolgáltak.

A háború után a honvédelmi miniszter 1945. október 1-jével szabályozta a rendszeresített lelkészi helyeket, 17 katolikus tábori lelkész működését engedélyezték, majd módszeresen elsorvasztották. 1951. március 1-jén nyugállományba helyezték az utolsó még szolgálatban levő katolikus tábori lelkészt is, mellyel teljesen megszűnt a katolikus tábori lelkészi szolgálat jelenléte a katonaságnál.

A magyar tábori lelkészség történetében a rendszerváltás hozta meg a fordulatot. Az 1990. évi IV. törvény (a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról) alapján mindenkinek (így minden katonának is) joga van vallását gyakorolni. A 61/1994. (IV. 20.) Korm. rendelet alapján létrehozták a Tábori Lelkészi Szolgálatot.

Csapatünnep

Június 24.

Hozzá kötődő esemény:
Kapisztrán Szent János születésnapja

Jelmondata:
Spiritus Renovat – A Lélek megújít

Vezető állomány

S.E.R. Bíró László püspök, Magyarország Katonai Ordináriusa
Mons. Berta Tibor ezredes, általános helynök, pápai káplán
Takács Tamás ezredes, lelkészi kar vezető

Elérhetőségek

Székhelye: Budapest, V. kerület Szabadság tér 3.

Postacíme: Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspökség; H-1054 Budapest, Szabadság tér 3.
Telefon: (+36-1) 474-12-70 vagy (+36-1) 474-12-71
HM-telefon: (2) 21-733 vagy (2) 21-381
Telefax: (+36-1) 354-16-25
HM-telefax: (2) 22-696

Központi egyházi e-mail: [email protected]

Központi katonai e-mail: [email protected]